hirdetés
hirdetés
hirdetés

Interjú

Pszichológia a coachingban

Kell-e, hogy egy coach egyben pszichológus és/vagy terapeuta is legyen? Nem feltétlenül. Szükséges-e a coachinghoz a pszichológiai tudás? Feltétlenül! Dr. Nemes Éva, szupervizort, a Károli Gáspár Református Egyetem oktatóját kérdeztük a coaching és a pszichológia összefüggéseiről.

Ön milyen területről került a coaching közelébe?

Eredetileg orvosként diplomáztam és dolgoztam, majd elvégeztem egy aktív analitikus pszichoterápiás képzést, így terapeutaként is tevékenykedtem. Így kerültem a szakmaközi szupervízió közelébe, mely a coaching rokonszakmája, hiszen mi is külső szakemberként igyekszünk segíteni az elakadások megoldásában önreflektív munkamódszerrel. Nagy az átfedés, nincsenek is éles határvonalak, magam is gyakran segítek mind magánéleti, mind üzleti coaching jellegű kérdésekben.

Mennyire választható el a kettő?

Mi nem problémákban, hanem személyiségekben, személyes elakadásokban gondolkozunk. Az ember magánéleti és a szakmai személyisége pedig nem választható el teljesen.

Ennek ellenére biztos vagyok benne, hogy sok olyan vezető van, akinek eszébe sem jutna pszichológushoz fordulni, de a coach ellen nincs kifogása…

Ennek az lehet az oka, hogy a vezetői szerep önmagában egy komoly vetítési terület. A vezetőben a környezet általában nem az embert látja, mint inkább a szerepet, a pozíciót. Ehhez pedig óriási elvárások társulnak, direkt és rejtett elvárások, indulatok, és egyéb érzelmek. A vezető nem lehet gyenge. Ezek a külső nyomások pedig sok vezetőben párosulnak a belső elvárásokkal, beépül a személyiségébe, és nehezebben látja be magának is, ha segítségre van szüksége. A pszichológiával kapcsolatban pedig még mindig vannak előítéletek, sokan még mindig úgy gondolják, hogy nagy bajban kell lenni ahhoz, hogy valaki ilyen szakemberhez forduljon. A coach az mégis csak más…

Sok olyan vezetői probléma van, mely jellemzően egy coaching folyamaton kerül szóba, de inkább lehetne egy terápia témája?

Nem problémákra bontanám le a kérdést, inkább úgy fogalmazok, hogy szinte minden vezetői problémának vannak, vagy lehetnek mélyebb dimenziói, melyeket terápiával lehet hatékonyan kezelni. Ez a probléma mértékétől függ. Tipikus vezetői vagy coaching probléma a vezetői szerep elfogadása, a kompetencia, a delegálási gondok, melyekből gyakran keletkezik a rossz időbeosztás kérdése. Ilyenkor van olyan szint, amit lehet a „felszínen” kezelni, bizonyos eszközökkel, néhány coaching üléssel, de sokszor mindezek a problémák hosszú távon tovább mélyíthetőek: például miért nem tudja valaki kiengedni a kontrollt a keze közül? Milyen a saját önértékelése? Milyenek a bizalmi kapcsolatai az illetőnek? De említhetném a motiváció kérdéskörét is, ahol pedig az empátia és az azonosulás mértéke a meghatározó, aminek szintén vannak gyerekkori gyökerei. Tehát minden kérdésnek van egy elméleti és egy érzelmi síkja. De nem állítom, hogy mindig vissza kell menni a gyerekkorig.

Hol a határ, és mindig egyértelmű ez?

Igen, egy szakember számára egyértelmű a határ. Természetesen előjöhetnek magánéleti kérdések egy coaching folyamatban, de ezek mélysége és mennyisége határozza meg, hogy marad-e a coaching, vagy esetleg módszert kell váltani. Hogy egy példát mondjak: volt egy esetem nemrég, ahol egy helyettes vezető kért segítséget, mert túlságosan konfliktusos volt a kapcsolata saját főnökével. Már a harmadik alkalommal kiderült, hogy az ügyfelemnek rendkívül nehéz kapcsolata volt az édesanyjával, a főnöke pedig egy nála idősebb, édesanyja korabeli hölgy volt. Ugyanolyan típusú kapcsolatot alakított ki a főnökével, mint az édesanyjával, ugyanazokkal a csapdákkal terhelve. Itt hamar eljött az a pillanat, amikor befejeztük a coaching folyamatot. Ha a coach egyben terapeuta is, akkor egy másik „szerződés” keretében lehet folytatni a munkát, ha nem az, más szakembert kell keresnie az illetőnek.

Mit takar a más „szerződés”?

Mások egy terápia és egy coaching folyamat kereti. A coaching üléseket 2-3 hetente kell tartani egy belátható időre vonatkozóan, és fontos is a találkozók közt eltelt idő. Ekkor a coachee kipróbálja a tanult módszereket, majd beszámol róluk, tehát egy sokkal gyorsabb folyamat. A terápia évekig eltart, jellemzően hetente egyszer találkoznak a felek, és teljesen más módon működik. Az árfekvés is eltérő.

Megfér a két módszer egymás mellett is?

Igen, van olyan, hogy ugyanannak a problémának a magánéletre vonatkozó elemét a coachee elviszi terápiába is, hogy ott hosszú idő alatt kibogozza, de ezzel egy időben a gyors megoldásra is törekszik coachával. Ugyanannak a problémának más-más dimenziójával foglalkozhat két szakember egyszerre. Lehet, hogy a coach az adott helyzetre vonatkozóan tud megoldással szolgálni, az előbbi példánál maradva: a főnökre vonatkozó „kezelési” módszerekkel a coach tud gyorsan segíteni, de arra már a terapeutánál lehet választ kapni, hogy ezt a helyzetet az illető megértse, feldolgozza magában, és a későbbiek során már egyből kezelni tudja az ilyen típusú szituációkat, hogy azok ne hívják elő a korábbi játszmákat. Úgy szoktuk mondani, hogy a legkisebb elmozdulás is elmozdulás. A rendszerszemlélet lényege, hogy ha a rendszer egyik eleme kicsit elmozdul, az hozza magával a többi elem mozgását is, mely változások az egész rendszerre visszahatnak. Tehát néha a coachnak nem az a feladata, hogy mélyre ásson, van úgy, hogy pusztán egy „lelki karbantartás” hiányzott a másik félnek. Például le tudta tenni az érzelmi terheit. Ez például nagyon hasznos kiégés ellen. Ezzel együtt azt gondolom, hogy egy coachnak nem kell terapeutának lennie, de a pszichológiai tudás elengedhetetlen számára.

Pontosan mit ért ez alatt?

Egyrészt kell, hogy átfogó pszichológiai tudása legyen az emberek és a csoportok dinamikájáról, működési elveiről, másrészt pedig komoly önismerettel kell, hogy rendelkezzen. Ezt pedig csakis szakember segítségével, saját élményű tanulás útján lehet megszerezni.

Mi van, ha ez nincs meg? Hiszen Magyarországon ez nem tartozik a hivatalos elvárások közé.

Szerintem ez az alapja a minőségi munkának. Ha valaki nincs tisztában például a csoportdinamikai szabályokkal, akkor egész egyszerűen nem ismeri fel a játszmákat. Se segíteni nem tud úgy, sőt, még ő maga is bekerülhet a körbe, ha nem ismeri fel a rendszer működését. Például tipikus probléma, hogy egy vezető körül sok a konfliktus, ez pedig sokszor meghatározható játszmák szerint működik. Ezek hamar kiderülnek a szakértők számára. A játszmák pedig sokszor több szereplősek, adott esetben a coach lehet a harmadik szereplő, anélkül, hogy ennek tudatában lenne. Ez igen gyakori felállás. Ami pedig az önismereti tudást illeti: a coachnak tisztában kell lennie saját működésének szabályaival is, hiszen gyakran kerülhet olyan helyzetbe, amiben óhatatlanul is a kelleténél jobban bevonódna, ha nem ismerné fel a helyzet sajátosságait. Például, ha valakinek saját személyes problémája az autoritáshoz való viszonyulás, mert tegyük fel, volt neki egy erős, autoriter édesapja, akkor coachként nem tudja majd megfelelően kezelni azt a helyzetet, ha például egy erős, autoriter, idősebb férfi vezetőnek kell segítenie. Egyszerűen nem a partnert fogja látni a vezetőben, hanem a főnököt, és a saját megoldásait hívja elő magában. Egyik említett esetben sem tud a coach függetlenné válni, márpedig neki, független, külső szemnek kell maradnia.

 

Gábor Fanni, főszerkesztő, Üzlet&Pszichológia
a szerző cikkei

hirdetés
IRATKOZZON FEL
HÍRLEVELÜNKRE!

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON!

hirdetés
ÉRDEKES HÍRE VAN? KÜLDJE EL NEKÜNK!
hirdetés

Célja, hogy díjazza a Magyarországon futó, munkáltatói tevékenységhez kötődő különféle kampányokat, kommunikációs aktivitásokat. Díjátadó: 10.25. Kapunyitás: 19 óra

Workshop az Európai Unió Általános Adatvédelmi Rendeletéről, közismertebb nevén a GDPR-ról november 10-én.

Facebook és Instagram hirdetések kezelése a gyakorlatban november 16-án.

Minden gallérhoz másképp kell szólnunk HR-eseként? Kiderül a november 21-i workshopunkon, ahová kék gallérosokra specializálódott HR-eseket várunk.

Hr-esként Ön hol nézi meg először egy jelölt profilját? És kiről mit árul el az adatlapja? És azt vajon tudja, hogy a jelöltek hol és hogyan keresnek a legaktívabban munkát? Workshopunkon mindenre választ kap. November 21. 09:00

A Kreatív hagyományos éves konferenciáján ismét a pr-szakma előtt álló legaktuálisabb kihívásokat járjuk körbe. Időpont: november 23.

A Kreatív év végi médiakonferenciája mindig arra keresi a választ, mi vár a piacra a következő évben. Időpont: december 6.

hirdetés