hirdetés
hirdetés
hirdetés

TED

Az érzelmek nem az arcunkon vannak. De akkor mégis hol?

Vajon leolvashatjuk-e az emberek arcáról, hogy mit éreznek egy adott pillanatban? Sokan automatikusan igennel felelnénk a kérdésre, a valóság azonban a Northeastern Egyetem pszichológiaprofesszora szerint ennél bonyolultabb. Ebből az izgalmas TED-előadásból kiderül, hogy korántsem egyértelmű, mit értünk egyáltalán érzelmek alatt, hogy az érzelmeink miben gyökereznek, és mi szükséges a felismerésükhöz. Emberekkel foglalkozó HR-esekként, vezetőkként érdemes megfontolnunk az előadásban szereplő állításokat, ugyanakkor ezekből a gépi érzelemfelismerésre nézve is megfontolandó következtetések vonhatók le.

Lisa Feldman Barrett, a Northeastern Egyetem pszichológiaprofesszora ebben az elhíresült TED-előadásában nem kevesebbet állít, mint hogy az érzelmeket nem lehet általánosan kifejezni és beazonosítani. Nem kiálthatunk fel egy síró emberi arcot látva: "Ahá, sír! Akkor biztosan szomorú!" - mert egyáltalán nem biztos, hogy ez az érzelem áll a másik sírása mögött. A kutató azt mondja: nagyon sokáig félreértettük az érzelmek természetét, és valódi megértésük mindannyiunknak fontos következményekkel jár.

Agyunk és az előrejelzések

Barrett kutatóként huszonöt éve tanulmányozza az érzelmeket. Ennek során többek közt több száz fiziológiai tanulmányt elemzett több ezer tesztalany részvételével. Munkatársaival agyak százait szkennelte be, és minden olyan agyi képalkotásról szóló tanulmányt elolvasott, ami az érzelmekkel kapcsolatban az elmúlt 25 évben megjelent. Az összes kutatási eredmény messzemenőkig ugyanazt igazolta.

Barrett azt állítja, hogy az érzelmek - saját érzelmeink és a másik ember érzelmeinek felismerése is - valójában találgatások: olyan sejtések, amiket az agyunk alkot eddigi tapasztalatai alapján. Agyunk egy másik emberi arcot megpillantva folyamatosan dolgozik, és az eddigi életünk során szerzett tapasztalatokon át rostál, és mérlegeli a valószínűségeket, miközben a következő kérdésre igyekszik választ találni: "Mihez hasonlít ez legjobban a múltbéli élményeim közül?" Mindez egyetlen szempillantás alatt megy végbe. Ezen annyira nem is lehet csodálkozni, hiszen agyműködésünk leginkább előrejelzéseken alapul. Az előrejelzések létfontosságúak, hiszen elősegítik, hogy gyorsan és hatékonyan értelmezzük a világot. Az agyunk valójában nem a világra reagál, hanem múltbéli tapasztalatok felhasználásával előrejelez, és így építi fel a világ megtapasztalását.

Az is mélyen az előrejelzéseinkben gyökeredzik, ahogyan az emberek érzéseit értelmezzük. Úgy érezzük, mintha rögtön az arcáról le tudnánk olvasni bárki érzelmeit, amint ránézünk, mintha csak szavakat olvasnánk egy oldalon. Ám valójában a háttérben az agy előrejelzést végez. A múltban megtörtént hasonló élményekből indul ki, melynek alapján értelmezni próbál. Ezúttal nem foltokból alkotunk érthető képet (mint például egy Rorschach-teszben), hanem arcmozgásokból, például a szájtartásból, a szemöldök felhúzásából. Példának okáért egy elfogott gyanúsított rezzenéstelen kőarca lehet, hogy egy könyörtelen gyilkost takar, de azt is jelentheti, hogy csak olyasvalakit, aki egykedvűen fogadja a vereséget - agyunk pedig azt az érzelmet fogja leolvasni az arcáról, amit az addigi tapasztalataink alapján összerak.

Mi töltjük meg jelentéssel mások arckifejezését és mozdulatait

Ebből az a tanulság, hogy azok az érzelmek, amiket látszólag észreveszünk másokban, valójában részben a saját fejünkből származnak. Ez igaz a tárgyalóteremben, igaz az osztályteremben, a hálószobában és a tanácsteremben is.

Barrett szerint a nagy tech-cégek, mint például a Google vagy a Facebook, amikor több millió dollárt költenek érzelemfelismerő rendszerek kutatására, alapból rosszul teszik fel a kérdést, ugyanis az arcon és testen próbálják felismerni az érzelmeket, noha ezek valójában nem az arcon és nem a testen vannak. A fizikai mozdulatoknak nincs rejtett érzelmi jelentésük, nekünk kell jelentéssel megtölteni őket. Így tudjuk, hogy egy mosoly kifejezhet szomorúságot, a sírás boldogságot is jelenthet, egy rezzenéstelen, nyugodt arc pedig azt is jelentheti, hogy éppen ádázul tervezzük ellenségünk elpusztítását. Mindezt HR-szakemberként, vezetőként is érdemes észben tartani, hiszen az, hogy milyen érzelmeket tulajdonítunk egy másik embernek - például egy jelöltnek vagy egy munkavállalónak - egy adott pillanatban, a fentiek alapján nem másnak, mint saját múltbéli tapasztalatainknak a függvénye.

A számos további meglepő állítást és izgalmas részletet tartalmazó előadást itt tekintheted meg teljes egészében!

(forrás: ted.com)
hirdetés
IRATKOZZON FEL
HÍRLEVELÜNKRE!

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON!

hirdetés
ÉRDEKES HÍRE VAN? KÜLDJE EL NEKÜNK!
hirdetés

Vedd kezedbe (akár magán, akár szervezeti) céljaidat és dolgozz velük! Vágyakból célok! Változásmenedzsment workshop Limpár Imrével május 14-én

Az MPRSZ tavaly negyedik alkalommal hirdette az Employer Branding Awardot. Május 14-én ezeket a díjnyertes megoldásokat ismerhetik meg a résztvevők.

Ne róluk, hanem velük beszélgessünk! Kékgallérosoktól , IT-soktól, Y-os tehetségektől, kismamáktól lehet kérdezni egy nyitott kerekasztal-beszélgetés keretében május 22-én.

Idén is Sales&Pszichológia konferencia. Foglald le helyed most! 2019.05.28.

Toborzási kampányok létrehozása és eredményes működtetése a LinkedIn-en: gyakorlati workshop június 6-án, limitált létszámmal.

hirdetés