hirdetés
hirdetés
hirdetés

9 lépés mobbing ellen

Legalább fél évig, hetente minimum egyszer: a munkahelyi terror természetrajza

Amikor szinte félve, ideges gyomorral megy be a munkahelyére a dolgozó, mert úgy érzi, hogy ott folyamatosan bántásnak, macerálásnak, egzecíroztatásnak van kitéve... A munkahelyi zaklatást nem szabad félvállról vennünk sem munkavállalóként, sem vezetőként. A HR Doktor  összefoglalta, mit kell tudnunk a munkahelyi megfélemlítés jelenségéről, gyakoriságáról, a zaklató személyiségéről, a következményekről, és arról, mit tehet a munkáltató.

Hogy milyen elterjedt jelenségről van szó, legjobban az bizonyítja, milyen sok rokonértelmű kifejezés van a köznyelvben rá: piszkálás, bántás, egzecíroztatás, csicskáztatás, macerálás, terrorizálás, zsarnokoskodás, erőszakoskodás, kegyetlenkedés, megalázás, gyötrés, zaklatás, szekálás, szívatás, szadizás, kötekedés stb. A megfélemlítés érzelmi, verbális és fizikai formában történhet. Mivel az áldozat gyakran a megfélemlítő beosztottja, vagy a hierarchiában alatta áll, ez ilyenkor egyben a hatalommal való visszaélést is jelent, így még nehezebb védekezni ellene. Ennek körébe tartozik a végzett munka lebecsülése, a csúfolódás, a sértegetés, a csoportból vagy a közös munkából való kirekesztés, elszigetelés, rágalmazás, rosszindulatú pletyka terjesztése, a célszemély nevetségessé tétele, kínos helyzetbe hozása.

De mit is értünk pontosan mobbing alatt? „A mobbing, vagy magyarul munkahelyi pszichoterror olyan konfliktussorozatot jelent, mely folyamatban egyes munkatársakat gyakori támadások, bírálatok, piszkálódás ér kollégái, és/vagy vezetői részéről. Pszichoterrorról szoros értelemben akkor beszélünk, ha a támadásnak kitett személy legalább féléven keresztül és hetente minimum egyszer kénytelen elszenvedni kollégái, illetve főnökei felé irányuló bántó magatartását”.

Ijesztő statisztikák a munkahelyi megfélemlítés gyakoriságáról

Egy felmérés szerint az Európában dolgozó munkavállalók kilenc százaléka, mintegy 12 millió személy számolt be arról, hogy zaklatás áldozata volt az adott évben. Jellemzően ott fordul elő a leggyakrabban, ahol a munkahelyi vezetők magas követelményeket támasztanak, de kevés önállóságot biztosítanak a munkatársaknak, és ahol a szervezeti kultúra eltűri, nem tekinti problémának az erőszakoskodó magatartást. Elősegíti a megfélemlítés lehetőségét, ha:

- a foglalkoztatás bizonytalan,

- a főnökök és a beosztottak, illetve a munkatársak között gyenge a kapcsolat,

- a személyzeti politika hiányosságokat mutat,

- diszkrimináció, toleranciahiány, személyes problémák rontják a munkahelyi légkört.

Kiből lesz zaklató?

A zaklatók jellemzően autoriter egyéniségűek, uralkodó hajlamúak, dominanciára törekednek, nem tudnak uralkodni indulataikon, arrogánsak, olykor nárcisztikusak, nem ritkán előítéletes gondolkodásúak, irigységre hajlamosak, nemegyszer valami sérelmet őriznek magukban. A bennük lévő szorongás, depresszió, önértékelési zavar, kisebbrendűség érzés kompenzálása is állhat a megfélemlítő viselkedés mögött. Pszichológiai kutatások szerint gyakori az is, hogy a zaklató személyek korábban, például gyermekkorukban maguk is célpontjai voltak a megfélemlítésnek.

Ha nem sikerül idejekorán megfékezni a jelenséget, akkor a megfélemlítés ördögi köre elindul, akár évekig is mérgezheti a munkahelyi emberi kapcsolatokat, és  súlyos károkat okozhat.

Milyen következményekkel járhat a munkahelyi zaklatás?

Az áldozat számára súlyos következményekkel járhat a zaklatás, hatására testi, lelki, pszichoszomatikus, és egészségügyi gondok egyaránt kialakulhatnak, ilyen például a stressz, a depresszió, az önértékelési zavarok, a fóbiák, az alvászavarok, az emésztési és izomrendszeri problémák, továbbá a betegségekre való fogékonyság is. Szociális, egzisztenciális bajok okozója is lehet a mobbing, ilyen például az elszigetelődés, a családi és pénzügyi problémák, és a munkából való távollét vagy elbocsátás. A munkáltató cég, a szervezet egésze is megsínyli, ha a megfélemlítés miatt a munkatársak között gyakoribb lesz a távollét, nő a fluktuáció, csökken a cég iránti lojalitás, ami a hatékonyság és a termelékenység csökkenését vonja maga után.

9 lépés, amivel a munkáltató tehet a munkahelyi zaklatás ellen

A munkáltatóknak fel kell ismerni a zaklatásra utaló helyzeteket, és tenniük kell ellene, még mielőtt konkrét panaszokra sor kerül. Ennek érdekében pszichoszociális beavatkozásra van szükség:

1. javítani kell a munkahelyi légkört,

2. ahol lehet, nagyobb teret engedni a munkavállalók önálló kezdeményezéseinek, döntéseinek,

3. fejleszteni a vezetési stílust,

4. javítani a főnökök és beosztottjaik, illetve a munkatársak közötti kapcsolatokat,

5. oldani a munka gépies, monoton jellegét,

6. megakadályozni a szorongást kiváltó helyzetek kialakulását,

7. minél jobban tisztázni a feladatok és hatáskörük felosztását.

8.  kialakítani és ismertetni minden munkatárssal a cég szervezeti irányelveit, értékrendjét, minőségbiztosítási elveit,

9. javítani a cégen belüli kommunikáción és konfliktuskezelésen.

(forrás: HR Doktor)
hirdetés
IRATKOZZON FEL
HÍRLEVELÜNKRE!

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON!

hirdetés
ÉRDEKES HÍRE VAN? KÜLDJE EL NEKÜNK!
hirdetés

A HRKOMM Award 2018 nyertes pályázatainak bemutatása február 20-án. SAVE THE DATE!

hirdetés