hirdetés
hirdetés
hirdetés

Az online aktivitás és a valós személyiség kapcsolata

„A profilom én vagyok?”

Azzal a kijelentéssel valószínűleg ma már senki nem vitatkozna, hogy a különböző közösségimédia-platformok teljes mértékben beivódtak a mindennapi életvitelünkbe: a munkánkkal kapcsolatos feladatainktól kezdve, a szabadidőnk eltöltésén át, a közvetlen környezetünkkel való kapcsolattartásig, számos tevékenységünk zajlik immár digitális síkon.

Azonban az már korántsem ennyire egyértelmű, hogy milyen arányban és céllal vesszük igénybe az egyes portálokat a napi rutintevékenységeink során. Noha sok különböző típusú közösségi oldalon vagyunk jelen, nagy eltérések tapasztalhatók a használat jellegzetességeit tekintve. A legtöbb felhasználónak ugyanis van egy kiemelt – ha úgy tetszik, „kedvenc” – platformja, amelyet a leggyakrabban látogat, és ahol nagy valószínűséggel a legaktívabb.

Facebook-elvándorlás

Az utóbbi évekig ez az online felület minden kétséget kizáróan a Facebook volt: a felhasználók döntő többsége itt töltötte el a legtöbb időt, illetve itt osztott meg legtöbbször saját magával kapcsolatos, személyesebb jellegű információkat. Ám jelenleg a Facebook már egyáltalán nem tekinthető egyeduralkodónak. Főként a 18–35 éves korosztály, azaz a fiatal felnőtt generáció tagjai számára a portál egyre kevésbé releváns: ha profiljukat nem is törlik, jelenlétüket általában passzivitás jellemzi. Ezzel párhuzamosan viszont más közösségimédia-felületeken (például az Instagramon vagy a Snapchaten) nagyon is aktívak. Ennek magyarázata részben abban keresendő, hogy az idősebb generáció az utóbbi pár évben elkezdte felfedezni és élénken használni a Facebookot, a fiatalok többsége pedig kevéssé érzi komfortosnak, hogy az általa megosztott tartalmakat a szülei, esetleg a nagyszülei is lássák.

Az „elvándorlás” további lehetséges okaként említhető, hogy a fiatalok számára jelenleg adekvátabb a vizuális elemekkel való kommunikáció: sokkal szívesebben fejezik ki magukat képekkel, videókkal vagy GIF-ekkel, mint szöveges üzenetek segítségével. Ezt az igényt pedig a Facebook egyre kevésbé, az Instagram és a Snapchat viszont annál inkább képes kiszolgálni. Ezzel szemben az idősebb felhasználóknak továbbra is a szövegalapú kommunikáció számít természetesnek, így számukra a Facebook sokkal könnyebben kezelhető felület.

Ideális vs. aktuális én – az online benyomáskeltés folyamatai

Legyen szó bármely social media platformról vagy korosztályról, az ezzel foglalkozó kutatók abban többnyire egyetértenek, hogy saját magunk minél pozitívabb megjelenítése alapvető jellemzője a közösségi oldalak használatának. Az ideális és az aktuális énünk bemutatása közül inkább az előbbi felé billen a mérleg nyelve, már csak azon egyszerű tényből kifolyólag is, hogy az online felületeken szinte teljes körű kontrollt gyakorolhatunk a rólunk fellelhető információk felett. Azonban fontos hangsúlyozni, hogy ennek mikéntjében jelentős különbségek figyelhetők meg az egyes platformok között. A közösségi oldalak mindegyike esetében beszélhetünk olyan „íratlan szabályokról”, amelyek meghatározzák, hogy saját magunkkal kapcsolatban milyen jellegű tartalmakat oszthatunk meg. Ezekhez pedig a legtöbb felhasználó többé-kevésbé igazodik.

A Facebook esetében jellemzően formális képet mutatunk, mivel itt majdhogynem a teljes szociális hálónkkal kapcsolatban vagyunk. Főnökök, volt osztálytársak vagy éppen a nagyszüleink láthatják az aktivitásunkat, éppen ezért önmagunk kommunikálásában olyan stratégiát kell követnünk, amely életünk mindegyik szegmensével többé-kevésbé kompatibilis. Ezzel szemben más portálokon, ahol a tényleges kapcsolatainknak egy jóval kisebb szelete található meg az ismerőseink között – pl. az Instagramon –, teljesen más, sokkal kevésbé formális aspektusait is megosztjuk a mindennapjainknak. Nyugodt szívvel posztolunk például a reggelinkről vagy arról, hogy épp hol ittunk meg egy pohár bort a barátainkkal, mivel sokkal kisebb az esélye, hogy olyanok is látják, akiknek nem szeretnénk ilyen fokú betekintést nyújtani az életünkbe.

Önértékelés és a szelfik

Mindezek után joggal tehetjük fel a kérdést, hogy ha a jó benyomás keltése ennyire központi eleme az online jelenlétünknek, ráadásul platformonként igen különböző az aktivitás jellege, akkor lehet-e a személyiséggel kapcsolatos, reális információkra következtetni egy-egy profil alapján? Az ezzel foglalkozó kutatások közt éppúgy találunk olyanokat, amelyek erre a kérdésre határozott nemmel felelnek, mint amelyek igennel.

Mivel a profiljainkat mi magunk hozzuk létre, így bizonyos fokig természetesen reflektálnak ránk, tulajdonosaikra. Számos tényező játszik azonban szerepet abban, ahogyan a közösségi médiát használjuk: aktuális céljaink és szükségleteink éppúgy hatással lehetnek az aktivitásunkra, mint az élethelyzetünkben bekövetkező változások, illetve az önértékelésünk magas vagy alacsony szintje. Ez utóbbi esetében a kutatások elsősorban a negatív énkép szerepét hangsúlyozzák. Aki ugyanis kevéssé elégedett saját magával, az jellemzően sokkal több időt tölt el a közösségi médiában, illetve aktívabb is, mint a normál vagy magas tartományba tartozók. Emellett a közzétett tartalmak jellege is árulkodó lehet: az alacsony önértékelésű felhasználók általánosságban véve gyakrabban posztolnak úgynevezett önreklámozó, énerősítő tartalmakat. Ezek lehetnek az előnyös külső megjelenést hangsúlyozó fényképek, például szelfik.

Nincs elég lájk? Törlök!

De ide sorolhatók az olyan egyéb megosztások is, amelyek valamilyen módon a felhasználó pozitív belső tulajdonságait, képességeit, esetleg az általa elért teljesítményt emelik ki. Megosztásuk az énképre nézve igen biztonságos, mivel szinte biztosak lehetünk a pozitív reakciókban. Abban az esetben, ha egy ilyen jellegű posztra mégsem a vártnak megfelelő mértékű vagy jellegű visszajelzés érkezik, az alacsony önértékelésű felhasználók körében egyáltalán nem ritka a bejegyzés törlése.

Mindezek mellett fontos kiemelni, hogy a közösségi médiában folytatott aktivitásunk nem konstans, sokkal inkább változó, az aktuális élethelyzetre reflektáló folyamat. Éppen ezért a megszokott aktivitástól merőben eltérő tendenciáknak érdemes figyelmet szentelni – akár fokozott online jelenlétet, akár annak hiányát tapasztaljuk –, mivel ez az önértékelés változásaival állhat összefüggésben.

Mire következtethetünk egy közösségimédia-profil alapján?

Összegzésképpen tehát megállapítható, hogy a közösségimédia-profiljaink sok tekintetben ténylegesen reflektálnak a valós énünkre, és hordoznak olyan információkat, amelyek alapján egy külső szemlélő helytálló benyomásokat alakíthat ki rólunk. Azonban minden esetben, amikor megnézünk egy adatlapot, érdemes tekintetbe vennünk azon tényezőket, amelyek árnyalhatják a képet. Célszerű végiggondolnunk például, hogy az adott felületnek milyen „íratlan szabályai” vannak a személyes információk megosztására vonatkozóan. Átfogóbb benyomás kialakítása érdekében akár ugyanazon személy több különböző felületen létrehozott profilját is összevethetjük. Releváns következtetéseket vonhatunk le továbbá a közzétett posztok jellegzetességeiből is. Ha kizárólag önreklámozó tartalmak szerepelnek egy adatlapon, élhetünk a gyanúperrel, hogy az illető olyasmiről szeretne bennünket meggyőzni, amiben talán ő maga sem biztos. Végül pedig nem árt, ha figyelmet szentelünk az aktivitás általános jellemzőinek (és az ebben megfigyelhető esetleges változásoknak), hiszen az így kialakuló benyomásaink sokszor legalább annyira informatívak lehetnek, mint egy személyes találkozás.

A cikk eredetileg az Üzlet és Pszichológia 2019. június-júliusi lapszámában jelent meg. Az újság megvásárolható a nagyobb újságárusoknál, vagy megrendelhető itt.

Fejes-Vékássy Lili, pszichológus
a szerző cikkei

hirdetés
IRATKOZZON FEL
HÍRLEVELÜNKRE!

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON!

hirdetés
ÉRDEKES HÍRE VAN? KÜLDJE EL NEKÜNK!
hirdetés

Az Üzlet és Pszichológia és a hrpwr.hu ismét bemutatja a nagy sikerű „kékgalléros” konferenciát! Kékgalléros HR kihívások 3.0 szakmai konferencia szeptember 26-án.

Meg akarsz tanulni gyilkosan jó álláshirdetést írni? Gyere el „Kreatív álláshirdetés” workshopunkra október 9-én! Előadó: Földi Miklós Dániel reklám- és neuropszichológus

Zöld marketing és kommunikáció Itt a zöldár! A tudatos fogyasztók már átlátnak a greenwashingon, de mi jön ezután? Save the date: 2019.10.10.

Hogyan győzhető le az időstressz? Energiamenedzsment 4 lépésben. A december 13-i tanfolyam során rövid, közös mindfulness gyakorlást tartunk, amit aztán beépíthetsz a hétköznapjaidba.

Toborzás/kiválasztás konferencia DEMO-túrával egybekötve november 5-én. Az előadások hosszabb szünetében a kiállítók a gyakorlatban is bemutatják megoldásaikat.

hirdetés