hirdetés
hirdetés
hirdetés

Szájról szájra

Hopp, ez kicsúszott! A pletykálás pszichológiája

A pletykálást gyakran nézzük rossz szemmel, hiszen az esetek túlnyomó többségében a pletykálkodók előszeretettel vájkálnak mások szennyesében. Sokszor a pletykálást önös érdekek vezérlik, és a terjesztője saját magát próbálja jobb színben feltüntetni. Mi áll a jelenség hátterében és hogyan gondolkodik a pletykáról az evolúciós pszichológia?

Bár gyakran elítéljük a pletykálást, ha őszintén magunkba nézünk, igencsak nehéz nem kikotyogni egy szaftos sztorit, ami a tudomásunkra jutott. Viszont ne legyünk túl szigorúak magunkhoz, az információk átadása (és a pletykálás ártalmatlanabb formája is ekként értelmezhető) bennünk rejlő szükséglet. Segít kapcsolódni, tehát az egyik legfontosabb szociális készségként fogható fel. Azok, akik nem képesek rá, sok esetben érezhetik kívülállónak magukat egy-egy közösségen belül.

A pletyka mint evolúciós örökségünk

Az evolúciós pszichológia képviselői szerint a mások életével való folytonos foglalkozás őseinktől kapott örökségünk. A prehisztorikus felmenőink jellemzően kis csoportokban éltek, így mindenki életével áthatóan tisztában voltak. Ez többek között a túlélést szolgálta, és megerősítette a csoporttagságukat. Sok esetben a megfelelő információk megszerzése volt őseink túlélésének záloga, ami segítette őket annak differenciálásában, ki a barát és ki az ellenség.  

A pletyka mellőzésével egyenes út vezet az izoláltság szigetére

Napjainkban a legnagyobb pletykások általában a csoport megbecsült és népszerű tagjai. Ez nem is meglepő, hiszen ahhoz, hogy mások bizalmába férkőzzenek, meg kell nyerniük maguknak a többieket. A titkok megosztása pedig tovább erősítheti két ember között fellépő köteléket. Azok, akik eszközként használják a pletykát, jó kapcsolatot tartanak fent emberek széles hálózatával, és mindig naprakészek a csoportot érintő eseményekkel kapcsolatban.

Akik viszont kimaradnak a munkahelyi pletyka hálózatból, kívülállóként jelennek meg mind a csoport, mind a saját szemükben. Olyan emberekké válhatnak, akikben nem bízik meg a csoport.

Számos tanulmány bebizonyította, hogy az ártalmatlan munkahelyi pletykálás megerősítheti a csoportkohéziót és növelheti a munkamorált is! Továbbá, segítheti az újoncokat a szocializációs és beilleszkedési folyamatban: tisztába kerülhetnek a csoportnormákkal és a céges értékekkel.

Ne kerülj fel a pletyka céltáblájára!

Az, ha attól tartunk, hogy mi magunk is a pletyka tárgyaivá válhatunk, visszatartó erővel bír: megakadályozza, hogy olyan dolgokat tegyünk, vagy mondjunk, amiket szájára venne a közösség. Ilyen helyzetekben a pletyka a felelősségre vonás egy jó eszköze lehet, hiszen segíthet kiszűrni, kik azok, akik nem tisztelik a szervezeti értékeket és nem követik a céges normákat.

Mindezek ismeretében érdemes átkereteznünk azt, ahogyan a pletykálásról gondolkodunk. A sikeres pletykálkodók jó csapatjátékosnak bizonyulnak, akik bizonyos kulcsinformációk egyetlen forrását jelenthetik. Vállalati környezetben is számos előnye ismert, azonban fontos megkülönböztetni, mi tartozik az ártalmatlan, és mi az ártó szándékú pletyka jelentéskörébe!

Sas Eszter Krisztina, online szerkesztő/újságíró
a szerző cikkei

(forrás: Psychology Today)
hirdetés
IRATKOZZON FEL
HÍRLEVELÜNKRE!

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON!

hirdetés
ÉRDEKES HÍRE VAN? KÜLDJE EL NEKÜNK!
hirdetés

2018. november 15. Az Employer Branding alapszabályai konferencia

A HR emberi oldala - hogy még többet tehess másokért! A hrpwr.hu és az Üzlet & Pszichológia konferenciája november 29-én.

hirdetés