hirdetés
hirdetés

Bizony, a csapatunkban is ér érzelmekről beszélni!

Mit kezdhetünk a csapat-szinten megjelenő érzéseinkkel?

Meglepő, hogy a csapatnak is van érzelmi intelligenciája, ugye? Pedig bizony van. De hogy pontosan mit is jelent egy csapat esetében az érzelmi intelligencia, és mi mindenből tevődik össze, azon érdemes elgondolkodni. A lentiek nem tudományosan validált hipotézisek, inkább egy csapatokat fejlesztő szakember ötletei, gondolatai, tapasztalatai. Szabó Tamara szervezetfejlesztő, tréner, coach, facilitátor írása.

Nézzük meg elsőként, hogy mit is takar az érzelmi intelligencia fogalma. A wikipédia definíciója szerint Az érzelmi intelligencia (EI) az intelligencia vagy a képességek azon fajtája, ami a saját és mások érzelmeinek érzékelésével, kezelésével és pozitív befolyásolásával kapcsolatos. Daniel Goleman, a téma elhíresült szakembere az érzelmi intelligencia összetevőiként négy területet említ:

  • éntudatosság (mennyire érzékelem, hogy mi zajlik bennem; milyen érzéseim vannak; azok miből jönnek),
  • önmenedzselés (pl: mennyire tudok bánni a bennem felmerülő érzésekkel),
  • társas tudatosság (pl: mennyire érzékelem, hogy mások miben vannak; empátia),
  • társas kapcsolatok menedzselése (pl: mennyire tudok sokféle emberrel jó kapcsolatot kialakítani; tartani a határaimat).

Amikor az egyén érzelmi intelligenciájáról van szó, ezt a négy területet szokás elemezni. Ez a négy terület nagyjából leírja, hogy az egyén hogyan van a saját érzéseivel, mennyire tud róluk, mennyire tudja hatékonyan kezelni az érzéseit. Aztán megnézi azt is, hogyan viszonyul az egyén másokhoz: mennyire érzékeli a bennük zajló érzéseket, és mennyire tud rájuk adekvátan reagálni. De mi a helyzet a csapat esetében? Mit érdemes nézni ilyenkor? Merre érdemes vizsgálódni? Én személy szerint nagyon szeretem David Clutterbuck megközelítését, aki a csapat érzelmi intelligenciáját úgy közelíti meg, mint a csapat azon képességét, hogy a felmerülő érzelmeket tudják úgy kezelni, hogy az támogassa a csapatot a céljaiban.

Szedjük kicsit ízekre ezt a mondást. A csapatokat jellemzően valamilyen célra hozzák létre. Minden, amit a csapat csinál, annak fényében funkcionális vagy diszfunkcionális, hogy közelebb viszi-e a csapatot ehhez a célhoz. Aztán nézzük az érzéseket. Igen, merülnek fel a csapatban érzések.  Igen, a munkahelyen is van helye az érzéseknek. Amikor a csapatot egy inger, megrázó esemény, váratlan dolog éri, a csapatban felüti a fejét valamilyen uralkodó érzés. A csapatoknak van egy jellemző mintázata arra vonatkozóan mi az uralkodó érzés valamilyen típusú külső inger hatására. Düh, félelem, bizakodás, bármi lehet. Kevés olyan csapattal találkoztam, akinek magától lett volna erre szeme, hogy náluk bizonyos ingerekre milyen jellemző érzés uralkodik el. Van ennek a jelenségnek egy cizelláltabb változata: amikor egy bizonyos érzés lenne adekvát (pl: öröm, mert valami szuper dolgot hajtott végre a csapat), ám az az érzés a csapatban le van tiltva (ún. tabu érzés), és valami más jelenik meg helyette. Szóval amikor fejlesztő szakemberként egy csapattal dolgozunk, érdemes figyelnünk az érzelmi reakcióik mintázatát, és ezt visszajeleznünk nekik: milyen érzések merülnek fel, annak ott van-e helye, vagy valami más, aminek helye lenne, mitől nem tud ott megjelenni. A csapatok jelentős része ennek nincs tudatában. S akár csak az egyén esetében, a csapat esetében is van annak jelentősége, hogy mennyire tudatosak-e téren: tudatában vannak-e a csapatban felmerülő érzéseknek, és annak, ahogyan ezeket az érzéseket kezelik. 

Aztán a csapat érzelmi intelligenciájának fontos összetevője az is, hogy a csapat közös terében mennyire kapnak teret az érzésekről folytatott beszélgetések. Ér-e a csapatban azt mondani, hogy „Figyeljetek, nekem az nagyon nehéz, hogy …”, vagy „Amikor az ügyfél újabb és újabb elvárosokat támaszt felénk, lehetetlen határidőkkel, én bepánikolok, és majd kiugrik a szívem a helyéről”, vagy akár azt, hogy „Annyira örülök, hogy újra együtt vagyunk!”. Szóval ér-e a csapatban beszélgetni az érzésekről, és ér-e bármilyen érzésről beszélni. A következő lépés az, hogy ha már beszélünk róla, akkor tudjuk-e kezelni ezeket az érzéseket, tudunk-e lenni velük a csapatban, meg tudjuk-e tartani magunkat az adott érzésben.

Gyakran megesik, hogy egy-egy csapattagnak valamelyik érzés sokkal nehezebb, mint a másik. Például van, aki a diszharmónia okozta feszültséget nem bírja. Vagy van, aki nem szeret örömködni. Elég egy ilyen ember a csapatban ahhoz, hogy maga az érzés letiltódjon ilyenkor. Mit tehetünk ezekben a helyzetekben? Ha a csapatban magas a pszichológiai biztonság szintje, ér például beszélni arról, hogy kinek milyen érzés nehéz. Egy érzelmileg igazán intelligens csapatban nem csak helye van ezeknek a beszélgetéseknek, de a csapattagok még támogatják is egymást, hogy bővüljön az érzelmi kapacitásuk. Mit értek érzelmi kapacitás alatt? Azt a képességet, hogy minél több érzéssel tudjunk együtt lenni. Ezáltal nő az egyénnek is az EQ-ja. Én személy szerint nagyon hiszek abban, hogy egy jó csapat esetében, nem csak az egyén tolja a csapat szekerét, hanem a csapat is tolja az egyén szekerét. Ennek egy jó példája lehet az, hogy egy jó csapat támogatásával az egyén megtanul együtt lenni egy számára valamiért nehéz érzéssel.  

Mit ad az egy csapatnak, ha erős a csapat kollektív érzelmi intelligenciája? A teljesség igénye nélkül jöjjön néhány példa, hátha kedvet kaptok kedves olvasók, hogy tegyetek a csapatotokkal ez irányba egy lépést:

  • minél inkább felismeri a csapat a csapatban felmerülő érzéseket, annál inkább van lehetősége megtanulni bánni ezekkel
  • minél több érzéssel tud bánni a csapat, annál több konfliktust tud hatékonyan kezelni
  • minél több érzéssel tud bánni a csapat, annál támogatóbbnak élik meg a csapattagok a csapatlégkört
  • a csapat magas érzelmi intelligenciája hozzájárul a csapat rezilienciájához: ha valami külső hatás kikezdi a csapatot, annál gyorsabban állnak fel, és térnek vissza a megszokott eredményességi szintre. 

Na ezekért már megéri belevágni, nem?

Ha szívesen hallanál még többet a témáról, a csapatműködésről, a csapatok fejlesztéséről, kövess minket, hisz hamarosan jelentkezünk szervezetfejlesztés témáját körbejáró podcastjainkkal. Az első néhány alkalom témája a csapatok és a teamcoaching.

Szabó Tamara, Szervezetfejlesztő, tréner, coach
a szerző cikkei

hirdetés
IRATKOZZON FEL
HÍRLEVELÜNKRE!
hirdetés
ÉRDEKES HÍRE VAN? KÜLDJE EL NEKÜNK!
hirdetés

Épülj, hogy építhess! – Alkalmazottpszichológia-tudás a hétköznapokra HR-eseknek, cégvezetőknek, coachoknak! Féléves képzés péntekenként: 10 oktatási nap + 9 konzultációs alkalom! 2021. februártól júliusig!

Ugyan az oltások megérkezésével már valamennyire látszik az alagút vége, ez nem jelenti azt, hogy 2021 még ne a változásokról, a rezilienciáról vagy a rugalmasságról szólna. Mely tulajdonságok mellesleg vírus nélkül is csak előrevisznek. Mit tudnak ehhez hozzátenni a HR szolgáltatók?

A nyitás közeledtével egyre többen már az irodai visszatérést tervezik. Tarts március 25-én velünk, járjuk együtt körbe a különböző hibrid megoldásokat: mit tanultunk, mit engedünk el, mit tartunk meg – minden ami a munkavégzés környezetére vonatkozik.

hirdetés