hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kiválasztás

A konzultáns, az előadó és a kapcsolatteremtő

Kommunikációs készség. Kevés olyan gyakran használt, és ezért valamelyest felszínes jelentésű kompetencia létezik, mint ez a készség. Ezerarcú jelenség, amelynek rengeteg formája és leírása létezik, ennek ellenére gyakran mégis definíció nélkül vagy mindössze egyetlen mondatban kifejtve jelenik meg jellemzésekben vagy éppen álláshirdetésekben. Leggyakrabban a beszéddel és a hatékonysággal áll kapcsolatban, de gyakori, hogy a célelérés vagy a helyesség is megjelenik benne.

Ezek a definíciók, bár kétségkívül közel járnak az igazsághoz, sajnos túl általánosak, és csak arra jók, hogy megteremtsék az egyetértés illúzióját. A valóságban ugyanis korántsem biztos, hogy ugyanarra a konkrét viselkedésre gondolunk, amikor „jó” kommunikációs készségről beszélünk, és emiatt időről időre meglepő eredményekbe futhatunk. Van, ahol beleértik az aktív hallgatást, azaz annak a képességét, hogy csendben maradjunk és legfeljebb értő hümmögést hallassunk, miközben máshol a másik teljes körű és időben történő informálását is jelenti. A sokféle definíció és egyetlen név problematikája két fontos következményt fed fel. Egyfelől megeshet, hogy egyetlen személyről két eltérő vélemény áll elő, vagy azt gondolhatjuk, hogy ha a személy például jól ad elő, akkor egy konferencián is könnyen elvegyül.

A jelenség tisztázására a személyiségen keresztüli megközelítés kínál jó lehetőséget, amely ráadásul jól és biztosan mérhető. Ennek segítségével alapvetően három formát és ezáltal három típust lehet elkülöníteni, amelyek egyáltalán nincsenek kapcsolatban egymással, és bármilyen konstellációban megjelenhetnek.

A konzultáns

A kommunikációs készség ezen formája a személyközi érzékenységen vagy barátságosságon alapszik. Lényege, hogy a személyt a környezete kedvesnek, tapintatosnak, odafigyelőnek és törődőnek látja, aki szereti az embereket, és segíteni igyekszik. Az ilyen ember például a konzultatív értékesítésben, a pszichológiában és a coachingban érezheti magát otthon, ott, ahol párosak a szituációk, de legalábbis kevés a szereplő, és a helyzet adott. Ez utóbbi azt jelenti, hogy vélhetően nem a személynek kell megszólítania a másikat vagy a többieket, hanem mindenki tisztában van azzal, hogy nekik beszélgetniük kell, a szerepek pedig adottak. Kiemelten fontos ugyanakkor, hogy a személy figyelmes és érzékeny legyen, érdekelje a másik és az emberre koncentráljon, ne csak a feladatra. Azt is mondhatjuk, hogy maga az ember a feladat, és ha őt megérti, akkor sikeres lehet a munkájában.

Ha tehát ezt értjük a kommunikációs készség alatt, és fejlődni akarunk benne vagy másokat kell fejlesztenünk, akkor a másik érzéseinek és igényeinek a tudatosítása a megoldás. Jó út lehet a pozitív visszajelzések gyakorlása vagy a kritikus megfogalmazások átkeretezése is, például gyengeségek helyett fejleszthető területekről érdemes beszélni. A fejlődéshez mindazonáltal elhatározásra és kitartásra van szükség, mivel egy interperszonális készségről beszélünk, amelynek kialakulása erősen visszanyúlik a fiatalabb évekre. Bárhol, ahol tehát egyének vesznek részt a folyamatban, akiknek már a szituáció előtt is ismert a nevük és a kilétük, akkor nagy eséllyel a konzultánsra van szükség, hiszen ő tudja a leghatékonyabban eladni a terméket vagy meggyőzni az ügyfelet.

Az előadó

A kommunikációs készség gyakran egyoldalú helyzetekben is helyet kap, ilyen például egy előadás, egy meeting megtartása vagy a munkatársak irányítása. Ezekben a helyzetekben a szerepek aszimmetrikusak, mivel valakinek joga van vagy jogot szerzett arra, hogy beszéljen másokhoz, akik pedig meghallgatják, és a végén kérdezhetnek vagy hozzáfűzhetnek. Ennek megfelelően ez az érvényesülés vagy ambíció terepe, mert a siker és a megfelelő működés kezdeményezőkészségen, önbizalmon és a vezetői fellépésen múlik. A személynek nyilvánosság előtt kell beszélnie, bíznia kell önmagában. Ilyen esetekben a többiek általában egy csapatot vagy csoportot alkotnak, ahol a neveknek nem feltétlenül van jelentőségük, bár elképzelhető, hogy a tagok mind ismerősök. Egy munkahelyi csoport esetében például a vezető ismerhet mindenkit személyesen, egy előadáson azonban ez valószínűleg lehetetlen. Ezen készség fejlesztése leginkább gyakorlást kíván meg, és jó eséllyel találhatunk különféle tréningeket vagy oktatásokat is ebben a témakörben. Vezetői kompetencia lévén az ambíció könnyebben fejleszthető, mint az interperszonális terület, de nem árt felvérteződni néhány csoportdinamikai és tömeglélektani törvényszerűséggel, mint amilyen például a hallgatóság figyelmének ingadozási görbéje egy prezentáció során vagy a Belbin-féle csoportszerepek. Ha tehát a beszélő egy nagyobb csoport irányítására hivatott vagy egy üzenetet kell, hogy eljuttasson többekhez, akkor nagy eséllyel az előadóra van szükség, ez az ő terepe.

A kapcsolatteremtő

A kommunikációs készség leggyakoribb tartalma a kapcsolatteremtőre vonatkozik, aki jellemzően nagydumás, szociálisan magabiztos, és bárhol bárkivel képes szóba elegyedni. Ő az, aki egy konferenciáról névjegykártyák és ismeretségek tucatjával tér haza, aki eleve kérdezés útján gyűjti az információt, szeret másokkal együtt lenni, és gyakran a buli középpontjává válik. Az ő esetében ugyanakkor a szituációk kezdetben szimmetrikusak, mindenki egyenrangú, és mindenkinek egyformák az esélyei. Nincs előre meghatározva, hogy ki beszél és ki hallgat, minden a személyre van bízva a megszólítástól kezdve a témán át a lezárásig. Ez a fajta működés azoknak megy könnyen, akik extrovertáltak vagy társaságkedvelők, ezáltal valamelyest exhibicionisták, jó a humoruk, szeretik a változatosságot, és izgalmasnak tartják, ha egy tömeg részei lehetnek. Számukra a fent említett konferenciák nyújtják a legtöbb lehetőséget, de azoknak is fontos ez a karakterisztika, akiknek a napja találkozókból és tárgyalásokból áll, többnyire ismeretlen, új emberekkel. Bár egy introvertált személyből alighanem sohasem lesz extrovertált, ez a készség is jól fejleszthető. Jó példa az a vezető, akinek naponta tíz-tizenkét tárgyalást kellett új ügyfelekkel lebonyolítania, és hogy helyt tudjon állni, minden reggel megkérte a titkárnőjét, hogy gyűjtse össze az előző nap négy-négy legfontosabb bulvár- és sporteseményét. Ezeket aztán gyorsan megtanulta, így nem esett nehezére beindítani a beszélgetést, amelyből aztán rendszerint jó hangulat kerekedett, amit pedig sikeres üzlet zárt le. Minden olyan esetben tehát, ahol sok az ember és legfeljebb felületes információ áll rendelkezésre a többiek kilétéről, de minden a személyen múlik, ott a kapcsolatteremtőre lehet szükség a siker érdekében.

A három megjelenési forma tehát erősen különbözik egymástól, ami azonban nem zárja ki, hogy együttesen vagy akár párokban is megjelenjenek, de az is előfordulhat, hogy valaki egyikben sem erős. A lényeg, hogy mindegyik fejleszthető, csak eltérő módszerekkel. Fontos továbbá, hogy ha valaki az egyikben jó, még egyáltalán nem jelenti, hogy a másikban is kiváló, így vigyázni kell a társításokkal. Egy interjúszituáció például jól tudja tesztelni a személyközi érzékenységet, tekintettel arra, hogy kétszemélyes beszélgetés, és a résztvevők egymás megismerésére törekednek, de kevésbé tudja ellenőrizni az előadókészséget. Eközben egy prezentációs Assessment Center gyakorlat jól tudja előre jelezni az ambíciót, hiszen a jelöltnek gyakorlatilag elő kell adnia valamit.

Érdemes tehát egy felvételi vagy fejlesztési szituációban előre végiggondolni, hogy a kommunikációs készségnek pontosan melyik formájára van szükség, és arra koncentrálni. Mivel a jó kompetencia jó teljesítményt von maga után, ezen a szervezet eredményessége is múlhat.

 

 

Füzér Gábor
a szerző cikkei

hirdetés
IRATKOZZON FEL
HÍRLEVELÜNKRE!

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON!

hirdetés
ÉRDEKES HÍRE VAN? KÜLDJE EL NEKÜNK!
hirdetés

FMCG Trafik Workshop, avagy hogyan adj el többet FMCG márkádból a Nemzeti Dohányboltokban? Az Élelmiszer és a Tobacco magazin közös rendezvénye az FMCG szektor számára augusztus 29-én.

Az Élelmiszer az FMCG szektor meghatározó szaklapja új versenyt indít. A verseny célja, hogy megtaláljuk a hazai piac legkiemelkedőbb minőségű mentes termékeit. Nevezési határidő: augusztus 31.

Célja, hogy díjazza a Magyarországon futó, munkáltatói tevékenységhez kötődő különféle kampányokat, kommunikációs aktivitásokat. Pontszerzés a Pr Toplistán! Nevezési határidő: augusztus 31.

A Kreatív szaklap ismét meghirdette a business to business kommunikációs versenyt, melyre az elmúlt év legjobb B2B kommunikációs megoldásaival jelentkezhetnek ügynökségek, a megbízói oldal képviselői, szolgáltatók és médiumok. Nevezési határidő:09.07.

Ismét HR konferencia: ez alkalommal a kékgalléros kihívásokat vesszük górcső alá. Save the date: szeptember 20.

Részletes program hamarosan! SAVE THE DATE: 2018. november 15.

hirdetés