hirdetés
hirdetés
hirdetés

Halogatás mint érzelmi probléma

Majd holnap, majd holnap! A halogatás, és ami mögötte van

Ha nem úgy kezeled a halogatást, mintha időgazdálkodási ügy lenne, máris közelebb kerültél a megoldáshoz. A halogatás érzelmi probléma – véli Tim Pychyl, a Carleton University pszichológia professzora. Egyre több tanulmány mutat rá a hangulat és az érzelmek szabályozásának problémáira mint a késlekedés fő okaira.

A halogatás egy szándékos késés annak ellenére, hogy tudatában vagyunk annak, hogy ez a késlekedés kárt okozhat. A halogatás tehát irracionális cselekvés, mert ellentétes azzal az elképzeléssel, mi tesz minket boldoggá. A halogatás során ugyan tisztában vagyunk azzal, hogy a teendők kipipálása boldogabbá tesz, csökkenti a stresszt, mégsem tesszük meg. Mivel ez a cselekvés teljesen irracionális, a halogatás egy érzelem-orientált megküzdési stratégia, amellyel a negatív érzelmeket kezeljük. A halogatás ekképp történik: 

  • Leülünk megoldani a feladatot.
  • A jövőbe vetítjük, milyen lesz ez a feladat.
  • Azt jósoljuk, hogy annak elvégzése nem lesz jó érzés, pl. stresszelni fog, nehéz lesz, stb.
  • Beindul az érzelmi megküzdési stratégiánk, hogy távol tartson minket a rossz érzésektől.
  • Elkerüljük a feladatot.

Ez az érzelmi kiküszöbölési technika, amelyet agyunk gyakran tudattalan módon alkalmaz, hasonlít a szorongás több típusához. A szorongástól szenvedő emberek gyakran mindent megtesznek annak érdekében, hogy elkerüljék az észlelt külső fenyegetést, és ezáltal elzárják magukat a jó és rossz érzésekhez való hozzáféréstől, ami befagyáshoz és depresszióhoz vezet. A halogatással elkerüljük a feladatot azzal a felvetéssel, hogy a feladat miatt nem fogjuk magunkat jól érezni, de ezáltal a siker és a teljesítmény jó érzéseitől is megfosztjuk magunkat. A halogatás és a depresszió közötti összefüggést már a 90-es évek óta vizsgálják, és számos bizonyítékot tártak fel azóta is. 

Egy másik tanulmány a halogatás és a negatív érzelmek, például a frusztráció és az elkeseredés között talált kapcsolatot. Ez pedig még nehezebbé teszi a lehetséges negatív érzelmekkel való megbirkózást. Hogy ne érezzük magunkat még rosszabbul a jövőben, inkább választunk valami olyat, amitől jól érezzük magukat. Ezt a „jó érzést” számos kutató vizsgálta. A halogatás célja, hogy olyan rövid távú jó érzéseket keresünk (miközben lemondunk a hosszú távú elégedettség érzetéről), amelyeket már jól ismerünk a korai gyerekkorunkból. A legfrissebb kutatásokból úgy tűnik, hogy a „jó érzés” nem az akaraterőről szól, vagy arról, hogy valami olyasmit kényszerítsünk magunkra, amit gyűlölünk. Arról van szó, hogy képesek legyünk kezelni az érzéseinket anélkül, hogy „belső kritikusunk” közbeszólna.

Érdekel, hogyan juthatsz túl a halogatáson? Olvass tovább!

(forrás: Karrier Plusz)
hirdetés
IRATKOZZON FEL
HÍRLEVELÜNKRE!

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON!

hirdetés
ÉRDEKES HÍRE VAN? KÜLDJE EL NEKÜNK!
hirdetés

Toborzás/kiválasztás konferencia DEMO-túrával egybekötve november 5-én.

Hogyan győzhető le az időstressz? Energiamenedzsment 4 lépésben. A december 13-i tanfolyam során rövid, közös mindfulness gyakorlást tartunk, amit aztán beépíthetsz a hétköznapjaidba.

Tapasztalatok, gyakorlati tanácsok – átállási workshop

Az Üzlet és Pszichológia/HRPWR.HU és a Brandfizz bemutatja: a Nagy Employer Branding Nap című konferenciát. A nap, amikor az employer branding szakma találkozik.

hirdetés