hirdetés
hirdetés
hirdetés

Maximális együttműködők vagy kényszeres lázadók

Amikor azt érezzük, a mi igényeink nem fontosak: behódolás séma a munkahelyen

Számos olyan negatív séma létezik, amelyek gyakran megjelennek munkahelyi környezetben is – akár saját magunkban, akár kollégáink, főnökünk viselkedésében is felfedezhetjük őket. Ezeknek a sémáknak a megismerése segíthet jobban megérteni saját működésünket, problémáink okát, illetve a minket körülvevő embereket is jobban megérthetjük, így jobb kapcsolatokat tudunk majd kialakítani velük. Az alábbiakban a behódolás sémáról lesz szó. A kudarcra ítéltség és az önfeláldozás sémával korábbi cikkeinkben foglalkoztunk. Kormos Lilla karriercoach vendégcikke.

A behódolás sémával rendelkező személyt az vezérli, hogy elkerülje a “büntetést”, ami lehet bírálat, elutasítás, harag, vagy munkahelyi környezetben például az elbocsátás. Ennek érdekében túlzott alázattal, saját érdekeinek feladásával, a döntéshozás átengedésével igyekszik fenntartani a “békés” állapotot. Úgy érzi, az ő véleménye, igényei, érzései nem fontosak másoknak, és ha ezeket kimutatja, felvállalja, akkor valamiképpen meg fogják ezeket torolni rajta. Másokat, különösen a tekintélyszemélyeket, önmagánál hatalmasabbnak lát, és attól fél, hogy valamivel kivívja a haragjukat, rosszallásukat.

A behódolás sémával rendelkezők gyakran szigorú, tekintélyelvű nevelést kaptak, ahol gyerekként azt tanulták meg, hogy bizonyos érzéseik kimutatásáért büntetés jár (nem volt szabad sírni, “nyafogni”, dühösnek lenni, “hisztizni”, mert ezek a viselkedések a szülők számára elfogadhatatlanok voltak.) Nem tanulták meg, hogy negatív érzéseik, vagy a másokétól eltérő véleményük, igényeik is jogosak, és kimutathatók, így ezeket inkább magukban tartják.

És hogy hogyan viselkedik valaki, aki ezzel a sémával rendelkezik, a munkahelyén?

  • A határidőket betartja, az elvárásokat igyekszik maximálisan teljesíteni, mivel retteg a “kirúgástól”, a legkisebb vétett hiba után is. A nagyfokú stresszt is elviseli, csak hogy feletteseinek megfeleljen.
  • Akár méltatlan, megalázó helyzetekben is benne marad, nem hagyja ott az állását, és nem áll ki magáért.
  • Maximálisan együttműködő, csapatban jól dolgozik, mivel saját igényei helyett általában másokéra koncentrál.
  • A főnökkel szemben alázatos, neki mindenben igazat ad, az általa kért feladatokat úgy és akkorra végzi el, ahogy azt kérte, még akkor is, ha egyébként értelmetlennek találja az adott feladatot, vagy ő szíve szerint másképp csinálná. A feletteseitől jövő kéréseket parancsnak veszi.
  • Ha döntését kétségbe vonják, hajlamos meggondolni magát. Ha a felettese, vagy egy hangadó kolléga nem ért egyet a döntéssel, inkább megváltoztatja azt.
  • A munkatársaival általában kedves, de hajlamos a panaszkodásra, ami fárasztó lehet a környezet számára. Mivel nem mer nyíltan konfrontálódni, ezért az őt “elnyomókat” (főnökeit, bizonyos kollégáit) a hátuk mögött kibeszéli, szidja, így adva ki magából a felgyülemlett feszültséget, haragot.
  • Ha konfliktusba kerül valakivel, azt rendkívül rosszul viseli, mivel az ilyen helyzeteket nem tudja kezelni. Jellemzően visszavonul, magába zárkózik, és a másik félnek kell kezdeményeznie a békülést, a konfliktus rendezését.
  • Vezetői szerepben: nehézséget okoz számára, ha ellentmondanak neki, mivel saját döntéseit, igényeit nem tudja hatékonyan képviselni. Gyakran hivatkozik a felsőbb vezetői utasításokra, amikor döntéseit indokolja. Nagyon ritkán válik belőle felsővezető, mivel döntései mellett másokkal szemben nem mer kiállni, kerüli a konfrontációt.
  • Ha túlkompenzálja a sémát: kényszeresen lázad a tekintély ellen, semmit nem úgy csinál, ahogy azt a felettesei kérik, folyamatosan úgy érzi, hogy el akarják őt nyomni, és muszáj harcolnia, lázadnia. Emiatt kevés ideig marad meg egy munkahelyen, mert a fennálló hierarchiát képtelen elviselni. 
  • Erősségei: nagy munkabírás, megbízhatóság, szorgalom, engedelmesség, monotóniatűrés, alázat.

Mit tehetünk, ha behódolás sémánk van?

Az első lépés a pozitív változás felé a sémánk felismerése. Ezután elkezdhetjük figyelni, milyen esetekben aktiválódik, és tudatosítani magunkban, hogy a sémánk milyen káros hatással van a testi-lelki jóllétünkre. A második lépésben elkezdhetjük megkérdőjelezni, amit addig igaznak hittünk: hogy a saját igényeink, érzéseink felvállalása nem helyénvaló, és mindenképp valamilyen megtorlást von maga után. Ebben segíthet, ha megértjük, hogy a séma hogyan alakulhatott ki, gyerekként esetleg mit nem kaptunk meg, amire szükségünk lett volna (dühünk, szomorúságunk, a szüleinktől eltérő véleményünk kifejezésének elfogadása). Az önismereti folyamatban és a gondolkodásunk megváltoztatásában nagyon sokat segíthet egy szakember (pszichológus vagy coach), aki szembesíthet minket az irreális gondolatainkkal, akivel felfedezhetjük a bennünk lévő értékeket, és aki segíthet nekünk egy egészségesebb és reálisabb énkép kialakításában.

További hasonló bejegyzésekért kattints a szerző blogjára!

hirdetés
IRATKOZZON FEL
HÍRLEVELÜNKRE!

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON!

hirdetés
ÉRDEKES HÍRE VAN? KÜLDJE EL NEKÜNK!
hirdetés
hirdetés