hirdetés
hirdetés
hirdetés

TED

Miért baj, ha nincs magánszféránk?

Alessandro Acquisti a pittsburghi Carnegie Mellon egyetemen dolgozik viselkedési közgazdászként. Évek óta végez empirikus kutatásokat arról, hogy az emberek a közösségi oldalakon hogyan kezelik a magánszférájukat és az információs biztonságukat. TED-előadásában azt magyarázza el, hogy a számítógépes technológiák a közösségi médiával ötvözve szinte bárkit átláthatóvá tesznek, és arra hívja fel a figyelmet, hogy ha az emberek nem kívánnak burkolt manipulációk és munkaerő piaci diszkrimináció áldozataivá válni, akkor ideje visszaszerezniük az irányítást a saját adataik fölött.

Mindenki ismeri a tudás fájának a történetét, amikor Ádám és Éva a kígyó unszolására esznek a tiltott gyümölcsből, és óriási rémületükre felfedezik, hogy meztelenek – kezdi előadását Alessandro Acquisti.Ma ugyanez a sztori így festene, például a Twitteren.

@Adam: Király volt az este! Kösz az almát LOL

@Eve: Jaja! De nem tudod, hol a bugyim?

Manapság az emberek sokkal több személyes információt osztanak meg magukról nyilvánosan, mint azelőtt, és ennek hatására a köz- és a magánszféra határai egyre inkább elmosódnak. A nyilvánossá tett és a vállalatok által is könnyedén elérhető óriási mennyiségű személyes adatokat „Nagy Adatoknak” is nevezik, melyek kétségkívül számos előnyt biztosítanak az adatszolgáltatóknak és a vállalatoknak egyaránt. A magánszféránk feladása – az élvezet mellett – rengeteg olyan kompromisszumra kényszerít bennünket, melyeknek sokszor nem is vagyunk a tudatában. 2000-ben körülbelül 100 milliárd fényképet készítettek a világon egy egész év során, és ennek csak a töredékét töltötték fel a világhálóra. Tíz évvel később ez a töredék már egy hónap alatt megjelent a Facebookon, azaz az oda feltöltött képek száma havi szinten elérte a 2,5 milliárdot. Ráadásul ezek szereplőinek többsége könnyen azonosítható. Ezzel egy időben a számítógépek arcfelismerő képessége is háromszoros hatékonyságúra növekedett. Azaz ma, amikor már bármelyik okostelefon képes rácsatlakozni az internetre, szinte mindnyájan fel vagyunk ruházva a Nagy Testvér képességével, és bárkit azonnal megfoszthatunk a névtelenségtől. Egyszerűen csak beazonosítjuk az arcképét az interneten, majd a közösségi média segítségével személyes adatokat kapcsolunk hozzá.

Mitől kell tartani?

Ha elképzeljük ezeknek a technológiáknak a szélsőséges felhasználási lehetőségeit, elég riasztó jövőkép tárul elénk. Nem is tűnik olyan távolinak, hogy az utcán Google-szemüveges, vagy Google-kontaktlencsés idegenek flangálnak, akik hét vagy nyolc adatpont alapján minden elérhető információt leszűrnek rólunk. Vajon milyen lesz egy ilyen titkok nélküli világ? Optimistán feltételezhetnénk, hogy kevésbé leszünk elfogultak és objektívebb döntéseket hozunk. A kutatások azonban nem ebbe az irányba mutatnak.

Alessandro és társai kísérletében álláskeresőkről adtak meg a hr-esek számára olyan információkat, melyeket a jelentkezők magukról posztoltak. Azt figyelték, hogy a bírálókat mennyire befolyásolja a döntésben néhány kompromittáló bejegyzés, és főleg, ha olyan jellegű az információ, amilyen típusú információt a bíráló maga is osztott már meg. (Például bulizós-részeg fotó.) Érdekes módon a bírálók akkor voltak szigorúbbak a jelölttel szemben, ha ő maguk is osztottak már meg hasonló képeket. Azaz másokkal szemben sokkal kíméletlenebbek voltak, mint önmagukkal szemben, és mindenképp befolyásolta őket az előzőleg kapott információ.

Egy másik kísérletben a kutatók önéletrajzokat küldtek ki amerikai vállalatoknak és a jelentkezőkről pedig hamis Facebook-profilokat gyártottak. Itt azt vizsgálták, hogy a hr-esek megnézik-e a profilokat és az ott látott információkat beépítik-e a döntésükbe. A válasz természetesen igen volt, megnézték, és sokszor két azonos felkészültségű jelölt esetén a Facebook-profil döntött. Például a kisbabát ölelő jelöltet diszkriminálták.

A „Különvélemény” című sci-fi filmben van egy híres jelenet, amikor Tom Cruise egy bevásárlóközpontban sétál, és holografikus személyre szabott reklámok tűnnek fel körülötte. A film 2054-ben játszódik, de a cégek, szervezetek már ma ennél több információt gyűjthetnek be rólunk és befolyásolhatnak minket, anélkül, hogy észrevennénk. Ha egy vállalat hozzájut a Facebook-barátaink listájához, egy algoritmus segítségével meg tudja állapítani, hogy melyik két barátunkat kedveljük a leginkább. Ezután képes valós időben létrehozni egy a két barátból összegyúrt arcot. Az emberek még saját magukat sem ismerik fel egy ilyen újra összerakott fényképen, de mégis pozitívan reagálnak rá. Már most olyan reklámokkal bombázhatnának minket, amikben nem egy idegen, hanem egy újragyúrt „barátunk” beszélne rá minket egy termék megvásárlására, anélkül, hogy felismernénk az illetőt.

A marketingesek örökké győzködni fognak minket, hogy nemcsak ők profitálnak a Nagy Adatokból és a közösségi oldalakból, hanem mi is megkapjuk velük az édenkertet. Végül is ingyen tartalmat kapunk, játszhatunk az Angry Birds-zel, jönnek a célzott appok. De nemsokára már annyi mindent tudnak rólunk a vállalatok, hogy már azelőtt ki fogják találni a vágyainkat, hogy mi megfogalmaznánk őket, sőt talán még azelőtt megvásárolják nekünk a termékeket, hogy rájönnénk, hogy egyáltalán szükségünk van rájuk. Alessandro szerint itt az ideje, hogy újra kiűzessük magunkat a paradicsomból, ahol mindenünk megvan, csak épp a szabadságunk és az autonómiánk veszett el. A Nagy Adatok feletti tudás révén újra visszanyerhetjük a szabadságunkat, de ha nem küzdünk, akkor a burkolt manipulálásunkra fogják felhasználni azokat.

 

Forrás: http://www.ted.com/talks/alessandro_acquisti_why_privacy_matters/transcript

Barta Judit
a szerző cikkei

hirdetés
IRATKOZZON FEL
HÍRLEVELÜNKRE!

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON!

hirdetés
ÉRDEKES HÍRE VAN? KÜLDJE EL NEKÜNK!
hirdetés

Az Élelmiszer az FMCG szektor meghatározó szaklapja új versenyt indít. A verseny célja, hogy megtaláljuk a hazai piac legkiemelkedőbb minőségű mentes termékeit. Nevezési határidő: augusztus 31.

Célja, hogy díjazza a Magyarországon futó, munkáltatói tevékenységhez kötődő különféle kampányokat, kommunikációs aktivitásokat. Pontszerzés a Pr Toplistán! Nevezési határidő: augusztus 31.

hirdetés