hirdetés
hirdetés

TED

Miért nem teszünk félre?

Shlomo Benartzi a pszichológiai viselkedésminták gazdasági hatásait vizsgálja. Benartzit elsősorban az emberek pénzügyi döntései, a jövőre vonatkozó terveik, illetve azok hiánya érdekli. Legjelentősebb kutatási eredményét Richard Thalerrel közösen érte el, mely egy nyugdíjmegtakarító viselkedéstani program kidolgozása volt 1988-ban „Takaríts meg többet holnap” (Save More Tomorrow – SMarT) címmel. A TED konferencián ennek az Amerikában igen komoly hatást kiváltó programnak az alapvetéseit magyarázza el.

A pénzügyi viselkedéstan leegyszerűsítve azt deríti fel, hogy az emberek hogyan kezelik a pénzüket. Amerikában például sokan jelzáloghitelre vesznek házat, gyakran messze túlbecsülve saját jövőbeli kereteiket, s így az ingatlanjuk előbb-utóbb elúszik. Az emberek hibás kockázatkezelésére másik példa, hogy sokan kiterjesztett garanciát kérnek a „kütyüjeikre”, ám életbiztosítást már nem kötnek, még akkor sem, ha gyerekeik vannak… Egy az amerikai lakosságról készült száz fős reprezentatív mintából az derült ki, hogy a lakosság felének nincs hozzáférése előtakarékossági alaphoz. Akinek van, többnyire úgy érzi, hogy annyira keveset tesz félre, mintha nem is tenne. A minta mindössze alig egy százalékára igaz, hogy úgy érzi, túl sokat tesz félre. Az előadás további részében Benartzi azt fejti ki, hogy ennek az érzetnek és a megakarítás elmulasztásának milyen viselkedéstani okai vannak.

Most azonnal!

Az első az azonnali kielégülésre való hajlam, illetve ehhez kapcsolódik az, amit a közgazdászok jelen felé irányuló elfogultságnak neveznek. Az önkontroll nem a jövőben probléma, hanem a jelenben. Ha embereket arról kérdezik, hogy a következő héten tartandó TED konferencia szünetében banánt vagy csokoládét fognak-e enni, hetvennégy százalékuk azt mondja, hogy banánt, ám egy kísérlet szerint élesben ugyanez a százalék már csokoládét eszik. Azt is tudjuk, hogy félre kellene tennünk, és elhatározzuk, hogy majd jövőre így teszünk, de karácsonykor mégis összevissza vásárolunk.

Kisebb ellenállás

A második ok a kisebb ellenállás felé való elmozdulás. Benartzi egy nemzetközi összehasonlító tanulmányt idéz, amely arról szól, hogy a jogosítvány kiváltásakor hányan ikszelik be a szervadományozás hozzájárulásáról szóló négyzetet. Németországban akkor kell ikszelni, ha valaki hozzájárul ahhoz, hogy szerencsétlenség esetén felhasználják a szerveit, Ausztriában épp fordítva, azt kell jelölni, ha nem járul ehhez hozzá. Németországban az emberek tizenkét százaléka jelöli be a négyzetet, és jelentős szervdonorhiány van, míg Ausztriában szinte mindenki (99%) adományoz szervet. Az emberek természetükből adódóan inkább nem jelölnek be semmit, halasztanak, mert az ellenkezője erőfeszítésbe kerül.

Ami egyszer már megvolt

A harmadik ok az emberek veszteségelkerülésre való hajlama. Benartzi ezt a beállítódást egy majmos kísérlettel illusztrálja. Egy csoport majomnak adtak egy-egy almát, s mind nagyon boldogok voltak, míg a másik csoport tagjai két almát kaptak, majd az egyiket elvették tőlük. S bár a másik csoporthoz hasonlóan, nekik is egy almájuk volt, ők mégis rendkívül dühösek lettek. Az emberek sem szeretik, ha elvesznek tőlük valamit, márpedig a megtakarítást a jelenben veszteségként élik meg.

A fenti hatásokat kiküszöbölve, meglepően hatékonyan lehet rávenni az embereket arra, hogy tegyenek félre nyugdíjas éveikre. Például megkönnyítve az ügyintézést, vagy a befizetést például fizetésemeléshez kötve, amikor még haza is többet tud vinni az illető. Benartzi szerint a „Takaríts meg többet holnap” csak a jéghegy csúcsa, az emberek még számtalan olyan rossz pénzügyi döntést hoznak, s a nyugdíjkorral kapcsolatban is olyan hiányos terveik vannak, hogy jó időre ellátják feladványokkal a gazdasági viselkedéstan művelőit.

 

Ajánlott link:

https://www.ted.com/talks/shlomo_benartzi_saving_more_tomorrow?language=hu#t-15180

Barta Judit
a szerző cikkei

hirdetés

Címkék

IRATKOZZON FEL
HÍRLEVELÜNKRE!
hirdetés
ÉRDEKES HÍRE VAN? KÜLDJE EL NEKÜNK!
hirdetés

Idén a Nagy Kreatív Hét teljesen biztonságosan, online stream formájában érkezik, ráadásul stúdióminőségben! Érdekel? Akkor ne hagyd ki! Jelentkezz!

2 x 1,5 órás tréningünket HR-szakembereknek, vezetőknek ajánljuk, akiknek feladata, hogy önmagukat is eddzék a változásokra, és tovább is tudják adni ezt a tudást. Oktató: Cser Alexandra, trainer partner. Időpont: október 2. péntek délután

SAVE THE DATE - 2020. október 21. Te mennyire ismered az embert? És hogyan tudsz neki még többet, még több csatornán eladni? Teszi fel a fő kérdéseket a konferencia, melyekre igyekszünk válaszokat találni, garantáltan túllépve a közhelyeken, néhány előadásban a pszichológia segítségével.

Jelentkezzetek új versenyünkre, hogy megmutassátok, a CSR-ral valóban lehet jót tenni! Bármilyen Magyarországon tevékenykedő vállalat jelentkezhet. Nevezési határidő: 2020. november 6.

Az Üzlet és Pszichológia/HRPWR.HU, a Kreatív és a Brandfizz bemutatja: a Nagy Employer Branding Napot! - A digitális az új normális? Legyél nyolckarú HR SHIVA 1 nap alatt!

hirdetés