Személyeskedés, beszólások, düh, „minek ment oda”, okoskodás, „én jobban tudom” és ehhez hasonló mondatok. Minek köszönhető, hogy online viselkedésünk általában köszönőviszonyban sincs az offline tapasztaltakkal?

A gyász érzésével elkerülhetetlenül találkozik mindenki, éppen ezért nem mindegy, hogyan támogatjuk a veszteséget átélt munkatársunkat.

Mikor volt utoljára olyan, hogy tényleg arra fókuszáltál, ami a jelenben történik? A mindfulness gyakorlásával megállhatsz kicsit egy olyan világban, amely folyton rohanásra késztet.

Annak bizonyítására, hogy mi vagyunk a legjobbak, az egyik legjobb terep a versengés. A nárcisztikus éppen emiatt imád versenyezni másokkal. De mégis hogyan reagál a nárcisztikus, ha győz, vagy – ne adj’ isten - veszít?

Az első és legfontosabb lépés: tréningezd magad a tettek, cselekvések megnevezésében és értékelésében, ezekről beszélj, ne magáról az emberről, és tulajdonságairól!

Nem ritka, hogy stresszes helyzetekben és nehéz időkben rengeteget agyalunk, rágódunk, amivel csak többet ártunk magunknak. Mit tehetünk hát helyette?

Mi keltette fel az idei Labdarúgó Európa Bajnokságban egy sportpszichológus figyelmét? Miben volt erős a magyar csapat mentálisan? Fel tud-e készülni egy csapat egy olyan drámai eseményre, mint ami a finn-dán meccsen Eriksennel történt?

Elértük-e már az agyunk befogadóképességének határát?

A kiégéshez vezető túlhajszoltság mellett az értelmetlen feladatokkal, unalomban töltött munkaidő is rossz hatással lehet az alkalmazottak lelki és testi állapotára.

Az átalakulás állandó. Mindig velünk volt, de most exponenciálisan felgyorsult. Emberként és vezetőként sem mindegy, hogyan reagálunk rá.

Több ezer munkahelyi viselkedéselemzés után ezek a legtipikusabb generációs viselkedésformák.