hirdetés
hirdetés
hirdetés

Jóllét és felelősség

Azért van imposztor szindrómám, mert a vezető nem támogat?

Agyad egyik fele tudja, hogy nagyon jó munkát végeztél, a másik felében mégis ott motoszkál a gyanú, hogy talán mégsem. Senki nem tett szemrehányást, az is előfordulhat, hogy pozitív visszajelzések érkeztek a teljesítményedre, a kellemetlen gyanútól mégsem bírsz szabadulni. Ha a leírásból magadra ismertél, akkor van egy rossz hírünk: jó eséllyel imposztor szindrómád van. Ez a meglepően gyakori jelenség szerencsére ma már viszonylagos közismertségnek örvend, de arról ritkábban esik szó, mit lehet tenni ellene. Pedig van gyógymód, akkor is, ha mi vagyunk az érintettek, és akkor is, ha a munkavállalóink.

Egy, az International Journal of Behavioral Science-ben megjelent kutatás szerint életében egy ponton az emberek nagyjából 70%-a megtapasztalja az imposztor szindrómát: vagyis jelentkezik nála az az állapot, amelyben minden teljesítménye és elismerése ellenére is úgy érzi, nem érdemli meg, hogy abban a pozícióban legyen, amelyben van. Az imposztor szindróma egyfajta alkalmatlanság-érzés, amikor azt gondoljuk: nem vagyunk elég jók, vagy úgyse fognak nekünk sikerülni a dolgok. Voltaképpen a bizonytalanságaink felhalmozódásáról van szó – és ez egy olyan csapda, amibe igen könnyű beleesni.

Korántsem csak a gyengén teljesítőket érinti

Számos tényező játszhat közre a szindróma kialakulásában, például szorongás, depresszió, otthonról hozott szigorú elvárások, de még az iskolai végzettséggel is van korreláció. A munkahelyeken az imposztor szindróma úgy alakul ki, hogy a munkavállaló nem látja meg magában azon pozitív tulajdonságaikat, amelyeket a kollégái és a felettesei látnak benne. Különösen nagy a rizikó, ha mindemellé ritkán kap pozitív visszajelzést.

Ezek a kellemetlen érzések jó eséllyel időről időre a legsikeresebb és a kiválóan teljesítő munkavállalókat is érintik, sőt körükben kifejezetten gyakori a szindróma előfordulása, mivel a munkaholizmus gyakran éppen az imposztor szindrómával összefüggésben alakul ki: „Nem vagyok elég jó, nem érdemlem meg, hogy itt legyek, ezért másoknál jobban kell teljesítenem.” A legnagyobb arányú előfordulást éppen az olyan neves nagyvállalatoknál mérték, mint az Amazon, az Expedia vagy a Salesforce egy friss tanulmány szerint. Sőt van, aki az imposztor szindrómát egyenesen "a siker tünetének" nevezi.

Az imposztor szindróma gátolja a produktivitást

Az alkalmatlanság elhatalmasodó érzése gyakran oda vezet, hogy az emberek hinni kezdenek a saját bizonytalanságaikban, és így a félelmeik valóra válnak, vagyis valóban rosszabbul kezdenek el teljesíteni. Ez részben a csökkent jóllétnek köszönhető, ami miatt a testi egészségük is megromolhat, részben annak, hogy az imposztor szindrómában szenvedő ember könnyen elszigetelődik, és kezdeményezni sem mer, mivel meggyőződése, hogy úgyis elbukik.

Nemritkán az ezt átélő munkavállalók végül a teljes karrierváltás mellett döntenek, miután nem tudnak megbirkózni az alkalmatlanságérzésükkel, és nem bírják tovább a nyomást, ahelyett, hogy megoldásokat keresnének. Azonban gyakran hiába is keresnék a megoldást, hiszen nem csak rajtuk: a cégen és a vezetőn is múlik a gyógyulás sikere.

Ezt teheti az egyén

Az imposztor szindróma kialakulásáért nagyban felelősek a különböző közösségi oldalak, ahol könnyű idealizált képet mutatni magunkról – miközben a passzív megfigyelő kisebbségi érzése tovább növekszik. Szakértők azt tanácsolják, ilyenkor tudatosítsuk magunkban, hogy a közösségi média hamis képet fest az emberekről, a Facebook-falunkon vagy Instagram-feedünkben sorakozó látszólag magabiztos sikeres emberek többsége szintúgy imposztor szindrómától szenved vagy szenvedett valamikor az élete során.

Az egyén ezen kívül azt is megteheti, hogy tudatosan támogató közeget keres magának. Csodákat tehet egy jó mentor, aki bizonytalanság idején lelkesít, és mindeközben segít a skilljeink fejlesztésében, valamint mellettünk áll a döntéseink meghozatalakor – mondja Lauren Romansky, az amerikai Gartner piacelemző vállalat HR-vezetőhelyettese ebben a témával foglalkozó hasznos videóban. Emellett érdemes eleve olyan szervezetet keresni, ahol bizonyos értelemben hozzánk hasonló emberek dolgoznak: ugyanis önbizalmat ad, ha azt látjuk, hogy magunkhoz hasonló emberek képesek azt a munkát elvégezni, amire minket is felvettek, és ez ráébreszt, hogy ha ők sem csalók, akkor jó eséllyel mi sem vagyunk azok; ha ők a helyükön vannak ott, akkor lehetséges, hogy minket sem csak a véletlen furcsa játéka sodort oda. További rendkívül hasznos tanácsok olvashatók ebben az angol nyelvű cikkben.

Ezt kell megtenni munkáltatói oldalról

A munkahely legyen támogató, befogadó közeg. Munkáltatóként tisztában kell lenni vele, hogy az imposztor szindróma esetében erős hajlamosító tényező a valamilyen kisebbséghez tartozás, illetve az is, ha történetesen nők vagyunk, ezért is nagyon fontos, hogy inkluzív legyen a munkahelyi közeg.

Ez úgy valósulhat meg, ha:

– rendszeresen meggyőződünk róla, hogy senkit sem hagyunk hátra,
– elősegítjük a csapaton belül az elszámolhatóságot: mindig legyen világos, ki miért felelős, kit mikor, miért lehet és kell elszámoltatni, és ki kit kérhet számon,
– a vezetők feddhetetlenek és hitelesek,
– a vezetők képesek produktívan kezelni a konfliktusokat.

Ugyanis minden munkavállaló (és minden ember) csak olyan közegben lehet önmaga – és ez igaz a munkahelyi közegekre is –, ahol a vezetés stabil és korrekt, és a fentiek megvalósulnak. Az is fontos, hogy a vezetők időről időre megerősítsék a munkavállalókat, a kollégák pedig egymást. A szervezetnek a pszichológiai biztonságon alapuló kultúrát kell megalapoznia és fenntartania, ahol a munkatársak az ilyen jellegű problémájukat is nyugodtan felhozhatják a vezetőnek anélkül, hogy emiatt retorzióra kellene számítaniuk, vagy értetlenségbe és az "Ez nem is igazi probléma, oldd meg magad!" típusú hozzáállásba ütköznének.

hirdetés
IRATKOZZON FEL
HÍRLEVELÜNKRE!

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON!

hirdetés
ÉRDEKES HÍRE VAN? KÜLDJE EL NEKÜNK!
hirdetés

Meg akarsz tanulni gyilkosan jó álláshirdetést írni? Gyere el „Kreatív álláshirdetés” workshopunkra március 22-én! Előadó: Földi Miklós Dániel reklám- és neuropszichológus

JobXperience – HR konferencia a még jobb hangulatú munkahelyekért. Időpont: Április 02. 09:00

A CMA nevezései között ismét keressük az elmúlt év legjobb tartalomalapú marketingmegoldásait! Új versenyünkre, az Influra az elmúlt két év legjobb, influencerek bevonásával készített marketing-, PR- és kommunikációs kampányait és aktivitásait várjuk. Nevezési határidő: április 11.

hirdetés