hirdetés
hirdetés
hirdetés

Ritka, de megesik

Intelligensek és kitűnő hazudozók: pszichopaták a munkahelyen

Mégis, kik a pszichopaták? A pszichopatákat – főleg bizonyos filmek hatására – elsősorban sorozatgyilkosként, zaklatóként, szexuális ragadozóként, zseniális manipulátorként képzeljük el. A valóság, bár alátámaszthatja ezt a képet, azért ennél jóval összetettebb. Mi van például, ha teljesen átlagos emberként, köztünk élve, velünk dolgoznak egy vállalatnál? P. Babiak és R. D. Hare (2013) Kígyók öltönyben – Amikor a pszichopaták dolgoznak című könyvének összefoglalója.

Először is érdemes tisztázni, hogy a pszichopátia egy antiszociális személyiségzavar, amelyet olyan személyiségjegyek és magatartásformák jellemeznek, mint a lelkiismeretlenség, az együttérzésre való képtelenség, a bűntudat és lojalitás érzésének teljes hiánya. A pszichopaták sokszor elbűvölőek, intelligensek, szórakoztatóak, fantáziadús és hihető történeteket tudnak mesélni, és kitűnő hazudozókká válhatnak. Külsőleg nagyon sikeresnek tűnhetnek az üzleti és szakmai életben. Társadalmi kaméleonokká tudnak válni, a túlélés érdekében a környezetükhöz igazítják a viselkedésüket, és hosszú ideig el tudják rejteni a valódi énjüket, igazi szándékukat, amelyet valójában az érzéketlen és tisztességtelen előnyszerzés motivál. Őket nem érdekli, hogy a szavaikkal kiket bántanak meg, csak megkapják, amit akarnak. Hatékony manipulációs készségeik mellett nehéz felismerni, mi történik valójában, mert külsőleg megnyerő modorukat mutatják. Azok a pszichopaták, akikből hiányzik a jó kommunikációs készség, fenyegetésekhez, kényszerítéshez, megfélemlítéshez, erőszakhoz is folyamodnak, hogy hatalmat szerezzenek mások felett.

Robert D. Hare nevéhez fűződik egy pszichológiai mérőeszköz kidolgozása, az Átdolgozott Pszichopátiai Ellenőrző Listáé (PCL-R), amely egy klinikai osztályozó skála, nem önjellemző teszt. Itt az alany nem kérdésekre válaszol, hanem egy szakképesített személy mélyinterjú keretében készített feljegyzések által végzi az értékelést. Ha egy adott vonás egyértelműen jelen van a vizsgált személynél, akkor 2 pontot kap, ha csak részben vagy ritkán jellemző, akkor 1 pontot, ha nem alkalmazható rá, akkor 0 pontot. A teszt egy intervallumot ölel fel, ahol a felső tartománynál állapítják meg a pszichopátiát, ehhez pedig sok jellemvonásnak kell együttesen fennállnia.

Hogyan manipulálnak minket?

A pszichopaták, személyiségükből fakadóan, egy háromlépéses folyamat során manipulálják áldozataikat. Ez annyira automatikusan megy számukra, hogy fel sem fedezhető benne tudatos tervezés. Első lépésként felmérik, hogy egy személy mennyire hasznos számukra a vállalati hierarchiában, beazonosítják az illető pszichológiai erősségeit és gyengeségeit. Az üzleti világban viszonylag könnyű felismerni, kik a befolyásos személyek, de ne higgyük, hogy magas pozícióban lehet csak értékes valaki egy pszichopata számára. Például egy asszisztens, aki mindent tud a főnöke ügyeiről, egy szakszervezeti vezető, akinek ráhatása van az alkalmazottakra, ugyanolyan fontos lehet, mint a vezető, mivel informális hatalommal bírnak.

Pszichopátiás fikció

Második lépésként gondosan megszerkesztett üzenetekkel elkezdik manipulálni a kiválasztottat, miközben a visszajelzéseket felhasználva folyamatosan uralják a helyzetet. Ennek segítségével egy konfrontáció esetén gyorsan és hatékonyan ki tudják magyarázni magukat bármilyen szituációból. Az elsődleges céljuk elnyerni a kiválasztott személy bizalmát úgy, hogy megkedveltessék magukat, nagyszerű benyomást tegyenek rá, elbűvöljék, és ezzel megszerezzék a másik jóindulatát. Képesek egy álarcot, bonyolult fikciós karaktert hihetően kialakítani. Ebben a szakaszban folyamatosan manipulálnak, gátlástalanul becsapják a célpontot, aggályok nélkül hazudnak, s mindezt olyan hihető, szórakoztató és kreatív történetekkel adják elő, hogy nagyon sokan ösztönösen megbíznak bennük. Ezt nevezi a szakirodalom a pszichopátiás fikció felépítésének. Sajnos sokan annyira megtéveszthetők, hogy még akár a saját információikat is megkérdőjelezik, és véleményüket a pszichopatáéhoz igazítják.

A harmadik lépés akkor következik, ha már megunták a helyzetet, vagy elérték a céljukat (végeztek), így magára hagyják a kihasznált és összezavart áldozatot. Ez a cserbenhagyás szakasza, amikor már nem jelent hasznot számukra a kiválasztott személy, otthagyják, és újabb préda után indulnak. Ez annyira váratlanul érheti az áldozatot, hogy értetlenül, kiszolgáltatva érzi magát, teljesen magára marad, és visszavágyódik az előző szakasz kiépített fikciójába.

Hogyan tudunk védekezni?

Először is érdemes mindent megtudni a pszichopátiáról, amit csak lehetséges. Ismerjük meg, hogyan működnek ezek az emberek, mi jellemzi őket. Fontos ugyanakkor, hogy ne süssük rá senkire a pszichopata bélyegét! Ismerjük meg minél jobban önmagunkat, legyünk tisztában az értékeinkkel, az érzelmeinkkel, a motivációnkkal, a gyengeségeinkkel. Minél erősebb lábakon áll az önismeretünk, annál jobban meg tudjuk védeni magunkat a pszichopatákkal szemben. Gondoljuk át a vállalatnál betöltött szerepünkből kifolyólag, mire akarna használni minket egy pszichopata, építsük ki magunkban a kritikai gondolkodást. Vajon mi célja lehet velünk egy új vagy régi munkatársnak?

Különösen fontos, hogy tisztában legyünk azokkal az érzéseinkkel, amelyek heves indulatokat váltanak ki belőlünk: milyen „nyomógombokra” kezdenek működésbe lépni? A pszichopaták arra törekszenek, hogy megtalálják ezeket a gombokat rajtunk. Értsük meg, hogyan manipulálnak másokat, emlékezzünk a három lépésre, amellyel becserkészik áldozataikat. Próbáljuk meg elkerülni a csábítást. Ez a legnehezebb, mert általában már a manipulációs szakasz kellős közepén lehetünk, amikor egyáltalán elkezdünk gyanakodni.
Ne ugorjunk fejest a játszmába, próbájuk meg elkerülni a kötődést, birkózzunk meg a kételyeinkkel és tagadásainkkal. Vegyük komolyan a saját gyanakvásainkat, higgyünk a szemünk elé kerülő tényeknek, és ne bagatellizáljuk el, mert ezzel csak az ő kezükre játszunk.

A cikk eredetileg az Üzlet és Pszichológia 2020. február-márciusi számában jelent meg. Az újság megrendelhető itt.

Széll Melinda, pszichológus
a szerző cikkei

(forrás: Üzlet és Pszichológia)
hirdetés
IRATKOZZON FEL
HÍRLEVELÜNKRE!

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON!

hirdetés
ÉRDEKES HÍRE VAN? KÜLDJE EL NEKÜNK!
hirdetés

A HRKOMM Award célja, hogy díjazza a Magyarországon futó, munkáltatói tevékenységhez kötődő különféle kampányokat, kommunikációs aktivitásokat. Pontszerzés a PR Toplistán! Nevezési határidő: 2020. szeptember 4.

hirdetés