hirdetés
hirdetés
hirdetés

IQ, EQ és az AQ

Maradj a komfortzónádban, ha tudsz!

A világhálón több ezer cikk, TED talk, coach ad tippeket a komfortzóna elhagyására. Szinte már szégyelljük magunkat, ha hódolunk kényelmes szokásainknak, ha nem ismerkedünk folyton új emberekkel, vagy éppen ugyanoda megyünk többször is nyaralni.

Pedig a 21. században már nem a komfortzóna elhagyása jelenti az igazi kihívást, hanem a tanulási zóna komfortossá tétele!

Sikerguruk kedvenc szlogenje

„Az élet ott kezdődik, ahol a komfortzónád véget ér” – mondja közel másfél millió találattal kedvenc internetes keresőnk. Kevés olyan téma van, mint a komfortzóna, ahol néhány másodpercnyi Google-kereséssel több közhelyes motivációs idézetet lehet találni. „A komfortzónád egy csodás hely, de ott nem nő semmi” – hirdeti követőinek egy sikerguru. Természetesen attól, hogy az emberek és influenszereik valamit sokszor ismételnek, még nem biztos, hogy az igaz vagy éppen még aktuális. Ma mégis könnyen alakulhat ki az az érzésünk, hogy a komfortzónánk folyamatos és főleg látványos (közösségi médiában is posztolható…) átugrása napi szintű kötelességünk.

A komfortzóna az az állapot, ahol az egyén könnyen boldogul, és érzi a környezete feletti kontrollját, vagyis szorongásmentesen, biztonságban van. Biztonságunkat érzelmi, gondolkodási és cselekvési mintáink adják, vagyis szokásaink összessége. Ha döntően előrevivő, személyiségünket építő szokásmintákkal rendelkezünk, akkor a komfortzónánk magabiztosságot és kiszámíthatóságot jelentő teret ad, amelyet valóban uralunk. Ezen állapot erőltetett, erőszakos és folyamatos megváltoztatása életidegen és főleg felesleges, mert századunk folyamatos változáscunamija úgyse hagyja, hogy tartósan benne maradjunk! Nem kell minden hétvégén ejtőernyős ugrásra menni, ha a munkahelyünk napi változásai is hasonló kihívást jelentenek, és még ejtőernyőt se kapunk…

Adaptivitás mint a legfontosabb 21. századi készség

A világról ma egyetlen biztosat tudunk csak, azt, hogy folyamatosan változni fog. Globalizáció, követhetetlen technológiai fejlesztések, automatizálás folytán változó munkakörülmények, családi és személyes kapcsolati dinamikák formálódása, kommunikációs szokások fundamentális átalakulása, és még hosszasan sorolhatnánk a 21. század változásainak ikonikus elemeit. Egyénként, csoportként, közösségként, szervezetként arra kényszerülünk, hogy jóval több és gyorsabban érkező változást kezeljünk, mint elődeink bármely történelmi korban. A körülöttünk lévő világ elképesztő mértékben alakul és változik, ami reakcióra készteti az agyunkat, kidob a komfortzónából és aktivizálja adaptivitási képességünket. Ma már nem az jelent kihívást, hogy kilépjünk a komfortzónánkból, hanem hogy onnan „kitaszítva”, még a tanulási zónánkban legyünk képesek eredményesen alkalmazkodni a változáshoz, sőt akár élvezni is tudjuk azt. A tanulási zóna élményéhez magas szintű adaptivitással kell rendelkeznünk. Az adaptivitás, vagy alkalmazkodóképesség századunk egyik legfontosabb metakészsége.

A szakirodalom szerint az alkalmazkodóképesség is egyfajta intelligencia, melynek hányadosa az AQ, mely megmutatja, milyen jól tud valaki reagálni a folyamatos változásokra.

Az AQ is fejleszthető

Az AQ éppúgy mérhető és fejleszthető, mint az IQ vagy akár az EQ (érzelmi intelligencia) – egy bizonyos szintig. Az alkalmazkodóképességen való munkát természetesen senki nem a nulláról indítja. Emberi mivoltunknál fogva mindenkiben benne van a magasabb szintű adaptáció lehetősége.

Az adaptivitás mint metakészség fejlesztését persze nem lehet elintézni egy félnapos tréningen. Egyénként és cégként is érdemes rá komolyabb fejlesztési programokat összeállítani. Egy cikk terjedelmi kereteit tekintve három igében foglalható össze legjobban, mely területeken is kell dolgoznunk:

Érts! Felejts! Keress!

Érts!

Egy adaptív személy (vagy szervezet) három fontos területet igyekszik mélyen megérteni: önmagát, a környezetet és másokat. Az adaptivitás egyik legfontosabb alapja önmagunk, saját működésünk, látásmódunk, mintáink ismerete. Az önismeret, öntudat nagy segítség lehet az új helyzetek tudatos kezelésében. Az adaptív személy sokat gyakorolja a mindful jelenlétet, ezáltal még mélyebben érti a változásokat, hiszen tapasztalja környezetét, és nem csak gondolkodik róla. Hasonlóan lényeges a nagy kép követése, folyamatos figyelemmel kísérése. Végtelenül nehéz a részletekben elveszve, csak önmagunkra figyelve adaptálódni a változásokhoz.

Felejts!

Meglepő lehet, de egy magas AQ-val rendelkező személy profin felejt. Ezalatt természetesen nem a születésnapok vagy a bevásárlás elfelejtését értjük, hanem azt, hogy nem szabad ragaszkodnunk korábbi megoldásainkhoz, működési módjainkhoz vagy éppen korábban működő paradigmáinkhoz. Az alkalmazkodóképességünket jelentősen csökkenti, ha erősen támaszkodunk a múltra. Megdöbbentő, de sikeres múltbeli szokásaink vagy mintáink egyéni és szervezeti szinten is gátjai lehetnek a jövőbeli adaptációnak. A folyamatos kísérletezés, az új megoldási lehetőségek kipróbálása fontos szerepet játszik a sikerben. Ennek kapcsán az adaptív személyek és főleg szervezetek egyik legfontosabb jellemzője a hibázás lehetőségének felvállalása, a kudarcok feldolgozása.

Keress!

Az adaptivitás harmadik fontos területe a keresés. Új tudást, készségeket, lehetőségeket, erőforrásokat kell keresni. Egy magas AQ-val rendelkező egyén őszintén kíváncsi, és kíváncsiságát fejleszti. A növekedési személeten (growth mindset) alapuló kíváncsiság folyamatos tanulást és kreativitást hoz, ami innovatívvá tesz, így az alkalmazkodást követelő helyzetek megoldása már nem lehetetlen.

A közösségi média komfortzóna elhagyására buzdító posztjai tehát ma már nem túl aktuálisak, ellenben képessé kell válnunk arra, hogy olyan mértékben fejlesszük saját alkalmazkodóképességünket, hogy kényelmetlen, komfortzónán kívüli szituációkban is egyre komfortosabban érezhessük magunkat, mert ezt ma már nem csak az ejtőernyőzés következménye lehet…

A cikk az Üzlet és Pszichológia 2019. október-november havi számában jelent meg. Az újság megvásárolható a nagyobb újságárusoknál, vagy megrendelhető itt.

Dr. Szilágyi Judit, szervezet- és vezetésfejlesztési tanácsadó, business coach
a szerző cikkei

hirdetés
IRATKOZZON FEL
HÍRLEVELÜNKRE!

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON!

hirdetés
ÉRDEKES HÍRE VAN? KÜLDJE EL NEKÜNK!
hirdetés

Meg akarsz tanulni gyilkosan jó álláshirdetést írni? Gyere el „Kreatív álláshirdetés” workshopunkra február 27-én! Előadó: Földi Miklós Dániel reklám- és neuropszichológus

A HRKOMM Award 2019 nyertes pályázatainak bemutatása február 13-án.

HR workshop az FMCG és a kereskedelem-piac szereplői számára A workshop célja: HR-finomhangolás az élelmiszer kiskereskedelmi szektort és az élelmiszergyártó cégeket terhelő munkaerőhiány-állapotok közepette, a hatékonyság növelése, a versenyképesség megtartása érdekében.

Mit tehet az ember a környezetért a saját munkahelyén - és hogyan tegye mindezt a vállalati kultúra részévé? Gyakorlati tippek, információk a témában.

hirdetés