hirdetés
hirdetés

Készségfejlesztés

A pályakezdők nettó bére nagymértékben a soft skilljeiken múlik

Az egyetemeknek jobban kellene koncentrálniuk a készségfejlesztésre. A statisztika ezúttal tökéletesen alátámasztja a mindennapi benyomásokat: a magyar cégek a képzettségi papírok helyett/mellett egyre inkább a dolgozóik gyakorlati tudását értékelik – írja a g7.

Sipos Norbert, Kuráth Gabriella és Gyarmatiné Bányai Edit friss tudományos eredményei a Pécsi Tudományegyetem 2014 és 2017 között végzett hallgatóit felölelő vizsgálatból származnak, és ezek szerint a pályakezdők nettó bérére jelentős hatással vannak bizonyos személyes képességek (soft skillek). Korántsem csak a formális képzettség számít egy béralku során, hanem bizonyos mindennapi munkát segítő kompetenciák sokat nyomnak a latban.

A kutatók hat kompetencia-csoportot elemeztek:

  • a társadalmi-érzelmi,
  • a részvételi,
  • az általános,
  • a szervezeti,
  • a specializált és
  • a módszertani készségek

bérezésre gyakorolt hatásait mérték fel.

Az eredmények arra utalnak, hogy ezek közül kettő, a társadalmi-érzelmi és a módszertani kompetenciák gyakoroltak érdemi (pozitív) hatást a fizetésekre, a többi inkább semlegesnek bizonyult. Vagyis azok a volt pécsi diákok, akik a jól kezelik a konfliktusokat, nagy munkabírásúak és rugalmasak, önállóak, de csapatban is jól dolgoznak, – nem meglepő módon – magasabb fizetést kapnak.

Hasonlóképp, az idegen nyelveket jól ismerő, az újdonságokra nyitott, illetve a jó elemző és rendszerező képességű frissdiplomások is többletbérre számíthatnak, ezeket az ismereteket egyébként még többre is értékelik a vállalatok, mint a társadalmi-érzelmi készségeket.

Változóban a helyzet

Az eredmények az egyetemek számára is fontos tanulságokkal szolgálnak: ha zökkenőmentessé szeretnék tenni a diákok számára a munkába állást, a lexikális tudás átadása mellett a készségfejlesztésre is komoly hangsúlyt kell fektetniük a képzés során.

Az elmúlt évek kifeszített munkaerőpiaci környezetében a hallgatók talán még talán kevésbé érzékelhették, hogy a gyakorlati kompetenciáik hiánya mennyire hátráltatja őket, a koronavírus-járvány miatt azonban változik a helyzet.

A vállalatok megint megválogathatják, hogy kit és mennyi pénzért vesznek fel, így sokkal hangsúlyosabb kérdéssé válik, hogy az oktatási intézmények mennyit tudtak fejleszteni a diákjaik személyes képességein.

Hajdu Miklós
a szerző cikkei

(forrás: G7)
hirdetés
IRATKOZZON FEL
HÍRLEVELÜNKRE!
hirdetés
ÉRDEKES HÍRE VAN? KÜLDJE EL NEKÜNK!
hirdetés

A HR és a vezetés szerves része, hogy értsük a munkavállalóban végbemenő folyamatokat. Webináriumunkon azok a szolgáltatók mutatják be gyakorlati megoldásaikat, akik egy szervezet emberi működésével kapcsolatos kérdésekre adnak válaszokat. HR-eseknek ingyenes!

hirdetés