hirdetés
hirdetés
hirdetés

Mert az erőfeszítés sosem hiábavaló

Saját munkánk gyümölcse mindig édesebb: az IKEA-hatásról

Képzeljünk magunk elé egy könyvespolcot. Elemeire szedve cipeljük fel a lakásba a súlyos bútordarabot, majd irracionális erőfeszítést bedobva, néhol hiányos összeszerelési útmutatót követve elkezdjük magunk összeszerelni. Az utolsó csavar eltűnt, a kisujjunkra rácsaptunk a kalapáccsal, és még egy kiadós takarítás is ráfér a nappalira. És mintha még pár fokkal balra is dőlne. Hát bolondok vagyunk mi?

A közgazdasági pszichológusok a fejüket vakarják zavarukban, miközben szigorúan kioktatnak: az egész akció értelmetlen volt, hatékonyak sem voltunk, csak pazaroltuk az időnket, energiánkat és végső soron még olcsóbb sem volt. Arról nem is beszélve, hogy különösebben nem is szép.

Ó, de mégis, mennyire szeretjük azt a könyvespolcot! Váratlan és megmagyarázhatatlan elégedettség fog el bennünket. Büszkék vagyunk rá, örömmel nézzük nap mint nap, miközben saját erőfeszítésünk és munkánk gyümölcse köszön vissza ránk. Legközelebb is az IKEÁ-ból veszünk bútort!

A titkos összetevő: az erőfeszítés 

Ugye mennyire ismerős a fenti példa? A fenti jelenség vizsgálatával már viselkedéskutató szakemberek is foglalkoztak, sőt ők alkották meg 2011-ben az “IKEA-hatás” (IKEA-EFFECT) kifejezést is, mely azóta már a motivációs elméletek mainstream vonalába is beszivárgott.

Amerikai kutatók 2011-ben, Dan Ariely vezetésével egy kontrollált kísérletben annak igyekeztek utánajárni, hogy a munkára fordított erőfeszítésnek milyen hatása van a hosszú távú motivációra.

A kísérletben részt vevőket két csoportra osztották. Mindkét csoport feladata ugyanaz volt: színes papírokból kellett origamit hajtogatniuk egy összeszerelési útmutató alapján, ezért a munkáért pedig egységes órabért kaptak. Az első csoport tagjai részletes írásbeli útmutató és magyarázó ábrák alapján dolgoztak – őket hívjuk „Építőknek”. Mivel az Építők egyike sem volt gyakorlott papírhajtogató, ezért az alkotásaik nem voltak különösképpen kiemelkedőek. Az origamizást követően a kutatást vezető asszisztens elvette a szobrokat, majd megvételre felajánlotta őket. Ezt megtehették, hiszen a munkáért órabért fizettek, így az alkotás pedig a „megbízónál”, a kutatóknál maradt.

Ezen a ponton beemeltek egy kontrollcsoportot a kísérletbe. Őket hívjuk egyszerűen „Vásárlóknak”. A feladatuk mindössze annyi volt, hogy a kész origami szobrokra szabadon licitálhattak, vagyis meghatározhatták, mennyiért vásárolták volna meg azokat szívesen. Ezután az Építők is lehetőséget kaptak arra, hogy „visszavásárolják” alkotásaikat, majd a két csoport árajánlatát összehasonlították. A kísérlet alapján az Építők legalább ötször magasabb összeget ajánlottak az alkotásaikért, mint a Vásárlók.

Ezután a kutatók bevonták a második csoportot is, akiknek szintén origamit kellett hajtogatniuk, órabér ellenében. Egy ponton azonban lényegesen megnehezítették a feladatukat: a használati útmutatóból a magyarázó ábrákat törölték, csak a leírások alapján voltak tehát kénytelenek hajtogatni. Ezt a csoportot a „Lehetetlen Építőknek” keresztelték. Mondani sem kell, a kész remekművek jóval kevesbé sikerültek, egyeseket a kísérleti alanyok kifejezetten borzalmasnak értékeltek. Ezt követően a „Vásárlók” kontrollcsoportja még kisebb összeget lett volna hajlandó áldozni ezekért az alkotásokért, azonban a „Lehetetlen Építők” kiugróan magas összeget fizettek volna, hogy megvásárolják a saját szobraikat.

A kutatás tehát azt mutatta ki, hogy minél nagyobb erőfeszítést teszünk, annál jobban kötődünk az alkotásunkhoz. 

Dan Ariely egy másik világhírű kísérletéről is írtunk cikkünkben, mely a motiváció és a munka értelme közötti összefüggést vizsgálta LEGO robotok építése által. 

Az elismerés ereje 

Fontos látni, hogy a fenti kísérletek célja nem az alapvető motivációs tényezők meghatározása volt – azonban mégis egyértelműen kiderült, hogy a legfontosabb hajtóerőkön túl mennyire vágyunk az elismerésre, a teljesítmény megbecsülésére és az alkotás örömére. Ez pedig a munkavégzés világában is hatványozottan igaz.

Az alkotás ereje magától értetődőnek tűnik a művészek vagy a kézművesek esetében. Ám az alkotás és az erőfeszítés minden tevékenységben fellelhető – leggyakrabban csak választás kérdése.

Egy üzleti jelentés elkészítése, egy digitális termék fejlesztése vagy akár csak egy vevő kiszolgálása is lehet motiváló és örömteli – ha azt éreztetjük a munkavállalóval, hogy amit csinál, az az övé is. Ezáltal pedig sokkal jobban kötődik is az „alkotásához”.

Hasonló tartalmakért látogass el az Eureka Games blogjára!

dr. Kalmár Péter
a szerző cikkei

(forrás: Eureka games)
hirdetés
IRATKOZZON FEL
HÍRLEVELÜNKRE!

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON!

hirdetés
ÉRDEKES HÍRE VAN? KÜLDJE EL NEKÜNK!
hirdetés

Az Üzlet és Pszichológia és a hrpwr.hu ismét bemutatja a nagy sikerű „kékgalléros” konferenciát! Kékgalléros HR kihívások 3.0 szakmai konferencia szeptember 26-án.

Meg akarsz tanulni gyilkosan jó álláshirdetést írni? Gyere el „Kreatív álláshirdetés” workshopunkra október 9-én! Előadó: Földi Miklós Dániel reklám- és neuropszichológus

Zöld marketing és kommunikáció Itt a zöldár! A tudatos fogyasztók már átlátnak a greenwashingon, de mi jön ezután? Save the date: 2019.10.10.

Hogyan győzhető le az időstressz? Energiamenedzsment 4 lépésben. A december 13-i tanfolyam során rövid, közös mindfulness gyakorlást tartunk, amit aztán beépíthetsz a hétköznapjaidba.

Toborzás/kiválasztás konferencia DEMO-túrával egybekötve november 5-én. Az előadások hosszabb szünetében a kiállítók a gyakorlatban is bemutatják megoldásaikat.

hirdetés