hirdetés
hirdetés

Kutatás

A túlzott optimizmus megnehezítheti az elhelyezkedést

Régóta foglalkoztatja a kutatókat, hogy a munkanélküliek egy része miért marad hosszú távon is állás nélkül. Most Andreas I. Mueller és kutatótársai egy új megközelítéssel álltak a problémához, azt vizsgálták meg, hogy az emberek várakozásai hogyan hatnak a munkanélküliségükre.

Az már bizonyított tény, hogy minél tovább marad valaki munkanélküli, annál kevesebb az esélye, hogy állást találjon. Az viszont kérdéses, hogy miért van ez így. Muellerék eredménye szerint ez egyrészt a dinamikus kiválasztásnak tudható be: azok az emberek, akik könnyebben foglalkoztathatók (például jobbak a képességeik) hamar találnak munkát.

Ha megnézzük a munkanélküliek összetételét egy 0. időpontban, akkor még sokféle munkakereső van közöttük. Azonban az idő múlásával a jobb feltételekkel rendelkezők újra foglalkoztatottak lesznek, azok maradnak munka nélkül, akiknek nehezebb állást találni. A hosszú távon munkanélküliek nagy része tehát alapból olyan munkakereső, akinek nehezebb elhelyezkednie. Így részben ez magyarázza, hogy a hosszú ideje munkanélküliek miért találnak nehezebben munkát.

Az újítás Muellerék eredményeiben, hogy meg tudták szerezni a munkakeresők adatait a várakozásaikról. Így láthatták, hogy mennyire függ össze a munkába állás azzal, amit várnak a munkakeresők. Várakozásuk egyrészt nagyon jó előre jelzője volt annak, hogy valóban sikerül-e munkába állni, másrészt viszont rendszeresen felülbecsülték, hogy mennyi eséllyel találnak munkát. Tehát az optimisták nagyobb eséllyel helyezkedtek el, de azért nem olyan mértékben, mint ahogy azt várták.

Muellerék szerint ez is egy probléma lehet azok körében, akik sokáig maradnak munkanélküliek.

Mivel a valóságosnál nagyobbnak hiszik a munkához jutási esélyüket, ezért előfordulhat, hogy általuk kevésbé jónak ítélt állásokat visszautasítanak, mert abban hisznek, hogy úgyis találnak jobbat. Viszont csak a túlzott optimizmusuk dolgozik, és a valóságban elmulasztják a kevés lehetőségük egyikét, majd hiába várják, nem jön új.

A koronavírus-válságban nagyon sokan vesztik el a munkájukat, így fontos, hogy hatékony segítséget kapjanak. Emiatt jobban kellene a szabályozóknak figyelniük arra, hogy a munkanélküliek csoportja nem homogén, és sok különböző esélyekkel indulónak kell segíteni. Ezen kívül javíthatja a munkába állás esélyeit, ha a munkakeresők várakozásait a lehető legközelebb hozzák a valósághoz azzal, hogy megismertetik velük, milyen lehetőségekre számíthatnak.

Katona Hajnalka
a szerző cikkei

(forrás: G7)
hirdetés
IRATKOZZON FEL
HÍRLEVELÜNKRE!
hirdetés
ÉRDEKES HÍRE VAN? KÜLDJE EL NEKÜNK!
hirdetés

Tarts velünk április 22-én, hogy megtudd, hogy mitől működik a mentoring és nagyköveti rendszer – és mitől nem!

Mindenkit meggyötört a pandémia, a motiváltságukat vesztett, kiégett és akár még fizikailag is megviselt munkatársak aránya lényegesen nőtt a szervezeteken belül. Milyen eszközei vannak erre egy vállalatnak? Gyere el ingyenes szakmai randinkra, ahol több tucat javaslatot adunk a kezedbe!

Az élet megállt ugyan, de a toborzás nem: bizonyos ágazatokban ugyanúgy kellett a munkaerő, a kampányok, kiválasztások és interjúk ugyanúgy folytak tovább az elmúlt egy évben is, mégis rengeteg dolog változott. Ennek tanulságait foglaljuk össze május 20-án!

hirdetés