hirdetés
hirdetés
hirdetés

Érettség mint sikertényező (teszt)

Te birtoklod a mai kor bölcsességét?

A jelen kor sajátos jellemzői, azaz a gyors változások, az innovációra és a folyamatos önfejlesztésre való igény miatt a mai kor emberének érettsége elsősorban a rugalmas gondolkodásban fejezhető ki.

A köznyelvben bölcsességnek hívott, azaz az egyén érettségét fémjelző meghatározó sajátosság (szakmai kifejezéssel: jelentésadási, azaz mentális komplexitás) mint személyes sikertényező funkcionál a hatékonyság szempontjából. Tehát a „bölcsesség” alapján jól bejósolható, hogy az egyén eredményes lesz-e jelen korunk komplex környezetében, avagy sem. A mai kor bölcsessége tulajdonképpen a változásokra adott válaszok gyorsaságát, minőségét jelenti.

A fiatal felnőttkor jelentősége

Életünk során valamennyi fejlődési szakasznak megvan a maga funkciója, de a fiatal felnőttkor az egyik legintenzívebb időszak: meghatározó jelentőséggel bír a személyiség alakulásában. Ez az önállósodás, az önfejlesztés időszaka, az egyén ekkortájt válik függetlenné a szüleitől és kezdi meg az önálló életét. Mindemellett egy új életszerep – a dolgozói szerep – válik a mindennapok fő meghatározójává, és a fiatal legfőbb célja lesz, hogy minél több helyzetben kipróbálja magát. Nem a hosszú távú elköteleződés, hanem a hosszú távon is hasznos, változatos tapasztalatok szerzése motiválja, ezért nem akar sokáig egy-egy munkahelyen maradni. Ezért van az, hogy ebben az életszakaszban az egyén „mindent” ki akar próbálni, ami miatt állandó változások, ismeretlen helyzetek és döntési, választási szituációk elé kerül. Identitása, világról alkotott képe, és mindaz, amit önmagáról gondol, ezáltal újra és újra megkérdőjeleződik.

Köztudott, hogy a jelen kor fiataljaira jellemző, hogy a virtuális világ az életük szerves részét képezi. Számukra a munka az önmegvalósítás színtere is, és elvárják, hogy befektetett energiáik érezhetően megtérüljenek, ezért visszajelzést, elismerést várnak. Fontos cél a munka–magánélet egyensúlyának kialakítása is. Hozzászoktak az önálló gondolatok megfogalmazásához, magabiztosak, nem alázatosak, nincsenek határok: nyelveket beszélnek, szívesen utaznak és ismernek meg más kultúrákat, embereket – mindezt többnyire virtuális környezetben.

Érettség és az összetett kihívások kezelése

A 21. század munkaerőpiaci, valamint üzleti-gazdasági környezetének legfőbb jellemzője a változás és a komplexitás. Például vállalatok átszerveződnek: új pozíciók születnek, régiek megszűnnek, új kompetenciák kapnak teret. Értékké vált az élethosszig tartó tanulás készsége, arra azonban nincs idő, hogy az ember mindig mindent a nulláról kezdve tanuljon meg, ezért éppúgy alapvető és nélkülözhetetlen készség a már megtanult dolgok új helyzetben történő alkalmazása, azaz a tudástranszfer készsége is. Ezek a készségek teszik ugyanis lehetővé, hogy a megváltozó körülményekhez az egyén alkalmazkodni tudjon.

Példának említhetném a home office munkaformát, ami régen alig volt jellemző. Ma határok nélkül dolgozunk, bárhol, bármikor, és ez bizony változást hozott mind a magánélet, mind a munka terén. A problémákra sem feltétlenül léteznek egyértelmű megoldások, hiszen a komplex problémák esetében sok a bizonytalanság. Vajon mi az, ami révén a fiatalok képesek felvenni ezt a tempót, és érzelmi-kognitív szinten egyaránt képessé válnak a kihívások kezelésére? Erre a kérdésre szolgálhat magyarázattal a jelentésadási komplexitás, azaz hogy az egyén mennyire képes éretten, összetetten, párhuzamosan több szempontot is mérlegelve és figyelembe véve értelmezni és értékelni a körülötte lévő világ történéseit.

Az érettség megnyilvánulásai

Az érettség fejlődésének lényege, hogy az egyén egyre többet ért meg a körülötte lévő világból, és egyre jobban tud a helyzetnek megfelelően reagálni. Például tudja, hogy mikor kell alkalmazkodni és mikor kell a saját elképzeléseit követnie, azaz képes rugalmasan kezelni egy helyzetet. Tudományosan fogalmazva: az alább leírt kétféle (társas és individuális) értelmezési mód, komplexitás között megfelelően tud váltani, azaz az interindividuális gondolkozás jellemzi. Minden emberben mindhárom komplexitás jelen van, a kérdés, hogy ki melyikben a legerősebb. Az érettség mérésére egy olyan teszt  szolgál, ami elkülöníti ezeket a gondolkodási módokat.

1. A társas komplexitás

Ha az egyénre markánsan a társas komplexitás jellemző, akkor számára elsődleges a biztos alapokhoz való igazodás lehetősége úgy a társas kapcsolatokban, mint az elvek vagy a körülmények tekintetében. A valahova tartozás fontossága abban nyilvánul meg, hogy ha az egyén valamit elfogad, azon változtatni nem akar, és ahhoz még akkor is ragaszkodik, ha ez részéről a saját vágyak háttérbe szorításával jár. A magas társas komplexitási szintet mutatók inkább alkalmazkodnak az általuk preferált csoporthoz, minthogy konfliktusnak adnának teret azáltal, hogy saját akaratukat érvényesítik. Ezek az emberek ragaszkodnak az állandósághoz, nem szeretik a változást és az új helyzeteket, és nem törekszenek a változtatásra még akkor sem, ha észlelik annak szükségességét.

2. Az individuális komplexitás

Ha az egyénre az Individuális komplexitás dominanciája jellemző, akkor képes elköteleződni, és kialakítani saját álláspontját az ideológiákkal, az intézményekkel, a fontos személyekkel kapcsolatban. Az egyén erős belső szabályrendszerre alapoz, így a külső hatások nem tudják elbizonytalanítani, azokat könnyedén kizárja. Szilárd elképzelése van önmagáról és az őt körülvevő világról, önirányító, önmotiváló, önértékelő, önfejlesztő. A számára fontos személyek véleményét nem veti ugyan el, de azokat nem tekinti oly fontos referenciának, mint az, akire a társas komplexitás jellemző inkább. Az individuális komplexitás a saját vélemény alkotására és az ahhoz való ragaszkodásra ösztönzi az egyént. Ugyanakkor saját elképzelésein nehezen lát túl, tehát kompromisszumot is nehezen köt.

3. Az interindividuális komplexitás

Az interindividuális komplexitás dominanciájával bíró egyénekre jellemző annak felismerése, hogy mindenkinek vannak korlátai, tehát önmaguknak is. Ezek az emberek megértik a különféle vélemények és elvrendszerek előnyeit és a korlátokat. Ráébrednek arra is, hogy ezek a korlátok egy megfelelő csapat összeállításával kompenzálhatók. A csapat, a csapatmunka és a csapatépítés fontossága a skálán magas pontszámot elérőknél előtérbe kerül. Világossá válik számukra az is, hogy a valódi sikerek érdekében közös erőfeszítésre van szükség, és igyekeznek önmagukat aktivizálni mások fejlesztése, támogatása érdekében, miközben úgy vélik, az ilyen együttműködések révén ők maguk is fejlődnek.

Töltsd ki a tesztet itt!

Répáczki Rita, pszichológus, coach
a szerző cikkei

hirdetés
IRATKOZZON FEL
HÍRLEVELÜNKRE!

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON!

hirdetés
ÉRDEKES HÍRE VAN? KÜLDJE EL NEKÜNK!
hirdetés

2018. november 15. Az Employer Branding alapszabályai konferencia

A HR emberi oldala - hogy még többet tehess másokért! A hrpwr.hu és az Üzlet & Pszichológia konferenciája november 29-én.

hirdetés