hirdetés
hirdetés
hirdetés

Tartós izoláció hatásai

Magányosnak lenni nemcsak fájdalmas, de még agykárosító hatású is

A Society of Neuroscience éves találkozóján mutatták be annak a kutatásnak az eredményeit, amely forradalmasíthatja az elképzeléseinket a magányos életvitel hatásairól. A kutatók egy hónapra elválasztottak egereket a társaiktól, majd megvizsgálták az agyukat. A „magányos” egerek idegsejtjeinek száma elkezdett lecsökkeni az agyuk bizonyos területein.

Richard Smeyne és Thomas Jefferson a Philadelphia Egyetem neurobiológusai egerek generációit nevelték fel laboratóriumukban, amelyeket a „felnőttkort elérve” kiemeltek a populációból. Ez a hirtelen változás: kiragadás egy közösségből a teljes magányba drámai változásokat eredményezett az egerek agyában. Alig egy hónap leforgása alatt az egerek neuronjainak száma húsz százalékkal csökkent.  Smeyne és munkatásai azonban egyéb érdekes eredményekre is bukkantak. Bár a neuronok száma csökkent az egerek agyában, az idegsejtek közötti összekötő pályaként funkcionáló dendritek (ezeken keresztül szállítódik az ingerület egyik idegsejtről a másikra – a szerk.) száma megnövekedett. Ez azt is jelentheti, hogy az egerek agya próbálta megmenteni saját magát, és így igyekezett semlegesíteni a csökkenő idegsejtek károsító hatását. Azonban, három hónap elteltével a dendritek száma is visszaesett, jelezve, hogy az agy saját túlélést szolgáló akciója nem járt sikerrel. Tehát az öngyógyítás hosszú és tartós izoláció esetén esélytelen.

Ezen eredmények egyelőre nem feltétlenül állíthatók párhuzamba az elszigetelten élő emberekkel, ugyanakkor, ha nálunk, embereknél is hasonló folyamatok mennek végbe tartós izoláció esetén, az például új kapukat nyitna az öregeknél jelentkező dementia megértéséhez és megelőzéséhez. Azt már ma is tudjuk, hogy a hosszú távon fennálló magányosság depresszióhoz, szorongáshoz és pszichózishoz vezethet. Sőt, a magányos emberek olyan nehézségekbe is ütközhetnek, mint emlékezeti problémák, tájékozódási képtelenség vagy a megfelelő kifejezési készség elvesztése.

 A kutatás eredményei egyértelműen bizonyítják, hogy egyes fajoknál, amelyek általában csapatokban élnek (lásd mi magunk is társas lények vagyunk), az elszigeteltség nagymértékben károsítja az agyat – állítja Huda Akil, a Michigan Egyetem neurobiológusa. „Nem fér kétség ahhoz, hogy a magány teljesen átformálja az agy struktúráját.” Smeyne és munkatársai azonban további longitudinális vizsgálatokkal szeretnék feltárni a magányosság hatásait az agyra, valamint azt is meg kívánják vizsgálni, hogy az elszigeteltség hatásai visszafordíthatók-e, ha az egerek visszakerülnek a közösségükbe.

Sas Eszter Krisztina, online szerkesztő/újságíró
a szerző cikkei

(forrás: V. Heng, M J. Zigmond and R.J. Smeyne. Neurological effects of moving from an enriched environment to social isolation in adult mice. Society for Neuroscience Annual Meeting, San Diego, November 5, 2018.)
hirdetés
IRATKOZZON FEL
HÍRLEVELÜNKRE!

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON!

hirdetés
ÉRDEKES HÍRE VAN? KÜLDJE EL NEKÜNK!
hirdetés

Vedd kezedbe (akár magán, akár szervezeti) céljaidat és dolgozz velük! Vágyakból célok! Változásmenedzsment workshop Limpár Imrével május 14-én

Az MPRSZ tavaly negyedik alkalommal hirdette az Employer Branding Awardot. Május 14-én ezeket a díjnyertes megoldásokat ismerhetik meg a résztvevők.

Ne róluk, hanem velük beszélgessünk! Kékgallérosoktól , IT-soktól, Y-os tehetségektől, kismamáktól lehet kérdezni egy nyitott kerekasztalbeszélgetés keretében május 22-én.

Idén is Sales&Pszichológia konferencia. Foglald le helyed most! 2019.05.28.

Toborzási kampányok létrehozása és eredményes működtetése a LinkedIN-en: gyakorlati workshop június 6-án, limitált létszámmal.

hirdetés