hirdetés
hirdetés
hirdetés

TED

Ön mivel foglalkozik?

A svájci születésű, végzettségére nézve filozófus Alain de Botton Londonban él és több sikerkönyv szerzője, melyek zöme a bölcs életvezetésről szól. 2008-ban alapította meg az Élet iskoláját - egy civil vállalkozást Londonban, azzal a céllal, hogy a tanulást és a terápiát a mai, ideges kor kihívásaihoz szabja. TED előadásában arról beszél, hogy a modern nyugati, individualista, fejlett társadalomban mit jelent a siker és a kudarc és hogy ettől a felfogástól milyen irányban érdemes elmozdulni.

Button TED előadása első felében amellett érvel, hogy a modern, 21. századi társadalomban élő ember sokkal inkább ki van téve a karrierválságoknak és a karrier miatti szorongás veszélyének, mint bármely megelőző kor szülöttje. A modern társadalom az embert helyezi a középpontba, míg a korábbi társadalmak mindig valamilyen transzcendens hatalom előtt borultak le – legyen az isten, szellem vagy a világegyetem. Button szerint a modern ember természetbe való vágyódása is a nem-emberivel való érintkezés elvesztésének a kifejeződése, ami valahol mélyen mindnyájunkba bele van kódolva. A tengert, vagy az üres tájat szemlélve tudunk a legjobban elmenekülni saját magunk, a versengéseink és küzdelmeink elől.

A modern ember azonban ennél konkrétabb okokból kifolyólag is jobban szorong a karrierje miatt, mint az elődei. Az első ok a globálisan jelenlévő sznobizmus, aminek manapság az egyik legelterjedtebb válfaja a munkasznobizmus. A sznob az, aki egy másik emberről akár apró részlet alapján alkot teljes képet. Az „Ön mivel foglalkozik?” kérdésre adott válasz az ilyen emberekből egyaránt válthat ki lelkes érdeklődést vagy hideg érdektelenséget. Az, hogy mások mennyi időt és szeretetet áldoznak ránk, nagymértékben függ attól, hogy a társadalmi ranglétrán hol helyezkedünk el. Az anyagi javak birtoklása ezért különféle érzelmi jutalmakkal jár együtt, amiből az is következik, hogy akik luxusautókra és drága ékszekerekre vágynak, valójában a velük elérhető érzelmi jutalmakat áhítják.

Nem mindenki lehet Bill Gates

A karrier miatti félelem másik oka a modern társadalomnak az a mantrája, hogy mindenki a maga szerencséjének a kovácsa és kellő tehetséggel és rátermettséggel bárki bármit elérhet. Button szerint az egyenlő esélyeknek ez az eszméje elkerülhetetlenül vezet az irigységhez. Míg az arisztokrácia korában a különféle társadalmi csoportok tagjai kevés rokonságot éreztek egymással, ezért az alsóbb rétegekbe tartozók jobban védve voltak az irigykedés mételyétől, mint ma. A modern társadalom azt az illúziót kelti, hogy mindnyájan egyenlők vagyunk – például bárki hordhat farmert, ám valójában mély egyenlőtlenségek uralkodnak, ami szintén komoly stresszforrást jelent. Csekély a valószínűsége annak, hogy bárki olyan híres és gazdag lesz, mint Bill Gates, de a többség mégsem ezt érzi, mert a média és a korszellem azt sugallja, hogy miért is ne lehetne. Egy olyan társadalomban, ami elhiteti a tagjaival, hogy bármit elérhetnek, sokkal elterjedtebb az alacsony önértékelés. Ha valóban elhisszük, hogy azok kerülnek a ranglétra tetejére, akik megérdemlik, azzal azt is elfogadjuk, hogy akik azt érdemlik, hogy az aljára kerüljenek, azok valóban odakerülnek és ott is maradnak. Így semmi sem tűnik véletlenszerűnek, és a kudarc is még megsemmisítőbbnek tűnik. A tiszta érdemen alapuló társadalom Button szerint tehát veszélyes ideológia, ráadásul nem is megvalósítható, hiszen mindig lesznek olyan tényezők, amik nem mérhető teljesítményen, hanem puszta szerencsén vagy szerencsétlenségen múlnak.

Ugyanakkor a kudarctól való félelem nemcsak a státusz és anyagi biztonság elvesztésétől való félelem, hanem a nevetségessé válástól is. Az ókori görög tragédiák olyan nemességgel ruházták fel a bukást, amit a mindennapi élet nem adott meg nekik, hát még a modern bulvármédia, ami mindent félrelépést, bukást lecsupaszítva és közröhej tárgyaként ábrázol. A görög tragédia bukott hőse nem lúzer volt, csak vesztett. Aki ma veszít, az már egyenesen lúzer is.

Ma sikeresnek lenni többnyire azt jelenti, hogy valaki gazdag, vagy valamilyen területen nevet szerzett magának. Button szerint a sikerre való igyekezetben az első aranyszabály, hogy el kell fogadni, hogy nem lehetünk mindenben sikeresek, biztosan lesz olyan eleme az életünknek, amiben egyáltalán nem leszünk azok. A másik tanácsa, hogy semmilyen kívülről ránk oktrojált sikerfelfogást nem kell automatikusan magunkévá tennünk, ez nem könnyű feladat, mert a média és saját szüleink is kicsi korunktól oltják belénk ezeket az elképzeléseket. Olyan hatalmas erők ezek, amik akaratunkon kívül is meghatározzák, hogy mit akarunk, és hogyan tekintünk önmagunkra. Button nem arra buzdít, hogy adjuk fel a sikerre való törekvésünket, hanem arra, hogy első körben bizonyosodjunk meg róla, hogy az ambícióink valóban belülről fakadnak-e. Ehhez lehetséges, hogy felül kell bírálnunk a sikerről vallott elképzeléseinket, nehogy az út végén eszméljünk rá, hogy amit elértünk, azok nem is a mi álmaink voltak. 

Ajánlott videó:
https://www.ted.com/talks/alain_de_botton_a_kinder_gentler_philosophy_of_success?language=hu

 

Barta Judit
a szerző cikkei

hirdetés

Címkék

TED
IRATKOZZON FEL
HÍRLEVELÜNKRE!

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON!

hirdetés
ÉRDEKES HÍRE VAN? KÜLDJE EL NEKÜNK!
hirdetés

A legsikeresebb digitális kommunikációs kampányokat és megoldásokat keressük, pontszerzés a Kreatív-MAKSz M+Listán. Hosszabbított nevezési határidő: 12.15.

PR workshop a Prizma Kreatív PR Díj kiemelkedő kampányainak bemutatására január 25-én.

A HRKOMM Award 2017 győztes pályázatainak bemutatása. Időpont: 2018. február 13.

hirdetés