hirdetés
hirdetés

Pedig a fiatalságban a jövő...

A Z generáció a legmagányosabb generáció

A technológia, a Z generáció és az idegtudomány is alátámasztja, hogy az érzelmi intelligencia lehet a jövő munkavégzésének záloga. Bár az érzelmi intelligencia és a munkavégzés kapcsolata egy viszonylag friss kutatási terület, úgy tűnik, a jövőben egyáltalán nem elhanyagolható jelentőségű. Legyen szó egy csapat hatékony működéséről, a csúcstechnológiai megoldások következményeiről, a munka-magánélet egyensúlyról vagy a Z generáció igényeiről, az érzelmi intelligencia mindegyik területnél kulcsszerepet tölt be. 

Az emberi érzelmek a legbefolyásosabb erők a Földön. Háborút indítanak és békét teremtenek, szerelemre lobbantanak minket, majd válásra késztetnek. Az érzelmeink az iránytűink: megmutatják, merre tartunk. Ha kell figyelmeztetnek minket, ha kell, cselekvésre szólítanak fel. A szabadjára engedett érzelmek azonban gyakran irracionális viselkedéshez vezetnek, ezért fontos megtanulnunk felismerni és kezelni saját érzelmi állapotainkat.

Az érzelmi intelligencia (EQ) az a képességünk, hogy azonosítsuk és kezeljük saját érzelmi állapotunkat és mások érzéseit. Ha tudatában vagyunk annak, hogyan éreznénk magunkat a másik helyében, megfelelően tudunk kapcsolódni és reagálni a többi emberre. Az érzelmileg intelligens emberek sikeresebben kezelik a konfliktusokat, eredményesebben építenek társas kapcsolatokat és hatékonyabbak mások irányításában is. 

A törődés számokban is megmutatkozik 

Az érzelmi intelligencia szerepe az üzleti környezetben is számos területen megjelenik. A csapatmunka, az együttműködés sikeressége számos vállalat üzleti eredményességének meghatározója. Ahhoz, hogy egy csapat jól tudjon működni, szükség van egy olyan környezetre, ahol mindenki egyenlőnek érzi magát és ahol a tagok pszichológiai biztonságot élnek meg, azaz félelmek és negatív következmények nélkül tudnak jelen lenni, bízni tudnak egymásban. Ahhoz pedig, hogy egy ilyen csapatot működtessünk, érzelmileg intelligens vezetőre van szükség. 

Ha egy csapat tagjai megélik a fenti szükségleteket, akkor megbecsülve érzik magukat, így hűségesebbek, elkötelezettebbek és produktívabbak is lesznek. Azok a munkavállalók, akik azt érzik, hogy törődnek velük, tízszer nagyobb valószínűséggel ajánlják a céget, ahol dolgoznak, mint nagyszerű munkahelyet, és kilencszer nagyobb valószínűséggel maradnak a cégnél három vagy több évig. Továbbá négyszer kevésbé szenvednek stressztől és kiégéstől, és munkájuk iránt is elkötelezettebbek.

Úton legjobb önmagunk felé

A munka (és az életünk) három fő szükséglete a túlélés, a valahová tartozás és a valakivé válás. Maslow piramisához hasonlóan, ha az emberek kielégítik a táplálkozás és a menedék szükségletét, arra törekszenek, hogy elfogadják önmagukat és növekedjenek, hogy aztán a legjobb önmagukká tudjanak válni. Ehhez hasonlóan, már munkavállalóként is egyre magasabb szükségleti szintekre fordítjuk figyelmünket, egy érzelmileg intelligens vezető pedig mindig megtalálja, hogyan tud hozzánk a legmegfelelőbb módon kapcsolódni, hogy megélhessük az önmegvalósítást, hogy eközben a vállalati célkitűzésekkel is összhangba kerüljünk.

A technológia felnagyítja az emberi oldal jelentőségét

A jövőben egyre nagyobb szerepet fognak kapni az érzelmileg intelligens munkatársak. Ahogy a világ egyre komplexebb technológiákkal él együtt – úgymint a mesterséges intelligencia –, az  olyan emberi készségek, mint az együttérzés és az empátia a munkavállalók és a szervezet versenyképességét is meghatározhatják. A technológia olyan munkaköröket fog elsősorban helyettesíteni, amiben nem vagyunk elég hatékonyak, nem szívesen végezzük, vagy veszélyes számunkra. Így több időnk marad az érzelmi kapcsolódásra és a minőségi (önmegvalósítást támogató) munkára. 

Vegyünk egy példát: ha a mesterséges intelligencia nagyobb pontossággal képes majd diagnosztizálni a betegeket, az orvosoknak több idejük és energiájuk jut arra, hogy empátiát mutassanak a páciensek felé. Érdemes tehát úgy felfogni a mesterséges intelligencia és a technológia térnyerését, hogy sokkal több időnk jut megmutatni valódi emberi tulajdonságainkat, melyek kevésbé pótolhatók. A tartalmas kapcsolódás, az érzelmek, az empátia és az együttérzés szerepe fel fog értékelődni, mert még inkább szükségünk lesz rá.

Egybefolyó munka és magánélet

Létezik egy mítosz arról, hogy az érzelmek nem tartoznak a munkahelyre, így gyakran a professzionalizmust hideg távolságtartással vagy sztoicizmussal kapcsoljuk össze. Az igazság azonban az, hogy a munkában is ugyanúgy emberek vagyunk, annak minden sajátosságával. Manapság ráadásul egyre nehezebb megteremteni a munka és a magánélet közötti határokat. Fogadjuk el: az érzelmeink velünk utaznak. Nem hagyhatjuk őket az iroda vagy a nappali ajtaja mögött. Érzelmi intelligenciánk azonban segít nekünk abban, hogy ezeket megfelelően kezeljük, hogy különböző hangulatainkból a legtöbbet hozzuk ki.

A cikk teljes terjedelmében elolvasható az Üzlet és Pszichológia 2020. augusztus–szeptemberi számában. Az újság megrendelhető itt.

Novák Dóra, online szerkesztő, újságíró
a szerző cikkei

(forrás: Üzlet és Pszichológia)
hirdetés
IRATKOZZON FEL
HÍRLEVELÜNKRE!
hirdetés
ÉRDEKES HÍRE VAN? KÜLDJE EL NEKÜNK!
hirdetés

Jelentkezzetek új versenyünkre, hogy megmutassátok, a CSR-ral valóban lehet jót tenni! Bármilyen Magyarországon tevékenykedő vállalat jelentkezhet. Nevezési határidő: 2020. november 6.

Újrahasznosítottuk 2019 egyik legsikeresebb KREATÍV rendezvényét: itt a Green Wave 2020! November 18-án fókuszban a fenntarthatóság és a marketing!

Az Üzlet és Pszichológia/HRPWR.HU, a Kreatív és a Brandfizz bemutatja: a Nagy Employer Branding Napot! - Legyél nyolckarú HR SHIVA 1 nap alatt!

hirdetés