hirdetés
hirdetés

Környezetpszichológia

Fizikai környezetünk jobban meghatározza a jóllétünket, mint gondolnánk

A IV. Pozitív Pszichológiai Konferencián dr. Dúll Andrea környezetpszichológus előadásából kiderült, milyen szerepe van környezetünknek a mentális jóllétünk szempontjából. Hogyan hat kapcsolatainkra a fizikai környezetünk, és hogyan tükrözi környezetünk a kapcsolataink minőségét? Mit is jelent otthon érezni magunkat? 

 A környezet és a kapcsolataink alakulása

Egy, az egészségügyben végzett vizsgálatban kutatók azt figyelték meg, hogy az emberek az egyik osztályon jobban gyógyulnak, mint egy másikon, pedig ugyanaz az orvos kezeli őket. Sokáig kutatták az okokat, míg egyszer csak rájöttek, hogy a téri kontextusnak bizony nagy szerepe van a gyógyulási folyamatban, hiszen a fizikai környezetünk úgymond partnerünk abban, hogy jól menjenek a dolgaink.

Egy-egy helyiség adottsága, kialakítása determinálhatja, hogy milyen interakciók tudnak ott létrejönni. Például az előbb említett vizsgálatban az egyik osztályon a folyosókon nehézkesen ment a beszélgetés, mivel az emberek nagy része ezt a helyiséget csak A-ból B-be való eljutásra használta, és kínosnak hatott leállni beszélgetni valakivel. Míg a másik osztályon, ahol egy lakosztályrendszer működött, kötetlenebbül álltak szóba egymással az emberek, ami a betegek mentális állapotára is kihatott. 

Rendetlenségre rámenő kapcsolatok

Környezetünk segíthet nekünk abban, hogy kapcsolataink egészségesek, kiegyensúlyozottak legyenek. Ha például olyan otthont teremtünk magunknak, ami kiszolgálja a kikapcsolódáshoz és a minőségi pihenéshez szükséges igényeinket (kellemes fények, kényelmes kanapé, puha takarók, tisztaság, finom illatok), akkor ez nagyban hozzájárul a mentális jóllétünkhöz. Egy kellemes környezetben ellazulunk, kevésbé esünk neki a másiknak újabb és újabb problémákkal, hiszen ha jól érezzük magunkat, akkor a másikat is szeretnénk ebben az állapotban tudni. 

Ha azonban nem törődünk a környezetünkkel és az ahhoz kapcsolódó igényeinkkel – otthonunkban egymás hegyén-hátán állnak a rendszerezendő dolgaink, hetek óta takarítanunk kellene –, akkor hazaérve az ellazulás helyett frusztráció fog megjelenni, ami a kapcsolatainkra is áttolódik.

Amikor a környezetünk stresszt okoz

A környezetet egyfajta interaktív partnernek tekintjük, ahol a fényviszonyok, a levegő minősége, a másik ember melegsége, illata, a hanghatások folyamatosan hatnak ránk. Tudunk kell azonban, hogy nem vagyunk képesek teljes egészében tudatosítani a szocio-fizikai környezetünket. Figyeljük meg például, hogy milyen kényelmes a szék, amelyen ülünk. Ezután koncentráljunk a levegőre: mennyire érezzük hidegnek, melegnek, frissnek? Megfigyelhetjük, hogy amíg egy tényezőre összpontosítunk, a többi elhalványul. A környezetünk azonban folyamatosan jelzéseket ad le az érzékszerveinknek, amelyek tudatosan vagy tudattalanul feldolgozásra kerülnek, és ezek befolyásolják a kapcsolatainkat is, amelyek abban a térben létrejönnek. Sőt, a szocio-fizikai térhasználatunk, szokásaink (például ki hol nyomja a fogkrémet) a kapcsolatrendszereinket is tükrözik.  

Néha, amikor a környezeti feltételrendszer tudatossá válik, egyben stresszt is okoz: például amikor azt tapasztaljuk, hogy túl erős a mellettünk ülő parfümje. Sőt, az először kellemesnek tűnő ingerek is létrehozhatnak túltelítődést. Például amikor a lakásunk alatt megnyit egy pékség, ahonnan mindig friss péksütemény és kenyér illata áramlik. Ez először igencsak csalogató és étvágygerjesztő, ám egy idő után besokallhatunk, amikor hétfőtől vasárnapig ugyanez az illat járja be az utcát vagy a lakásunkat. Ha pedig elkezdjük elbagatellizálni a helyzetet, a stressz-szintünk csak növekszik. Ilyenkor kontrollvesztést élünk át, és a lehető legjobb tanács, ha ezt a kontrollt legalább részben megpróbáljuk visszaszerezni. 

Mi is az az „otthonérzés”?

Minden környezetről, ahol megfordulunk, legyen ez az otthonunk vagy a munkahelyünk, van egy egészleges élményünk. Ha az otthonunkra gondolunk, akkor elönt minket egy érzés, hogy milyen is otthon lenni. Bármilyen meglepő, ez az összbenyomás nem az esztétikai hatáson alapul. Egy nem szép környezetet is lehet szeretni, miközben egy gyönyörű környezetben is érezhetjük magunkat lelki hajléktalannak. Környezeti önéletrajzunk elárulja rólunk, hogy milyen utunk van egy-egy környezetben. Gondoljunk csak arra, amikor beköltözünk egy új lakásba: először még nem tekintjük a legotthonosabbnak, folyamatosan válik számunkra azzá, ahogy megtöltjük személyes élményeinkkel, szeretett tárgyainkkal. 

Összességében tehát, amennyiben jól érezzük magunkat abban a környezetben, ahol élünk, az pszichológiai jóllétünkre is nagy hatást gyakorol. Éppen ezért érdemes tudatosan kialakítani közvetlen környezetünket, hogy az olyan hely legyen, ahol szívesen vagyunk jelen.

A cikk az Üzlet és Pszichológia 2019. december-január havi számában jelent meg. Az újság megvásárolható a nagyobb újságárusoknál, vagy megrendelhető itt.

Novák Dóra, online szerkesztő, újságíró
a szerző cikkei

(forrás: Üzlet és Pszichológia)
hirdetés
IRATKOZZON FEL
HÍRLEVELÜNKRE!

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON!

hirdetés
ÉRDEKES HÍRE VAN? KÜLDJE EL NEKÜNK!
hirdetés

Meg akarsz tanulni gyilkosan jó álláshirdetést írni? Tarts velünk szeptember 10-én online, a „Kreatív álláshirdetés” workshopon! Előadó: Földi Miklós Dániel, reklám- és neuropszichológus Minden résztvevőnek exkluzív ajándék: ingyen hirdetési lehetőség, ingyen szövegezés

A HRKOMM Award célja, hogy díjazza a Magyarországon futó, munkáltatói tevékenységhez kötődő különféle kampányokat, kommunikációs aktivitásokat. Pontszerzés a PR Toplistán! Nevezési határidő: 2020. szeptember 4.

Jelentkezzetek új versenyünkre, hogy megmutassátok, a CSR-ral valóban lehet jót tenni! Bármilyen Magyarországon tevékenykedő vállalat jelentkezhet. Nevezési határidő: 2020. november 6.

hirdetés