Hajdu Miklós cikkei

A részmunka mostanra a versenyképesség javítását hivatott foglalkoztatási forma Európa fejlettebb gazdaságaiban, míg a kevésbé fejlett országokban – mint például Magyarországon – egyelőre inkább a válságkezelés eszközeként tekintenek rá. Pedig Vörös Máté és Fűrész Diána Ivett friss tanulmánya szerint bizonyos tekintetben a magyar részmunkaidősök is hatékonyabban dolgoznak a teljes állásban dolgozóknál.

A sport területén már sikeresen alkalmazott távolságtartásra sarkalló karkötők használatát egyre több vállalat vezetheti be. Az eszközök azonnal jelzik, ha viselőik túl közel kerülnek egymáshoz – jórészt ennek is köszönhető, hogy a technológiát használó, zömmel amerikai sportligákban szereplő csapatok körében sikerült megúszni a tömeges megbetegedéseket - írja a G7.

Az egyetemeknek jobban kellene koncentrálniuk a készségfejlesztésre. A statisztika ezúttal tökéletesen alátámasztja a mindennapi benyomásokat: a magyar cégek a képzettségi papírok helyett/mellett egyre inkább a dolgozóik gyakorlati tudását értékelik – írja a g7.

A dolgozó nem szereti, a főnök már nem hisz benne, mégis vannak még vállalati kérdőívek. De vajon meddig? És miért? És mégis mit használhatnánk helyettük, ami hatékonyabb lenne?... A G7 utánajárt a problémának.

Idén döbbenetesen kevesen, mindössze 91 ezren jelentkeztek a magyar felsőoktatásba az általános felvételi eljárás során. Ez nem csak a tavalyi 112 ezer felvételizőhöz képest alacsony szám: 2010–2011-ben 140 ezer, 2002 és 2004 pedig 160 ezernél is több jelentkező volt. Ez a visszaesés jóval nagyobb a korcsoport létszámának csökkenésénél – mutat rá a g7.

Míg a magyar autóipar egyelőre durva leépítések nélkül megúszta a járvány gazdasági hatásait, addig Európában és szerte a világon már jelentősebb létszámcsökkentési terveket jelentettek be a szektorban. A válság nem kíméli az iparágat idén: az év elején még a kínai beszállítók alkatrész-ellátási problémái, majd a helyi járványügyi óvintézkedések miatti üzembezárások és a kereslet mélyrepülése sújtották a 2008-as visszaesést is jócskán megszenvedő ágazatot – írja a g7.hu. 

Szerencsés csillagzat alatt léptek be a fiatalok a munkaerőpiacra az utóbbi néhány évben, hiszen a 2010-es évek közepe óta túlkereslet van a dolgozók iránt. Ezért sok pályakezdő érezhette úgy, hogy nem kell túlzottan igyekeznie az első munkahely megszerzéséért, hanem a vállalatok versenyeznek érte, többek között egyre magasabb bérekkel is – írja a G7.