hirdetés
hirdetés

Tegyük rendbe a fogalmakat!

Kiégtem, vagy mégsem?! Mi a kiégés, és mi nem az?

Azt mondani, hogy „kiégtem” már szinte menőnek számít a mai társadalomban, mert ez azt sugallja, hogy erőt, időt nem kímélve dolgozunk. Csakhogy ez egy tévhit.

Mind a „menőség” szempontjából, mind pedig onnan nézve is, hogy a munkaidő nem egyenesen arányos a munka minőségével. Tehát a sok munka önmagában nem garantálja a munkahelyi sikerességet. Sőt.

A kiégés bevonzásának törvénye

Az önbeteljesítő jóslat szuperképességünk segítségével – ami nem más, mint kognitív működésünk egyfajta torzítása a rövid távú alkalmazkodásunk érdekében – képesek lehetünk önmagunkat is a kiégés szakadékába taszítani. Hogy hogyan? Például azzal, hogy a munkahelyi gyenge teljesítményünket, kedvtelenségünket és irritáltságunkat kiégésként értelmezzük. Még akkor is, ha ezek a tünetek más probléma jeleit is mutathatják: például lehetnek az életközépi válság, esetleg kezdetleges depresszió, szorongás jelei.

Képesek lehetünk gondolati szintről, akár cselekvéses szintre helyezni őket, ami úgy történik, hogy elkezdünk ennek a hitnek megfelelően viselkedni. Először is az elme meg lesz győzve arról, hogy a kiégés valós, ezután pedig a tulajdonos is ennek megfelelően fog cselekedni. Ezért érdemes a helyükre tenni a fogalmakat. Nézzük!

A hivatalos definíció szerint

2019 óta az Egészségügyi Világszervezet (WHO) hivatalossá tette a kiégés diagnosztizálható szindrómaként való definiálását, ami a következőképp hangzik: „a hosszú távon fennálló munkahelyi stresszel szembeni sikertelen megküzdés eredménye.” A diagnózis a „foglalkoztatás és munkanélküliséggel kapcsolatos problémák” csoport alá kerülve, a Betegségek Nemzetközi Osztályozásában a IDC-11-es kódot kapta. A munkahelyi stressz néha csak részben járul hozzá a kiégés kialakulásához, az életmódból származó stresszforrások is nagyban előre lendíthetnek a rossz úton. Egy 2019-es kutatásban Wekenborg és munkatársai kimutatták, hogy személyiségvonások és gondolati mintázatok is hatással lehetnek a kiégés kialakulására, konkrétan a pesszimizmusunk és perfekcionizmusunk a legrosszabb tanácsadóink.

A kutatók már évek óta „a modern társadalom széleskörűen taglalt mentális egészségügyi problémájaként” határozták meg a kiégést. Előfordulási aránya bizonyos szektorokban a hetven százalékot is elérheti, például az egészségügyi dolgozók körében. Jelenleg a pandémia okozta kontrollvesztett helyzetek még több kiégést idéznek elő. Dr. Michael Leiter, burnout-kutató szerint „A hatalom egyre több döntést vesz ki az egészségügyi dolgozók kezei közül, az egészségügyi rendszer és a biztosítók pénzügyi érdekeit szolgálva”. A WHO szerint a munkahelyi kontrollvesztés, a túlterheltség, a közösség és vállalati alapértékek hiánya – mind hozzájárulnak a kiégés kialakulásához.

A tünetek

A következő tünetek együttes megjelenése szükséges ahhoz, hogy valakit kiégéssel lehessen diagnosztizálni: 1. Energiahiány és kimerültség érzése; 2. Munkához köthető negatív, cinikus hozzáállás; 3. Csökkent szakmai hatékonyság.

Hivatalosan csak ezekkel a tünetekkel rendelkező személy kérkedhet teljes hitelességgel és jogosan azzal, hogy kiégett. Minél több tünettel rendelkezünk és minél gyakrabban és hosszabb ideig észleljük magunkon ezeket a jeleket, annál közelebb állunk a kiégéshez.

Nem vagy kiégve, csak…

Mivel nem vagyunk szakmabeliek, és mert fogalmakban és „skatulyákban” gondolkodunk, megkönnyítjük életünket, ha mentális és fizikai egészségünket valamilyen kategóriába soroljuk. Ezért van az, hogy a kiégés terén is számos tévhittel rendelkezünk, helytelenül definiálva a kiégést, önmagunkat egy-egy tünet mentén félrediagnosztizálva. Lássunk néhány hétköznapi példát.

Sokan éreznek kimerültséget, ha a munkájukra gondolnak, ami nem is meglepő, hiszen bizonyos munkakörök megkövetelik a fokozott figyelmet, hosszú munkaórákat. Kiégés esetén nem számít, hogy mennyit pihensz, mindig fáradt vagy. Ezért sem állja meg helyét az alábbi kijelentés „Ki voltam égve, de kivettem egy kis szabadságot, így már jól vagyok”. A kimerültség és folytonos fáradtság előjelei lehetnek a kiégés útján való elindulásnak, de ez még mindig nem a végcél állapota.

Amikor a következő állítást halljuk: „Kiégtem, ez egy jel, hogy pihennem kell”, már az önmegmagyarázás azon szintjére lépett az illető, amikor komoly indokot keres a pihenésre, talán azért is, mert abban a tévhitben élünk, hogy nincs jogunk pihenni. Próbáljuk meg elfogadni, hogy normális, ha ebben a felgyorsult, végtelen mennyiségű információval teli, technológiai forradalmaktól hemzsegő világban megfáradunk egy kicsit, és merjünk magunktól pihenést kérni mindenféle komolyabb diagnózisok felcímkézése nélkül.

Az „utálom a munkám, biztos kiégtem” hozzáállás számos tényezőtől alakulhat ki. Az, hogy valaki már nem szereti a munkáját, alacsonyabb motivációval és munkahelyi elégedettséggel jár, amelyet munkahelyi vagy magánéleti tényezők is befolyásolnak. A munkahelyen belül bármilyen változás okozhatja ezt, legyen szó új feladatokról, felelősségről vagy magasabb szintű szervezeti változásokról (pl. új vezetőség, összeolvadás, tulajdonosváltás stb.). Ezek a változások új vállalati értékek és preferenciák behozásával járnak, amivel a személy már nem teljesen tud azonosulni. Ez még nem kiégés.

Életközépi válság vs. kiégés

(...)

Tanulság

Tanulságként érdemes megfogalmazni, hogy bárminemű tünet hosszú távú fennállását komolyan kell venni, de laikusként ne diagnosztizáljuk magunkat, bízzuk azt a szakemberekre. Ha krónikusan fennálló kimerültséget és frusztrációt érzel munkavégzés során, sok apró hibát halmozol egymásra vagy a produktivitás hiányának körforgásából nem látsz kiutat, akkor érdemes felkeresned szakértői segítséget. Lehet, hogy nem kiégésről van szó, de ezzel a lépéssel ezt is megelőzheted.

A cikk teljes terjedelmében az Üzlet és Pszichológia 2021. február–márciusi számában olvasható. Az újság megrendelhető itt.

Órás Andrea
a szerző cikkei

hirdetés
IRATKOZZON FEL
HÍRLEVELÜNKRE!
hirdetés
ÉRDEKES HÍRE VAN? KÜLDJE EL NEKÜNK!
hirdetés

Magyarország egyik legrangosabb kreatív reklámversenye, nemzetközi kreatívigazgatók és szakújságírok a zsűriben! Apex Toplistás pontszerzés. Végső nevezési határidő: 2021. április 16.

Tarts velünk április 22-én, hogy megtudd, hogy mitől működik a mentoring és nagyköveti rendszer – és mitől nem!

Mindenkit meggyötört a pandémia, a motiváltságukat vesztett, kiégett és akár még fizikailag is megviselt munkatársak aránya lényegesen nőtt a szervezeteken belül. Milyen eszközei vannak erre egy vállalatnak? Gyere el ingyenes szakmai randinkra, ahol több tucat javaslatot adunk a kezedbe!

hirdetés