hirdetés
hirdetés
hirdetés

Tipikus hibák

Hogyan NE kérdezz egy interjún?

Az interjú a kiválasztási folyamat egyik sarokköve. Azonban a rosszul megválasztott kérdések és kérdezési technikák könnyen letéríthetnek a valós információk megismerésének útjáról. Mutatjuk, mire érdemes figyelni!

Az interjú egyike a jól bevált kiválasztási módszereknek, mivel részben ezáltal tudjuk bejósolni a jövőbeli munkateljesítményt. Az interjú során sok esetben szabad kezet kapnak a kiválasztási szakemberek a kérdések strukturálása és tematizálása tekintetében. Dolgozhatnak nyílt vagy zárt kérdésekkel. Érdeklődhetnek a jelöltek jelenlegi kompetenciái iránt, valamint a jövőbe mutató kérdéseket is alkalmazhatnak. A lehetőségek tárháza szinte végtelen.

Nem csak a jelölten múlik

A hr szakemberek felelőssége kiemelkedő egy-egy interjú sikere vagy sikertelensége szempontjából.  A pályázóról kialakult első benyomás sokszor tévútra viheti még a tapasztalt kiválasztási szakemberek ítéleteit is. A rossz kérdésfeltevéssel pedig valótlan képet festhetnek a velük szembenülő jelöltről.

Ezeket a kérdéséket kerüld el!

Pozitív torzító kérdések

Sok esetben ha az adott pozíció betöltésének sürgőssége lebeg az interjúztató feje felett, az tudattalanul is pozitív torzítást eredményezhet. A jelölt erőfeszítése, hogy jó színben tűnjön fel, valamint a kívánt person-job fit miatt az előnyös információk kerülnek túlsúlyba. Kivédhetjük a torzítást, ha negatív kompetenciakérdéseket alkalmazunk, vagyis arra kérjük a jelöltet, hogy idézzen fel problémás szituációkat a múltból.

Feleletválasztós kérdések

Az ilyen kérdések jelentősen lecsökkentik a jelölt érvényesülési lehetőségeit. Ha erőltetjük, hogy a munkakereső két-három válaszból válasszon, az gátlást eredményezhet, mert a pályázó úgy érezheti, hogy nincs jó válasz. Ezenfelül a válaszlehetőségek a megismerés útját is lekorlátozzák: fontos információktól fosztjuk meg magunkat.

Irányító (szuggesztív) kérdések

Ebben az esetben erőltetjük a jelöltet, hogy azt válaszolja, amit elvárunk tőle. Például „Ugye elvégzi a főiskolai képzését, mire ellkeződik a munka?”. Helyette fogalmazzunk inkább így: „Előreláthatólag mikor veszi át a diplomáját?”. Az szuggesztív kérdések megint csak fals információkhoz vezetnek, a valós tények megismerése helyett.

Kérdezői hibák

A kérdéseken túl, egyéb hibákat is elkövethetünk, amelyek befolyásolhatják az interjú kimenetelét, így negatívan hathatnak a döntéshozatali folyamatokra:

  • Jelölt félbeszakítása: azt sugallja, hogy nem figyelünk eléggé a jelöltre, vagy nem tartjuk fontosnak, amit ő el szeretne mondani.
  • Egyetértés/egyet nem értés kifejezésre juttatása: ez az objektív hozzáállásunkat csorbíthatja, hiszen a jelölt ráérezhet, hogy milyen elvárásaink vannak, és az annak megfelelő, kívánatos színben kezdheti feltűntetni magát.
  • Szakterminológia használata, amit a jelölt nem ért: feleslegesen bonyolítja az interjú menetét, ha a jelöltnek még megértési nehézségekkel is szembe kell néznie.
  • Kérdések, amelyekre a válasz világosan benne van a cv-ben: azt a benyomást kelthetjük, hogy egyáltalán nem készültünk fel az interjúra, és bele se néztünk a pályázó önéletrajzába.
  • Oda nem illő kérdések: igyekezzünk kerülni az interjú és a munka szempontjából irreleváns témák feszegetését. 
  • Az interjúztató elkezd magáról beszélni: az interjú során a főszerep az interjúalanyé, róla szeretnénk többet megtudni.
  • Más kolléga interjúztatási stílusának utánzása: minden szakember attól lesz hiteles, ha azt csinálja, ami számára komfortos. Így nem érdemes más bőrébe bújni és tőlünk idegen szerepeket felvenni.
  • Stresszinterjú: ebben az interjútípusban a jelöltet nem komfortos, kifejezetten stresszt okozó helyzetbe hozzuk. Ez a fajta interjú sok szempontból nem etikus, és több kárt okoz, mint amennyi haszna van. Továbbá a cég arculatára is rossz fényt vet, ha a jelölt a rossz élményeit viszi tovább a kiválasztás után.

Az interjúztatás amellett, hogy remek információszerzési módszerként szolgál a jövőbeli munkavállalókkal kapcsolatban, láthatjuk, hogy néhány csapdát is rejt magában. Érdemes a felsorolt buktatókat tudatosítani, és minél kevesebbszer beleesni a kérdezési hibákba!

Sas Eszter Krisztina, online szerkesztő/újságíró
a szerző cikkei

hirdetés
IRATKOZZON FEL
HÍRLEVELÜNKRE!

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON!

hirdetés
ÉRDEKES HÍRE VAN? KÜLDJE EL NEKÜNK!
hirdetés

A HRKOMM Award 2018 nyertes pályázatainak bemutatása február 20-án. SAVE THE DATE!

hirdetés