hirdetés
hirdetés
hirdetés

Vízilabdázók öltözőjében jártunk

A döntő tárgyalás (gól) előtti szavak ereje

A sportolók, akárcsak egy kiélezett üzleti szituáció résztvevői, éber, ám beszűkült tudatállapotban dolgoznak. Az edző vagy vezető figyelmének viszont széles spektrumot kell lefedni, és szavait tudatosan kell megválogatni, hiszen csatát eldöntő jelentőségűek lehetnek ezek a szavak. Interjú Imre Tóvári Zsuzsával, a magyar férfi vízilabda-válogatott ex-sportpszichológusával.

Mitől speciális egy sportpszichológus; mi az a sportolók világából, amit neki – más területen tevékenykedő pszichológusokkal ellentétben – ismernie kell?

A sportpszichológia annyiban különbözik a „hagyományos” pszichoterápiás megközelítéstől, hogy míg egy terápiában rengeteg idő, akár több év áll rendelkezésre, addig a sportról ez nem mondható el. A sportban alaphelyzet, hogy jövő szombaton vagy két nap múlva meccset játszik a csapat, és addigra készen kell állni. Természetesen már hetekkel a mérkőzés előtt elkezdjük a felkészülést, de adott esetben a meccs előtti egy-másfél órás ülésen felszínre kell kerülnie a problémáknak, és még ugyanazon az alkalmon meg is kell tudni oldani azokat. A sport világában kulcsfontosságú a gyorsaság és a teljesítményorientáltság. A pszichológust az ötéves egyetemi alapképzés során megszerzett tudása és a további képzéseken elsajátított technikák avatják fontos szakemberré a sport területén. Mindenekelőtt pedig önismerete révén tud többletet adni. Egy pszichológus mögött gyakran már a diplomája megszerzésekor tetemes önismereti óra áll, ami képessé teszi arra, hogy munkája során a személyes erőforrásaira, erejére támaszkodjon, illetve az önmagáról, a saját személyiségéről, akár saját gyengéiről megszerzett tudására építve segítse mások személyes fejlődését.

Amikor egy csapattal foglalkozik, mindenkivel leül beszélgetni, vagy csak azzal, aki igényli?

Mindegyik esetre találni példát. Vannak privát beszélgetések és közös foglalkozások is.

Milyen technikákat alkalmaz arra, hogy összekovácsoljon egy csapatot?

Az első és legfontosabb lépés a csapat összekovácsolásához az őszinte kommunikáció kialakítása. Ha ez sikerül, a későbbiekben kevéssé alakul ki probléma, illetve ha kialakul, könnyebben kezeli a csapat. Az őszinte kommunikáció lecsökkenti a gátló energiákat, ez a jól működő csapat egyik záloga.

Lényege az elfogadás és a hitelesség: egy olyan közegben, ahol ítéletmentes elfogadás jellemzi a légkört, a csapattagok bátran hangot adhatnak érzéseiknek, problémáiknak, és beszélhetnek társaikkal kapcsolatos érzelmeikről, viszonyulásaikról – őszinte visszajelzést adnak és kapnak. Ez a bizalom alapja. Speciális technikát nem tudnék mondani, inkább a szemléletmód sajátos: úgy kijönni ezekről a koncentrált egyórás megbeszélésekről, hogy megfogtuk a problémát, megtaláltuk a megoldást, és erről minden tagban ott a közös élmény, amibe kapaszkodhat, amiből építkezhet. A játékosok akkor értik egymást a vízben, ha a parton is – és ez nem csak a közös taktikát jelenti.

Tudna mondani egy tipikus, többször visszatérő problémát?

Az énerősítés és az önbizalom-növelés mindig napirenden van. Továbbá a mérkőzést egy sportoló módosult tudatállapotban, azaz beszűkült figyelemben játssza végig. Lényeges, hogy képes legyen kialakítani magában a fokuszált figyelmi állapotot, hogy csak a csapattársaira, az edzőjére és a feladatra koncentráljon, hogy ki tudja zárni a zavaró ingereket – a meccsen kívülről érkező ingereket és a belső, zavaró gondolatokat. A teljesítmény akkor a legjobb, ha nem billent ki semmi. Hipnózissal, relaxációval, autogén tréninggel gyakoroljuk a fokuszált figyelem kialakítását, fejben végigjátsszuk, mi hogyan fog történni a vízben. Mind a megfelelő önbizalom, mind a figyelmi fókusz szükséges ahhoz, hogy egy játékos adott időpontban – mert a sportban rengeteget számít az időtényező – ki tudja hozni magából a maximumot.

Mennyire korrelál a jó vagy rossz csapathangulat a teljesítménnyel?

Profiknál a kettő nem korrelál. A fokuszált figyelem kialakítása egyúttal az érzelmek mint lehetséges zavaró tényezők kizárását is jelenti. Egy jó sportoló vagy csapat nem viszi be a hangulatát a vízbe, csak a feladatra koncentrál.

Tudna olyan esetet említeni, amikor egy elakadást pszichológiai probléma okozott? Hogyan sikerült ezt feloldani?

Több sportolóval dolgoztunk azon, amikor kiegészítő játékosból húzójátékossá vált, hogy pszichésen is meg tudjon érni az új szerepre. A teljesítményproblémák többnyire a nem elégséges önbizalomra vezethetők vissza, az önbizalom-problémák pedig a személyiségben gyökereznek, és nagy dózisú pozitív visszajelzéssel, önmegerősítéssel kezelhetők. Ezeknek a játékosoknak el kellett hinniük magukról, hogy megállják a helyüket ezen a poszton. Mivel a sportpszichológiában, ellentétben a terápiával, nincs idő megvárni, amíg a kliens maga mondja ki, hogy „meg tudom csinálni”, ezért sok esetben én erősítettem meg a játékosokat, vagy az edző segítségét kértem, hogy jobban figyeljen rájuk. Az edzőktől jövő pozitív szavak adják a legnagyobb löketet, akár egy-két mondat elég arra, hogy rendbe hozza a sérült önbizalmat.

A pozitív szuggesztiók mellett tükröt tartottam a sportolók elé: fejben levetítettük a meccseket, és rámutattam, szembesítettem vele a játékost, hogy nézd meg, ezt te vitted véghez, lásd be, milyen sokra vagy képes. Sokszor még az élsportolók sincsenek tisztában a saját tudásukkal. Amikor egy sportoló fejben is átlendül kiegészítőből húzóemberré, szárnyakat kap a teljesítménye. A civil életre ugyanúgy igaz, hogy az a legjobb teljesítménynövelő, ha valaki elhiszi magáról, hogy sokkal több van benne, mint amit eddig elvárt. Akkor következnek be a nagy javulások, a nagy gyógyulások, amikor valaki rájön, hogy rengeteg olyan képességgel, erőforrással rendelkezik, amit korábban nem hitt magáról. A pozitív változás legegyszerűbben a megfelelő pozitív szavak mögötti energiával hívható életre.

Milyen tulajdonságokkal, képességekkel bír egy jó edző és/vagy vezető?

A jó edző – és ugyanez a jó vezetőről is elmondható – ismérve az önismeret és a jó emberismeret: tisztában kell lennie önmagával és az emberi működéssel. Odafigyel játékosaira és sok visszajelzést ad, folyamatosan elismeri tudásukat, képességeiket, építi önbizalmukat. Emellett – a játékosok beszűkült, fokuszált figyelmével ellentétben – neki a széles figyelem állapotát kell kifejleszteni a meccseken, hiszen neki látnia és értenie kell a mérkőzés egészét, hogy az időkérés rövid idejére szakmai tudásából merítve a lehető legjobb egy-két mondatos szuggesztiót mondja a csapatnak, ami adott esetben egy vesztésre álló helyzetet is képes győzelemmé fordítani. Fontos, hogy a szuggesztió ne legyen több egy-két mondatnál, ennél hosszabb üzenet ugyanis nem jut át a játékosok figyelmi szűrőjén.

Mi zilálhatja szét legkönnyebben a csapatbékét, és milyen eszközzel lehet megoldani a csapatközi konfliktusokat?

Egy csapatkonfliktus megoldása csak csapatban történhet, ahol minden érintett jelen van; ha a probléma kapcsolódik az edzőhöz, akkor ő is. A konfliktust mindenképp kezelni kell, mert rendkívül nagy energiaelszívó tényező.

Az ilyen ülés keretei hasonlók a klasszikus csoportterápia vagy a tréning kereteihez: őszinteség, a másik fél tisztelete, titoktartás. Mellébeszélés nélkül minden érintettnek ki kell mondania a saját és a társával kapcsolatos érzéseit, kerülve a másik minősítését, az ítélkezést. A csapattitok azt jelenti, hogy az ülésen elhangzottak csak az ülés résztvevőire tartoznak, kívülálló nem szerezhet róluk tudomást, csak az edző, amennyiben a körülmények megkívánják.

Egy vereség után hogyan segít felállni a csapatnak?

A 2012-es olimpia elvesztett negyeddöntője után meg kellett vívni ezt a „ráadásmeccset”. Egy vereség olyan, mint egy veszteség, gyász: kiüresedik minden, hiszen elvesztettünk egy nagy lehetőséget, amiért adott esetben akár négy évig dolgoztunk. Ezt az érzelmi kiüresedettséget kell a lehető leghamarabb pozitív érzelmekkel feltölteni, akár másfél nap alatt, a csapattagok egymásnak adott pozitív szavaival, gesztusaival, annak az érzésével, hogy ezt együtt éltük, együtt csináltuk végig. Egy jó csapat rendelkezik azzal az érzelmi háttérrel, amiből ilyenkor táplálkozni lehet. A család, a barátok segítő szerepe is sokat számít, de a legerősebb érzelmi töltetű szavak ezekben az órákban a csapattársaktól és az edzőktől érkeznek, akikkel a közös élmény összefűz. Pszichológusként egy csapat mellett ezeknek a megerősítéseknek adunk teret, akár egy csoporton, akár egyénileg építve valakit.

Tudna ajánlani a gyakorlatban könnyen alkalmazható stresszoldó technikát?

Az élet bármely területén, akár a magánéletben, akár a munkában nagyon hasznos lehet a meditáció, a relaxáció gyakorlása. Bármely lazító technika 10-15 perces alkalmazása felfrissít és ismét mentálisan éberré tesz. Sportolók esetében különösen nagy probléma, hogy stressz hatására gyorsabban fáradnak az izmok, ezért például vívók két asszó között valamilyen meditációs technikához folyamodnak regenerálódás céljából. A meditálás, ellazulás vagy mentális tréning azonban nem megy egyik napról a másikra: gyakorlást igényel, hogy a zavaró gondolatokat, érzéseket képesek legyünk akarattal kiüríteni a tudatunkból.

Mi ültethető át a sportból az üzlet világába?

Mindkét színtér hasonló megközelítést igényel: az üzleti életben, akárcsak a sportban, híján vagyunk az időnek, ezért gyorsan, hatékonyan kell cselekedni. Ahogy egy csapatnak készen kell állnia a meccsre, ugyanúgy az üzleti életben is megfelelő felkészültséggel kell részt venni egy megbeszélésen. Mindkettőre igaz, hogy nagy tét forog kockán egy rövid időintervallumban: például amikor a legmegfelelőbb szavakkal, hangsúlyokkal, gesztusokkal kell előadni egy prezentációt, hogy az a lehető legjobb hatást érje el. Egy hatékony üzleti tárgyalás szintén módosult tudatállapotban zajlik, akárcsak egy sportmérkőzés, ugyanazt a fokuszált, éber figyelmet kell elérni a maximális teljesítményhez. Az imént említett pszichológiai technikák, amiknek a sportban hasznát vesszük, az üzleti életben is jó szolgálatot tehetnek. Ébernek lenni minden pillanatban kulcsfontosságú. A meditáció mellett önmagunk felelősségének teljes vállalása segítheti a jó teljesítményt.

Az önmagunkba vetett kételyek az élet bármely területén visszafogják az eredményeket. Sajnos általánosságban igaz, hogy fukarkodunk a dicsérettel, a kritika viszont könnyen kicsúszik a szánkon. Egy negatív megjegyzés ütötte sebet hetekig, hónapokig, akár évekig hordozunk, ellenben egy pozitív megerősítés emléke sajnos halványabban marad meg, és rendszeresen adagolni kell, hogy kifejtse hatását. Sok kicsi sokra megy, napi egy-két dicsérő mondat már óriási löketet adhat az ember önbizalmának. Ezért lényeges, hogy folyamatosan pozitív visszajelzést adjunk beosztottainknak, munkatársainknak, hiszen bennünk nem emészt fel nagy energiát, bennük viszont sziklákat mozgat meg.

Szabó Elvira
a szerző cikkei

hirdetés
IRATKOZZON FEL
HÍRLEVELÜNKRE!

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON!

hirdetés
ÉRDEKES HÍRE VAN? KÜLDJE EL NEKÜNK!
hirdetés

2018. november 15. Az Employer Branding alapszabályai konferencia

A HR emberi oldala - hogy még többet tehess másokért! A hrpwr.hu és az Üzlet & Pszichológia konferenciája november 29-én.

hirdetés