hirdetés
hirdetés

A pandémia eredménye?

Idén sokkal többen jelentkeztek a felsőoktatásba, népszerűek a HR-szakok

2021 februárjában közel 102 000 diák jelentkezett a felsőoktatásba, ami 11 százalékos növekedést jelent 2020 azonos időszakához képest. Országos szinten népszerűbbek lettek a levelező és önköltséges képzések, ami arra is utalhat, hogy a magyarok a pandémia hatására jobb befektetésnek tartják az oktatást.

Míg 2020 februárjában 91460 fő jelentkezett a felsőoktatásba, idén ez a szám 101 878 főre rúg – mindez 11 százalékos növekedést jelent, amely az elmúlt évek csökkenő számai után jó hír a felsőoktatási szektornak. A demográfiai adatok nem párhuzamosak ezzel a növekedéssel: a 2001–2004 közötti időszakban alig párszáz fős különbségeket láthatunk a születések számában. Egy nemzetközi kutatás szerint a felsőoktatás – és általában az önképzés, tanulás – értéke válsághelyzetben könnyen felértékelődhet.

Országosan nőtt a levelező és önköltséges képzések népszerűsége: a tavalyi évhez képest ez a növekedés az alapszakok esetében 18, a mesterképzések esetében 33 százalékos növekedést jelent, amely nagy változást mutat a magyarok felsőoktatási fizetési hajlandósága terén. A mesterképzések népszerűsége annak is köszönhető, hogy a koronavírus miatt tavaly 110 ezer olyan ember jutott diplomához, aki papírját korábban az alapképzés kimeneti követelményként meghatározott nyelvvizsga hiánya miatt nem kaphatta meg.

Az emberi erőforrás tanácsadó ismét a legnépszerűbb szakok között

2021-ben országosan a legnépszerűbb alapszakok a gazdálkodás és menedzsment, valamint a kereskedelem és marketing lettek. A mesterképzések közül a tanári képzésekre jelentkeztek a legtöbben, a legnépszerűbb öt szak között pedig emellett megtalálható a vezetés és szervezés, a pszichológia, a marketing és az emberi erőforrás tanácsadó képzés is.

Mit nyújtson egy egyetem ma a hallgatóknak?

A kapcsolati háló kiépítésére továbbra is egyedülálló lehetőséget kínál egy egyetem, a változatos képzéseket kínáló intézmények pedig valódi olvasztótégelyei lehetnek a tudományos vagy üzleti tevékenység megalapozásának. „Sok esetben egy közgazdasági vagy kommunikáció szakon tanuló hallgató már az egyetemi évek alatt megtalálja azokat a projekteket, embereket, amiken, illetve akikkel aztán hosszú évekig vagy akár egy életen át dolgozik – mondta el Papp-Váry Árpád, a Metropolitan Kommunikáció, Üzlet és Turizmus Karának dékánja. – Természetesen ezeket a folyamatokat az intézményeknek is segítenie kell, üzleti és művészeti karaink hallgatói például a képzés egyes pontjain éppen ezért ütköztetik egymással a véleményüket.”

Mivel a tudás a digitalizáció révén bárki számára, bármikor, bárhol elérhető, az egyetemeknek már többet kell nyújtania a hallgatóknak a lexikális tudásnál. „Ma már teljes szolgáltatási csomagban gondolkodunk: a felvételizőknek ugyanolyan fontos a hallgatói élmény, a kapcsolati tőke, az ösztöndíj- és gyakorlati lehetőségek és az intézmény egyedi üzenete, mint maga az oktatás” – mondta el Csizmadi Péter, a Metropolitan Művészeti és Kreatívipari Karának dékánja, aki szerint a felsőoktatásban teljes szemléletváltásra van szükség.

hirdetés
IRATKOZZON FEL
HÍRLEVELÜNKRE!
hirdetés
ÉRDEKES HÍRE VAN? KÜLDJE EL NEKÜNK!
hirdetés

Tarts velünk április 22-én, hogy megtudd, hogy mitől működik a mentoring és nagyköveti rendszer – és mitől nem!

Mindenkit meggyötört a pandémia, a motiváltságukat vesztett, kiégett és akár még fizikailag is megviselt munkatársak aránya lényegesen nőtt a szervezeteken belül. Milyen eszközei vannak erre egy vállalatnak? Gyere el ingyenes szakmai randinkra, ahol több tucat javaslatot adunk a kezedbe!

Az élet megállt ugyan, de a toborzás nem: bizonyos ágazatokban ugyanúgy kellett a munkaerő, a kampányok, kiválasztások és interjúk ugyanúgy folytak tovább az elmúlt egy évben is, mégis rengeteg dolog változott. Ennek tanulságait foglaljuk össze május 20-án!

hirdetés