hirdetés
hirdetés
hirdetés

Pszinapszis 2018

Merjünk kicsit nagyobbak lenni! Önbizalomnövelési tippek

Napjainkban 10-ből 8 ember biztosan érezte már az önbizalomhiány nyomasztó érzését, és aggódott amiatt, hogy nem felel meg az elvárásoknak. Az önbizalomhiány korunk egyik népbetegsége, és ebből következően a munkahelyek is tele vannak önbizalomhiányos emberekkel. Az alábbi cikk azt járja körül, hogy milyen problémák fakadnak ebből, hogyan tehetünk szert több önbizalomra, és miképp segíthetünk másoknak is az önbizalmuk növelésében.

Az idei Pszinapszison Orvos-Tóth Noémi klinikai szakpszichológus a fenti témaköröket járta körül „Miért nem vagyok elég jó? – Az önbizalomhiány fogságában” című előadásában. Az önbizalom-önbecsülés témaköréről korábban már írtunk itt  és itt is, de a rendkívül inspiráló pszinapszisos előadás arra késztetett minket, hogy újra elővegyük a témát – hiszen ez is olyasmi, amiről nem lehet eleget beszélni.

Mindannyian a lehetőségeinknek egy korlátozott körében mocorgunk, így telik el az életünk, ahogyan azt már William James is megmondta. Kérdés, hogy ki lehet-e ebből mozdulni, és ha igen, akkor hogyan, hiszen se magánemberként, se munkavállalóként, se munkaadóként nem előnyös az önbizalomhiány; ha az utóbbi szerepben vagyunk, akkor ráadásul még munkavállalóink esetleges, munkavégzésükre is kihatást gyakorló önbizalomhiányával is szembe kell néznünk.

A „merjünk kicsik lenni” életérzés

Az önbizalomhiány azt jelenti, hogy hátralépünk attól, amiről azt gondoljuk, hogy nem menne, és visszahúzódunk ahelyett, hogy belevágnánk a cselekvésbe.

A mai magyar Y, X és baby boomer generáció még jó eséllyel a fent leírt mentalitással vérteződött fel gyerek- és ifjúkorában. Ki ne hallotta volna gyerekként a következő mondatokat: „Vegyél már vissza!”, „Nem kell olyan nagyot akarni!”, esetleg: „Jegenyefák nem nőnek az égig!'? Jó eséllyel mindannyian fel tudunk idézni ahhoz hasonló élményeket, mint hogy csoportosan az igazgatói szoba ajtaja előtt toporogtunk, mert senki nem mert bekopogni, jóllehet csak egy kulcs elkéréséről lett volna szó.

Átlagosan naponta hússzor válaszolnak egy gyereknek „nem”-mel, amikor kezdeményezne valamit, és ez azt jelenti, hogy húsz éves koráig összesen 146 000-szer kapja meg azt, hogy ne csináljon meg valamit, amire egyébként késztetést érez. Ezt fontos tudatosítanunk magunkban, ugyanis a (szűkebb és tágabb) környezetünknek hatalmas felelőssége van abban, hogy milyen emberré válunk – például hogy mekkora lesz az önbizalmunk. És ugyanígy a környezet részeként mi is felelősek vagyunk a körülöttünk lévők önbizalmáért.

Szerencsétlen vagy lúzer?

Régen a sikertelen emberre azt mondták: „szerencsétlen”: vagyis csak nem jöttek össze neki a dolgok, amiben a szerencsének – tehát a környezetnek, rajta kívül álló okoknak – is szerepe volt; ma inkább azt mondjuk: „lúzer”, vagyis vesztes, tehát a teljes felelősséget rá hárítjuk a sikertelenségéért. Ez részben a pozitív pszichológia hozadéka, ugyanis a pozitív pszichológia hozta magával a „bármit megtehetsz, amit csak szeretnél!” gondolatát – és ezzel együtt sajnos akaratlanul még valamit, amit nem kellett volna. Ugyanis ha bármit megtehetünk, az azt jelenti, hogy ha mégse sikerül, akkor a kudarcért mi magunk vagyunk a felelősek. És ezért hajlamossá váltunk elfelejteni azt, mekkora szerepük van a környezeti tényezőknek sikereinkben és kudarcainkban – ráadásul megfeledkeztünk a saját felelősségünkről is, ami a körülöttünk élők sikereit és kudarcait illeti.

Amikor az előadó megkérdezte, a teremben ülők közül ki az, akit a mai napon már megdicsértek, a szép számban megjelent hallgatóságnak csak elenyésző része tette fel a kezét. Nem volt sokkal jobb az eredmény akkor sem, amikor ezután azt kérdezte meg, ki kapott az elmúlt egy hétben dicséretet… Márpedig nagyon fontos lenne, hogy pozitívan (is) visszajelezzünk egymásnak, mivel meghatározó az, hogy mit jelez vissza, vagyis mit emel ki a viselkedésünkből a környezet. És ez nem csak gyerekkorban van így: ha nehezen is, de a gyerekkori rossz berögződések ugyanis az élet későbbi szakaszaiban felülírhatók. Ezért is nagyon fontos például, hogy a vezetők se felejtsenek el pozitívan visszajelezni a beosztottaknak, hiszen ki szeretne olyan munkatársakkal dolgozni, akik nem mernek kilépni a komfortzónájukból?

A komfortzónánk nem az a hely, ahol jó lenni, hanem az, ahol ismerősen rossz. Miért ne akarnánk hát kilépni belőle? Ami visszatart, az a kritikus belső hangunk, a szégyenérzet, a belénk égett sémáink, amik meghatározzák, hogy mit szűrünk ki a világból. Hiába mondják például, hogy nagyon ügyesek vagyunk, ha mi már elhittük magunkról, hogy nem vagyunk ügyesek, és nagyon nehéz (de nem lehetetlen!) ezt a sémát felülírni. Egy-két napos önbizalomnövelő tréningek semmiképpen nem elegendők ehhez, de egy pozitív, megerősítő vezető-beosztotti kapcsolat vagy munkahelyi légkör hosszú távon már sokkal többet segíthet (saját tapasztalat – e cikk szerzőjének volt része ebben és az ellenkezőjében is).

Ugyanakkor az is lényeges, hogy a pozitív visszajelzés mögött mindig meglegyen a teljesítmény, amire visszajelzünk, tehát ne dicsérgessünk vaktában, ugyanis a teljesítmény nélküli önbizalomnövelés hamis, és ennélfogva csak károkat okoz.

Ítélkezésmentesség

Elsőre talán sokan nem gondolnák, hogy a mások felett való ítélkezés „jó” szokása is az önbizalomhoz, pontosabban annak hiányához kapcsolódik. Pedig így van: amikor valaki más felett ítélkezünk, olyankor a saját belső frusztrációnkat „toljuk” át rá. Csakhogy aki előszeretettel köszörüli másokon a nyelvét, az utána saját magát még szigorúbban lesz kénytelen megítélni (természetesen ez nem minden esetben van így, de önbizalomhiányos embereknél ez figyelhető meg). Ilyenkor az jelentheti a megoldást, ha a stoptáblatechnikát alkalmazzuk: azaz kezdjünk el erre odafigyelni, és amint azt vesszük észre, hogy éppen ítélkezni készülünk mások felett, emeljük fel a kis képzeletbeli táblánkat, azaz parancsoljunk megálljt magunknak! Ha ezt kellően sokáig gyakorolja az önbizalomhiányos ember, akkor idővel nemcsak másokkal lesz elfogadóbb (itt is érvényes a „fake it until you make it” elve, vagyis lehet, hogy eleinte még nehezére esik elfogadást színlelni, de idővel már nemcsak látszólag, de a valóságban is menni fog), hanem az önelfogadása is lassan épülni kezd.

Tehát: ne akarjunk mindenki felett ítélkezni, álljunk le ezzel! Ha ez sikerül, akkor a fentebb említett pozitív visszajelzések is könnyebben fognak menni, amivel pedig a körülöttünk élők és dolgozók önbizalmát növelhetjük. Lépjünk ki tehát az ördögi körből, vagy másképp fogalmazva, sok-sok apró feladvány elvégzése mentén leljük meg a kivezető utat az önbizalomhiány szabadulószobájából, hogy egy pozitívabb, elfogadóbb környezetben hatékonyabb közös munkát tudjunk végezni a jövőben.

hirdetés
IRATKOZZON FEL
HÍRLEVELÜNKRE!

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON!

hirdetés
ÉRDEKES HÍRE VAN? KÜLDJE EL NEKÜNK!
hirdetés

A Magyar Instagram Körkép 3.0 kutatás eredményeinek és az Instagram legfrissebb híreinek ismertetése, a turisztikai szektorra fókuszálva. Május 30., 09:00

Pakk Csomagolásdizájn-verseny célja, hogy megtaláljuk Magyarország legszebben tervezett és kivitelezett termékcsomagolásait. Meghosszabbított nevezési határidő: május 31.

Idén tizedik alkalommal hirdetjük meg az online videótartalmak versenyét. Hosszabbított nevezési határidő: június 1.

Gyakorlatorientált tréning a SAKKOM Interaktív szakmai támogatásával a Google AdWords kampány létrehozásának és optimalizálásának technikájáról és trükkjeiről, egészen a kezdő lépésektől. június 6., 08.30 - 14.00

Nemzetközi PR Best Practices június 7-én: Nemzetközi PR vezetők esettanulmányai és vacsora az ICCO elnökségi tagjaival

Játssz komolyan! – LEGO® SERIOUS PLAY® workshop: Legózz a fejlődésért, legózz a flow élményért! Három LEGO® SERIOUS PLAY® workshop egy napon, válaszd ki a saját témádat! Időpont: június 14.

Ülj a géphez! – Facebook tréning HR-eseknek. Toborzási kampányok a Facebookon, lépésről lépésre, június 20-án.

Az Élelmiszer az FMCG szektor meghatározó szaklapja új versenyt indít. A verseny célja, hogy megtaláljuk a hazai piac legkiemelkedőbb minőségű mentes termékeit. Nevezési határidő: augusztus 31.

hirdetés