hirdetés
hirdetés
hirdetés

Hierarchia vs. demokrácia

Csípésrend és csoporthatékonyság

„Ti választottatok vezérnek, hát most tegyétek, amit mondok.” Ralph született vezéregyéniség, a lakatlan szigetre vetődött fiútársaság végül mégis kis híján megöli William Golding regényében, A Legyek Urában...

Ralph, és az általa képviselt civilizáció elveszti a csatát a rivális vezérrel és az irányítása alatt felszabaduló gyilkos ösztönökkel szemben a Legyek Urában. Golding története egy lehetséges válasz arra a kérdésre, hogy hogyan alakulnak ki a szerepek, mivé lesz egy újonnan kialakult embercsoport szélsőséges körülmények között. És ez a válasz, fájdalom, nagyon hasonlít arra, hogy mi történne egy tucatnyi újonnan összezárt csimpánzzal, farkassal, vadlóval… Néhány nap után valószínűleg nem maradna életben közülük egy sem, ha mégis, akkor csak súlyos sérülések árán. Nem véletlen, hogy az állatkerti gondozók csak hosszas, körültekintő szoktatás után vezetik be az új tagokat egy már kialakult közösségbe.

A csoportban élő állatok között többnyire rangsorrend, hierarchia biztosítja a konfliktusok minimalizálását. A hosszú, személyes ismeretség során kiderül, hogy az erőforrásokért – táplálékért, ivóvízért, pihenőhelyért, szaporodási partnerért – kirobbanó összetűzéseket rendre ki nyeri, és ki az, aki meghátrál. A rendszeres nyertest dominánsnak, a vesztest alárendeltnek hívjuk. A szerepek kialakulása után erőfitogtatásra már nincs is szükség: a domináns kontrollálja az erőforrásokhoz való hozzáférést, vagyis ő szabályozza például azt is, hogy az alárendelt mikor ehet a zsákmányból. A döntést az alárendelt forrongás nélkül tudomásul veszi.

Rangsorrend - és annak fajtái
A rangsorrend nincs kőbe vésve, számtalan formát ölthet. Lehet lineáris és alkothat bonyolult hálózatot. Az is előfordulhat, hogy szituációnként más és más: a vadászatot X egyed kezdeményezi, az utódgondozásban viszont Z a döntéshozó. Családi csoportokban, például a sarki farkasoknál hierarchia hiányában is zökkenőmentes az élet – a szülőpár egyenrangú, a velük együtt élő, legfeljebb hároméves leszármazottaik pedig nem kérdőjelezik meg szüleik irányító szerepét. Ivaréretten elhagyják a szülői falkát, és párra találva megalapítják a magukét. Farkasoknál a hierarchia megjelenése az ökológiai kényszerektől függ. Ha sok apró zsákmányt – például nyulat – ejthetnek, akkor nincsenek rászorulva társaikra; viszont a nagyméretű préda, mondjuk egy jávorszarvas elejtéséhez sok farkas erejére, fogára van szükség. Ekkor a vitás kérdések rendezéséhez gyorsan kialakul a rangsorrend, lesz falkavezér, aki megindítja a vadászatot és először ehet, és lesznek alárendeltek is. A rendszer természetesen ekkor sem statikus – szaporodási időben például nő a feszültség, könnyen átrendeződnek a viszonyok, és időről időre kihívók is jelentkeznek.

Az alárendeltség szárnyakat ad?

Saját fajunkban, akárcsak az állatcsoportokban, számtalan képet ölthet az alá- és fölérendeltségi viszony. Az emberek – ahogy A Legyek Urában is láttuk, már gyerekkoruktól kezdve – könnyedén és spontán szerveződnek hierarchikus csoportokba. Ez arra utal, hogy

a hierarchia iránti fogékonyság evolúciós örökség, növelte őseink túlélő képességét. A hatalom egyenlőtlen megoszlása segít a tagok tevékenységeinek összehangolásában, és ez a csoport javára válik.

Ha a szerepek nincsenek egyértelműen felosztva, a sokszor kicsinyes veszekedések rengeteg energiát felemésztenek. Ugyanakkor bizonyos kutatások szerint jobban teljesítenek azok a csoportok, ahol a döntéshozásban mindenki egyformán vesz részt, a hierarchikus viszonyok pedig csökkentik az elköteleződést és a munkakedvet. Ez munkakörtől függ leginkább, hogy hol milyen felállás a célravezető. A központi irányítás helyett egyre több cég – köztük olyan nevesek is, mint a Google vagy a Nike – inkább az azonos szerepekben és a közös felelősségvállalásban bízik.

Rangsorrend a tyúkólban

Újabb adalék a hierarchia kontra egyenlőség vitához egy friss amerikai tanulmány. A kutatás ötlete abból a meglepő megfigyelésből ered, hogy ha csoportban tartott tyúkok között nagy a jól tojó egyedek aránya, a teljes tojáshozam nemhogy nőne, hanem lecsökken. Ennek az az oka, hogy a jól tojó tyúkok igen versengő természetűek, ezért folyamatosan csipkedik társaikat. A sok stressz és sérülés miatt nagy az elhullás, és az életben maradt tyúkoknak is alig marad energiájuk a tojásrakásra. A tyúkok akkor teljesítenek a legjobban, ha megszilárdul köztük a csípésrend, és így vége szakad a harcias összecsapásoknak. Ha ketrecben, egymástól elkülönítve tartják a tyúkokat, akkor természetesen minél több a nagy tojáshozamú tyúk, annál több a produktum.

A kutatók arra gondoltak, hogy talán az emberek teljesítménye is a tyúkokéhoz hasonló alapokon nyugszik. Egyetemi hallgatókat domináns attitűdük, illetve a hatalmi késztetésekkel összefüggő tesztoszteronszintjük alapján különböző összetételű csoportokba soroltak, majd megvizsgálták a csoportok teljesítményét, valamint a tagok közötti konfliktusok gyakoriságát. Az eredmények szerint a domináns vezetővel és az alárendelt beosztottal is rendelkező csoportok hatékonyabban dolgoztak, mint a csak vezetőkből vagy csak alárendeltekből álló csapatok. A vezetők ugyanis az irányítás megkaparintásáért sokat vitatkoztak, a beosztottaknál pedig nem volt senki, aki összehangolta volna a tevékenységeket. Tehát ha egy csoportban világos vezető-beosztott viszonyok alakulnak ki, mindenki nyugodtan koncentrálhat a feladatára, és a produktivitás valósággal szárnyakat kap. De ha egy csoport eredményességének fokmérője a tagok egyéni teljesítményének összege, például egy hipermarket pénztársoránál, ahol mindenki a többi pénztárostól lényegében függetlenül dolgozik –, akkor köztük nincs szükség hierarchiára, csak minél több kiváló, jól teljesítő munkatársra.

Hasonló eredményre jutunk, ha csapatjátékosok bérezését vesszük górcső alá: a hierarchia ott a legfontosabb, ahol nagy az egymásrautaltság a játékosok között. A kosárlabda például ilyen, ezért a játékosok közti hierarchikus viszonyokat megerősítő bérezés növeli a teljesítményt és a tagok közötti együttműködést. A baseballban viszont, ahol a kosarasokkal ellentétben a játékosok se védekezésben, se ütésben nem számíthatnak társaik segítségére, nő a feszültség, ha nem egyforma a játékosok díjazása. Vagyis ha egy csoport teljesítménye összehangolt tevékenység függvénye, ahol az egyén kiválósága, teljesítőképessége mit sem ér a többiek közreműködése nélkül, a hierarchia célravezetőbb, mint az egyenlősdi.

 

dr. Kubinyi Enikő, etológus
a szerző cikkei

hirdetés

Címkék

IRATKOZZON FEL
HÍRLEVELÜNKRE!

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON!

hirdetés
ÉRDEKES HÍRE VAN? KÜLDJE EL NEKÜNK!
hirdetés

Pakk Csomagolásdizájn-verseny célja, hogy megtaláljuk Magyarország legszebben tervezett és kivitelezett termékcsomagolásait. Nevezési határidő: május 25.

A Magyar Instagram Körkép 3.0 kutatás eredményeinek és az Instagram legfrissebb híreinek ismertetése, a turisztikai szektorra fókuszálva. Május 30., 09:00

Idén tizedik alkalommal hirdetjük meg az online videótartalmak versenyét. Hosszabbított nevezési határidő: június 1.

Gyakorlatorientált tréning a SAKKOM Interaktív szakmai támogatásával a Google AdWords kampány létrehozásának és optimalizálásának technikájáról és trükkjeiről, egészen a kezdő lépésektől. június 6., 08.30 - 14.00

Nemzetközi PR Best Practices június 7-én: Nemzetközi PR vezetők esettanulmányai és vacsora az ICCO elnökségi tagjaival

Játssz komolyan! – LEGO® SERIOUS PLAY® workshop: Legózz a fejlődésért, legózz a flow élményért! Három LEGO® SERIOUS PLAY® workshop egy napon, válaszd ki a saját témádat! Időpont: június 14.

Ülj a géphez! – Facebook tréning HR-eseknek. Toborzási kampányok a Facebookon, lépésről lépésre, június 20-án.

Az Élelmiszer az FMCG szektor meghatározó szaklapja új versenyt indít. A verseny célja, hogy megtaláljuk a hazai piac legkiemelkedőbb minőségű mentes termékeit. Nevezési határidő: augusztus 31.

hirdetés