hirdetés
hirdetés

Hogy keretezz át? Megmondjuk!

Ne többet, csak jobban stresszeljünk!

„Hatalmas baklövést követtem el a heti munkahelyi beszámolóban, amit az egész szervezetnek kiküldtek. Nincs kétségem, hogy a főnököm rettentően mérges rám, én pedig mérhetetlen stresszt érzek, amin nem tudok felülkerekedni. Legjobb lesz, ha a héten beteget jelentek. A főnököm a jövő héten úgyis szabadságon van, mire visszajön, talán kevésbé lesz mérges rám” – panaszkodott Tamás egy közeli barátjának, majd így is tett. Célja ezzel az volt, hogy enyhítsen stresszes állapotán, csakhogy stratégiája mást eredményezett.

A következő másfél hétben Tamás amiatt stresszelt, hogy mi lesz, ha a főnöke haragja mégsem változik, és a hibás beszámolónak ugyanolyan szintű vagy talán még súlyosabb következményei lesznek. Többféleképpen kezelhette volna Tamás a hibázásból adódó stresszhelyzetet, de vajon mi lett volna a leghatékonyabb módja?

Amikor egy számunkra fontos cselekvést valamilyen oknál fogva nem tudunk sikeresen elvégezni, az általában stresszforrást jelent. Stresszélményünk oka lehet a munka, a család, az egészség, a párkapcsolat, a barátok vagy valami más, de egy biztosan közös: hogy az adott dolog fontos számunkra. Az emberek különböző szinten és gyakoriságban élnek át stresszt, azonban legalább néhányszor valószínűleg mindannyian tapasztaltuk már az ezzel járó fiziológiai állapotváltozásokat (pl. hevesebb lélegzetvétel, izzadás, izgatott állapot). A stressz sokszor jelen van az életünkben, ezen nem tudunk változtatni, tehát valamit tennünk kell ellene.

Ha stresszt okoz, akkor fontos

Ellene, hiszen a stressz árt nekünk – halljuk a médiában, az egészségügyben, és olvassuk az önsegítő könyvekben, magazinokban. A köztudatban az él, hogy a stressz kimerít, leépít, és betegek leszünk tőle. Valójában a stresszreakció eredete egy hatékony evolúciós stratégia, amely régen felkészítette és támogatta testünket a kihívást jelentő helyzetekben. Az ősidőkben kialakult úgynevezett „üss vagy fuss” válaszreakció elődeink védelmét szolgálta, amikor útjukat például egy hatalmas vadállat keresztezte, és hirtelen kellett cselekedniük. A szervezetünkben ilyenkor felszabaduló anabolikus (a test izomzatát építő) hormonok nemcsak megvédik testünket a sérülésektől, hanem segítenek újjáépíteni sejtjeinket, proteint szintetizálnak, és erősítik immunrendszerünket. Ezáltal testi és mentális jóllétünk erősebbé és egészségesebbé válik, mint amilyen a stresszhelyzet előtt volt.

A pozitív stresszt a pszichológia tudománya eustressznek, míg a negatív stresszt distressznek nevezi. Amikor eustresszt élünk át, szervezetünkben a fent ismertetett pozitív hatások jelennek meg, azonban mindannyian fel tudunk idézni olyan helyzeteket, amikor a stressz negatív tüneteit tapasztaltuk. Ez történhet például, ha kifutunk az időből egy határidős feladatnál, vagy hibát követünk el a heti munkahelyi beszámolóban: többek között fejfájást, álmatlanságot vagy magas vérnyomást tapasztalhatunk. A szervezet valójában nem képes különbséget tenni életet fenyegető és nem fenyegető stresszhelyzetek között. Egy vadállat támadására és a szorító határidőkre testünk és agyunk ugyanúgy reagál, tehát érdemes szervezetünket megkímélni ezektől a negatív hatásoktól. De hogyan tegyük ezt?

Az átkeretezés ereje!

Alia Crum, Peter Salovey és Shawn Achor 2010-ben, a gazdasági válság közepén egy neves amerikai befektetési bank munkatársai körében végeztek kutatást. Ennek kezdetekor a résztvevők már túl voltak egy többkörös, csoportos elbocsátáson, és további tíz százalékos leépítésre számíthattak. Tehát anyagi helyzetük, munkaterhelésük és munkahelyi támogatottságuk közel sem volt ideális. A kutatók 388 munkavállalót osztottak 3 csoportra, amelyek közül az egyik a „jótékony stressz” mindset, a másik a „kártékony stressz” mindset, míg a harmadik a kontrollcsoport volt. A „jótékony stresszes” csapat egy kéthetes videós tréninget kapott a stressz segítő és hasznosítható mivoltáról, a második csoport arról, hogy a stressz negatív és elkerülendő, míg a harmadik csapat nem nézett semmilyen videót. Az első csoport, akik a stressz jótékony hatásáról informálódtak, a tréning után számos dologban különböztek a másik két csoporthoz képest. Egyrészt pozitívabban nyilvánultak meg a stresszről alkotott vélekedéseiket illetően, másrészt a kutatók statisztikailag jelentős pozitív változást találtak a stressztünetekkel kapcsolatban, mint például fejfájás, izomfeszültség, álmatlanság és magas vérnyomás. Továbbá munkateljesítményük is javult mind az objektíven mérhető területeken (minőség, mennyiség, hatékonyság, pontosság), mind a szubjektív területeken (kreativitás, koncentráció, elkötelezettség, együttműködés).

Ezekből az eredményekből azt láthatjuk, hogy a „jótékony stressz” mindset elsajátítása – tehát, hogy átértelmezzük a stresszt, és pozitív nézőpontból szemléljük – növeli a munkateljesítményt, és javítja az egészségi állapotot azoknál, akik sok stresszt élnek ál a munkahelyen. Ezzel persze a kutatók sem azt állítják, hogy stresszeljünk többet, mert attól mindenképpen egészségesebbek leszünk, hanem hogy ne fussunk el a stressztől, inkább fordítsuk a javunkra.

Kérem, most őszintén álljon meg egy pillanatra, és gondolja át, mi volt élete legnagyobb fejlődést és tanulást jelentő élménye? Mit élt át akkor? Ha szeretné, írja is le egy papírra.

Ha fejlődünk, „izzadunk”?

Az általános elképzelés, hogy nyugodtnak és stresszmentesnek kell lenni a jó teljesítményhez, a legtöbbeknél nem jelentkezik a fejlődést és tanulást jelentő helyzetek esetén. Aki felidézett egy ilyen élményt, valószínűleg pontosan emlékszik arra a felfokozott érzelmi állapottal, kevesebb alvással, akár gyomorgörccsel és izzadó tenyérrel jellemezhető időszakra, amit egy fontos projekt, leadási határidő vagy prezentáció előtt átélt. Ugyanis a valóságban legtöbbször nyomás alatt érünk el csúcsteljesítményt. A stressz adrenalint szabadít fel és áramoltat a testünkben, ez az agyat és a vérereket oxigénnel látja el, aminek hatására energikusabbak leszünk, és a figyelmünk éberebbé válik. A stresszreakció segít koncentrálni, döntést hozni, és növeli teljesítményünket, amennyiben megfelelő szemlélettel állunk hozzá.

Ha képesek vagyunk részletesen átgondolni és átkeretezni mindennapi stresszhelyzeteinket, hamar képesek leszünk kialakítani a „jótékony stressz” mindsetet. Minél többet gyakoroljuk, annál természetesebbé válik: „Ne stresszeljünk többet, stresszeljünk jobban!”

Hogyan alakítsunk ki „jótékony stressz” mindsetet? Alia Crum és munkatársai elmélete alapján a legfőbb lépések a következők:
1. Ismerjük el, ha stresszesek vagyunk!
2. Üdvözöljük a stresszforrást!
3. Hasznosítsuk a stresszt!

1. Ismerjük el, ha stresszesek vagyunk: Milyen érzelmek (pl. szomorúság) és gondolatok (pl. a stressz nem jó nekem) kavarognak bennünk, amikor stresszesek vagyunk? Hogyan jelenik ez meg a viselkedésünkben (pl. stresszevés)? Milyen fiziológiai megnyilvánulásai vannak (pl. gyomorgöcs)? Akár meg is fogalmazhatjuk: „Rendben, én most stresszelek, ettől frusztrált vagyok, folyamatosan eszem, és nem tudok jól aludni.”

2. Üdvözöljük a stresszforrást: Fogalmazzuk meg azokat a személyes célokat, amelyek miatt nekünk az adott stresszforrás fontos: „Rendben, én most stresszelek a hibás munkahelyi beszámolóm miatt, mert fontos számomra a munkám.”

3. Hasznosítsuk a stresszt: Átgondolom, hogy min változtathatok annak érdekében, hogy a stresszélmény segítsen értékeim és céljaim elérésében, ne pedig gátoljon. Továbbá tudatosítom magamban, hogy a stresszhelyzetből milyen tanulási lehetőségeim származhatnak. Például becsukom a szemem, és úgy tekintek a főnökömmel való találkozásból eredő stresszreakcióra, hogy készen állok a kihívásra (nem pedig megrémülök tőle). Tudatosítom magamban, és felkészülök, hogy milyen tanulási lehetőségem származhat abból, ha ezt a szituációt megbeszélem vele, és nem elmenekülök előle.

A cikk eredetileg az Üzlet és Pszichológia 2019. december-január havi számában jelent meg. Az újság megvásárolható a nagyobb újságárusoknál, vagy megrendelhető itt.

Sik Kata
a szerző cikkei

hirdetés

Címkék

IRATKOZZON FEL
HÍRLEVELÜNKRE!

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON!

hirdetés
ÉRDEKES HÍRE VAN? KÜLDJE EL NEKÜNK!
hirdetés

DIGITALIZÁLVA – ÚJ MEGOLDÁSOK SAVE THE DATE 07.23. 14:00

A HRKOMM Award célja, hogy díjazza a Magyarországon futó, munkáltatói tevékenységhez kötődő különféle kampányokat, kommunikációs aktivitásokat. Pontszerzés a PR Toplistán! Nevezési határidő: 2020. szeptember 4.

hirdetés