hirdetés
hirdetés
hirdetés

Krízisből lehetőség

Te tudsz (át)keretezni? Ha nem, most figyelj!

Kezdjük Carl Gustav Junggal: „Nem az vagyok, ami történt velem. Az vagyok, amit döntöttem, hogy legyek.” Ennyi a nagy titok, azonban a hétköznapok nyelvére lefordítani már nem ilyen könnyű. Mit is jelent ennek az állításnak a veleje egy egyszerű hétfő este vagy egy mezei kedd reggelén?

A válasz a narratívában keresendő, abban az elbeszélési módban, ahogy az életünket hajónaplózzuk. Történik valami, kapunk a külvilágtól egy ingert, divatosan egy „input-információt”. Ez keresztülmegy pszichés élményfeldolgozó rendszerünkön, és adunk rá egy „output-választ” eredményként. A választ pedig meghatározza, hogy hogyan dekódoltuk az ingert.

„Fiam, az élet problémamegoldásból áll”

Lássunk egy gyakori esetet. „Fiam/lányom, az élet tulajdonképp problémák megoldásából áll.” Ezzel a mondattal önmagában nincs baj. Sokan igaznak érezzük, sőt, még dicsérjük is, és elismerően bólogatunk, hogy végre egy szülő, aki felkészíti gyermekét az életre.

Az ördög azonban ezúttal is a részletekben keresendő. Ezzel a világszemlélettel ugyanis a gyermeket egy problémamegoldó gépezetté alakítjuk át. S mivel erre tanul rá, bármilyen ingert kap is a világtól, hajlamos lesz a probléma címkét ráakasztani. Csakhogy a problématudat számos negatív fiziológiai és pszichés kellemetlenséggel jár.

A beavatkozási pont az input és az output között keresendő. Jean-Paul Sartre balsorsegyütthatóról beszél. Mindenkire jellemző egy speciális együttható, amit születésünkkor kapunk, ami jutott, amit adott a Jóisten, a sors, vagy egyszerűen, amit dobott nekünk a gép. Ami viszont lényeges, magyarázza Sartre: a mi felelősségünk, hogy miként reagálunk erre a balsorsmutatóra.

Helyzet vagy probléma?

Így legközelebb, mielőtt egy súlyos problémát oldanál meg, nézd meg, át lehet-e keretezni az alábbi besorolás mentén:

  • probléma
  • helyzet
  • kihívás
  • lehetőség
  • ajándék

Ugyanaz az átkozott probléma, ha helyzet, akkor csak kezelni kell, amíg viszont probléma, addig meg kell oldani, ami stresszt okoz. Sokan nem szeretik a matematikát. Nekik 12 évnyi szenvedést jelentett a közoktatás matekórája. Amikor a „meg kell oldani” kifejezés elhangzik, felsejlik ugyanaz a rossz mellékíz, mint azoknál a példáknál a matematikai összefoglaló feladatgyűjteményben. Ezzel szemben a helyzet, amit kezelni kell, könnyedebb pszichés nyomást jelent. Ez a narratíva nem mélyíti címkéjével a kialakult szituációt. Ha holnap vélhetően számon kér a főnökünk, vagy kemény beszélgetésre számíthatunk egy rokonnal, más felkészülést eredményez, ha problémaként vagy helyzetként gondolunk rá. Az objektív valóság persze nem változik: ugyanúgy le kell ülnünk ahhoz az asztalhoz, és képviselnünk kell az érdekeinket. Csak nem mindegy, ezt milyen hozzáállással tesszük.

Kihívás vagy lehetőség?

A kihívás egy olyan állapot, amelyben össze akarjuk szedni testi-szellemi-lelki tartalékainkat. Ha valamire kihívásként tekintünk, azt a hatókörünk részének gondoljuk, s kevésbé lesz magasztos, megoldhatatlan mumus, ami majd jól kifog rajtunk.

A lehetőség címkéig kevesen jutunk el. Sőt, még nagy rutinnal is könnyen elbukhatunk. A kérdés azonban ez: az aktuális krízis, kudarc, mélypont mire is kínál lehetőséget az életünkben? Hogy szolgál ez minket? Miben fejleszt és segíti előbbre jutásunkat? Érdemes ilyen szemmel is ránézni a szembejövő kihívásokra…

Az ajándékról nem is beszélve…

Az ajándék terminológia teljesen nonszensznek hat, ha a problémamegoldás örök mókuskerekéből szemléljük. Ilyen nincs. Ez csak romantikus önáltatás lehet. Csakhogy ez nem igaz. Igenis lehetséges olykor meglátni egy tragédia ajándékjellegét.

Megjegyzés: kényes ponthoz értünk. Mindez nem a nehézségek fájdalmának elhazudását kell jelentse, mert ez nem vezet sehova, csak az önáltatás feneketlen kútjába. Ebben tévednek olykor a spirituális és ezoterikus vagy épp pozitív pszichológiát félreértelmezők. Nem lehet agyonönteni mindent rózsaszín, mézes cukormázzal, ami megmásítja a kudarcot, s vele elvitatja a negatív érzelmek autentikus jellegét. Vagyis itt a kisiklás veszélypontja. Ha ellenben nem értelmezzük félre, hatékony megküzdési technikát kapunk a mindennapok nehézségeivel szemben.

Junggal kezdtük, fejezzük is be vele: „Aki kifelé néz, álmodozik, aki befele pillant, felébred.” Vajon mi az, ami megakadályoz magamban, hogy a következő problémát kihívásnak vagy lehetőségnek tudjam megélni?

A cikk eredetileg az Üzlet és Pszichológia magazin legfrissebb számában jelent meg. Keressétek az újságárusoknál, vagy rendeljétek meg itt. 

Limpár Imre, tréner, tanácsadó, szakpszichológus
a szerző cikkei

(forrás: ÜPSZI)
hirdetés
IRATKOZZON FEL
HÍRLEVELÜNKRE!

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON!

hirdetés
ÉRDEKES HÍRE VAN? KÜLDJE EL NEKÜNK!
hirdetés

A HRKOMM Award célja, hogy díjazza a Magyarországon futó, munkáltatói tevékenységhez kötődő különféle kampányokat, kommunikációs aktivitásokat. Pontszerzés a PR Toplistán! Nevezési határidő: 2019. augusztus 30.

Hogyan győzhető le az időstressz? Energiamenedzsment 4 lépésben. A szeptember 6-i tanfolyam során rövid, közös mindfulness gyakorlást tartunk, amit aztán beépíthetsz a hétköznapjaidba.

Toborzási kampányok létrehozása és eredményes működtetése a LinkedIn-en: gyakorlati workshop szeptember 12-én, limitált létszámmal.

Az Üzlet és Pszichológia és a hrpwr.hu ismét bemutatja a nagy sikerű „kékgalléros” konferenciát! Kékgalléros HR kihívások 3.0 szakmai konferencia szeptember 26-án.

Meg akarsz tanulni gyilkosan jó álláshirdetést írni? Gyere el „Kreatív álláshirdetés” workshopunkra október 9-én! Előadó: Földi Miklós Dániel reklám- és neuropszichológus

Zöld marketing és kommunikáció Itt a zöldár! A tudatos fogyasztók már átlátnak a greenwashingon, de mi jön ezután? Save the date: 2019.10.10.

hirdetés