hirdetés
hirdetés
hirdetés

Éneklő pincérből hr-igazgató

Ne a tökéletes CV-jű jelöltet válaszd!

Mihez kezdjünk, ha van egy jelöltünk tökéletes CV-vel, és egy másik, aki számos nehézségen keresztül jutott el odáig, ahol most tart – de épp ezért az önéletrajza tartalmaz meghökkentő vagy kevéssé bizalomgerjesztő elemeket is? Ha egyébként mindkettejük egyformán alkalmasnak tűnik, kit választanánk? Regina Hartley hr-igazgató többmilliós nézettséget elért, gondolatébresztő TED-előadásában kifejti, ő miért utóbbiaknak ad ilyenkor esélyt.

„Cégük állást hirdet. Kezdenek beáramlani a jelentkezések, és kiválasztják az alkalmas jelölteket. Kezdődik a kiválasztás. Az „A” jelölt életrajza tökéletes, a Borostyán Liga (Ivy League) csúcsegyetemére járt, pompásak az ajánlásai. Vele minden rendben. A „B” jelölt: állami iskola, sűrű állásváltoztatás és furcsa állások, például pénztáros és éneklő pincér. Ne feledjük: mindkettő alkalmas. Az a kérdésem: kit választanának?” – teszi fel a kérdést Regina Hartley.

A kétféle jelölt

Az „A” jelölt – nevezzük „Ezüstkanálnak” – az, akinek nyilvánvaló előnyei vannak, és sikerre van ítélve, mondja Regina. Ezzel szemben „B”-ről – legyen a neve „Kicsibors” – tudjuk, hogy borzasztóan meg kellett küzdenie azért, hogy ugyanide eljusson. Noha ezek az elnevezések elsőre megbélyegzőnek tűnhetnek, az előadó szerint van létjogosultságuk.

Regina az évek során úgy tapasztalta, hogy az emberek tapasztalata olyan, „akár egy foltokból összevarrt (patchwork) paplan”, ezért nem kapkodja el, és sokrétűen értékeli őket, mielőtt félresöpörné az önéletrajzukat. A CV-ben szereplő furcsa állások jelezhetnek következetlenséget, az életcél hiányát vagy kiszámíthatatlanságot, de éppígy tanúskodhatnak az akadályokkal szembeni eltökélt küzdelemről is. Épp ezért a Kicsibors megérdemel egy interjút.

Kicsiborsok, Ezüstkanalak és a siker

„Hogy világos legyen: semmi bajom az Ezüstkanállal, hiszen bejutni egy elit egyetemre, és azt elvégezni nem kevés munkát és áldozatot követel. De ha valakinek az egész élete csak sikerekből áll, hogyan áll majd helyt akkor, ha nehéz idők jönnek? Fölvettem valakit, aki úgy érezte, hogy mivel elit egyetemen végzett, egyes feladatok, például az átmenetileg rábízott fizikai munka, amelyet a folyamat jobb megértése miatt kellett volna elvégeznie, méltóságán aluli. Végül fölmondott. Másfelől, mi van akkor, ha valakit az élete folyton kudarcra kárhoztatott, de végül is minden sikerül neki?” – teszi fel a kérdést Regina, aki arra szeretné ösztönözni a hr-eseket, hogy interjúvolják meg a Kicsiborsot.

Ő maga fiatalon – saját maga is Kicsiborsként – nagyon erősen meg akarta érteni, hogyan függ össze az üzleti siker a Kicsiborsok sorsával. Sikeres üzletembereket megismerve és nagyhatalmú vezetők életrajzát olvasva közös vonásokat vett észre bennük: sokuk ifjúsága viszontagságos volt, a nyomorból jöttek, ügyet sem vetettek rájuk, korán árvaságra jutottak, megismerték a rokkantságot, az alkoholizmust és az erőszakot. Hagyományosan úgy tartjuk, hogy a megpróbáltatások csüggesztőleg hatnak, és következésképpen személyiségzavarba torkollnak. De a személyiségzavar vizsgálati adatai váratlan felismerésre vezettek: még a mostoha körülmények is vezethetnek növekedéshez és átalakuláshoz. Fontos és megérzésünknek ellentmondó jelenséget tártak föl, amelyet a tudósok poszttraumás növekedésnek hívnak.

Poszttraumás növekedés

A veszélyeztetett gyerekeket ért hányattatások hatását fölmérő egyik tanulmány szerint, amelyet 698 olyan gyermek körében végeztek, akik a legkegyetlenebb és legszélsőségesebb feltételek között éltek, egyharmaduk később egészséges, sikeres és alkotó életet élt. Mindennek dacára és a hatalmas hátrányaik ellenére sikeressé váltak. Vegyük például a következő életrajzot: a srácot szülei örökbe adták. Nem fejezte be a főiskolát. Elég sűrűn változtatta az állásait, egy évig lebzselt Indiában, ráadásul még diszlexiás is. Ki venne föl egy ilyen srácot? A neve Steve Jobs.

A világ legsikeresebb vállalkozóit vizsgálva kiderült, hogy közöttük aránytalanul sok a diszlexiás: az USA-ban a vizsgált vállalkozók 35%-a rendelkezett ezzel a részképességzavarral. Figyelemreméltó, hogy a poszttraumás növekedést átélt vállalkozók a tanulási zavaraikat ma kívánatos nehézségnek vélik, amely előnyt nyújtott nekik, mert általa jobb megfigyelőkké váltak, és elkezdtek jobban ügyelni a részletekre. Nem azt hiszik, hogy a hányattatásaik ellenére váltak azzá akik, hanem szilárd meggyőződésük, hogy a hányattatásaik következtében. Traumájukat és nehézségeiket úgy fogadják, mint amelyeknek kulcsszerepük volt életük alakításában, és tudják, hogy ezek nélkül a tapasztalatok nélkül talán soha nem szerezték volna meg azt az erőt és jellemszilárdságot, amelyet a siker megkövetel.

A Kicsiborsokat az a meggyőződés hajtja, hogy csak magukra számíthatnak. Ha a sorsuk rosszra fordul, a Kicsiborsok azon töprengenek: „Min kell változtatnom, hogy jobb eredményt érjek el?” Céltudatosak, és ez megóvja őket attól, hogy önként föladják, ha már túlélték a nyomort, az otthoni nehézségeket vagy az utcai rablótámadásokat, azt gondolják: „Üzleti kihívás? Smafu!” A Kicsiborsok emellett azt is tudják, hogy a humor átsegíti őket a nehéz időkön, és a nevetéstől másként látják a jövőt.

A kapcsolatok szerepe

Akik legyőzik a megpróbáltatásokat, nincsenek egyedül. Útközben ráakadnak olyanokra, akik felszínre hozzák belőlük a legjobbat, és akik beruháznak a sikereikbe. Ha számíthatnak valakire, nem lényeges, milyen viszontagságon kell felülkerekedniük. Regina elmeséli, hogy pályája során sokakkal találkozott, akik kíméletlenül és őszintén megmondták neki a véleményüket, tanácsot adtak neki, és pátyolgatták. És mindeközben nem érdekelte őket, hogy valaha a tandíj előteremtése érdekében éneklő pincérként dolgozott.

Regina beszámol olyan kutatási eredményekről, amelyek szerint azok a cégek, amelyek a sokszínűség és az esélyegyenlőség gyakorlatának hívei, hajlanak a Kicsiborsok támogatására, és felülmúlják társaikat. A DiversityInc szerint 50 vezető cégnél a sokszínűség fölmérésére végzett vizsgálat kimutatta, hogy 25%-kal felülmúlják a Standard és Poor 500 legjobbját.

„Visszatérve az eredeti kérdésre: Kire fogadnának, az Ezüstkanálra vagy a Kicsiborsra? Amondó vagyok: fogadjanak csak az alulértékelt versenyzőre, akinek a titkos fegyvere a szenvedély és a célratörés. Vegyék föl a Kicsiborsot!” – zárja az előadását Regina, a Kicsiborsból lett hr-igazgató és nagy sikerű TED-előadó.

Ki ért egyet vele?

Az ajánlott TED-videó magyar felirattal is megtekinthető itt!

(forrás: ted.com)
hirdetés
IRATKOZZON FEL
HÍRLEVELÜNKRE!

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON!

hirdetés
ÉRDEKES HÍRE VAN? KÜLDJE EL NEKÜNK!
hirdetés

A HRKOMM Award 2018 nyertes pályázatainak bemutatása február 20-án. SAVE THE DATE!

hirdetés