hirdetés
hirdetés

Hazudj, ha tudsz!

A hazugságjelek városi legendák?

Egyes felmérések szerint mindannyiunk szájából napi szinten elhangoznak hazugságok. Hogyan ismerhetjük fel, ha valaki nem mond igazat? És egyáltalán: miért hazudunk?

Hazudj, ha tudsz! Emlékszel még a sorozatra? Főhőse Dr. Cal Lightman, akit Tim Roth alakított, zavarba ejtően jól olvas az emberek arcáról, gesztusaiból és reakcióiból. Egy pszichológus zseni, aki még a legapróbb arcizomrándulásból is következtetni tud bárki őszinteségére vagy megtévesztő szándékára. Lightmannek egyszerűen képtelenség hazudni! 

A Hazudj, ha tudsz sorozat hétről hétre nézők millióit szegezte a képernyők elé, ami nem meglepő, hiszen életünk mely területén ne vennénk hasznát annak a tudásnak, amellyel lényegében az emberek fejébe láthatunk? Milyen jó lenne tudni, hogy mit gondol rólunk valójában a főnökünk, szimpatikusak vagyunk-e a másik embernek vagy sem, kiben bízhatunk, és kit volna jobb minél messzebbre elkerülni. 

Ám nem árulunk el nagy titkot azzal, hogy Hollywood kissé túloz. A sorozat elsődleges célja a szórakoztatás, nem pedig a tanítás volt. Emiatt több helyen felületesen, általánosítva, részinformációk csepegtetésével kívántak „oktatni” minket, amivel végeredményben több zavart okoztak az emberek fejében, mint ahány problémára megoldást kínáltak. Bár a témát és annak fontosságát rendkívül jól mutatta be a sorozat, számtalan nyitott kérdést hagyott maga után. Nézzük!

Mennyire bízhatunk a testbeszédben?

A hazugság leleplezésének legmegbízhatóbb eszköze egyértelműen a testbeszéd helyes értelmezése. Ennek oka pedig, hogy az agyunk tudattalan része automatikusan, a kiejtett szavainktól függetlenül működik, így a testbeszédünk elárulja a valódi gondolatainkat és érzelmeinket. Ha igazat mondunk, akkor a szavaink és a testbeszédünk összhangban vannak, ha azonban belekezdünk egy hazugságba, akkor testünk ellentmondásos jeleket küld, amiből a környezetünk megérzi, hogy valami nem stimmel. A hazugság kimondásakor a tudatalattiból érkező idegi energia olyan gesztusban nyilvánul meg, amely ellentmond az elhangzó szavaknak. Így árul el minket a saját testünk. 

Az emberek jóval kevesebbszer hazudnának, ha úgy gondolnák, hogy a megtévesztésnek vannak általános érvényű, egyértelmű jelei. Tehát leszögezhetjük, hogy ilyenek sajnos nincsenek. Nincs egyetlen egy olyan biztos jel sem, amely egyértelművé tenné, hogy a másik fél hazudik. Sem egy gesztus, sem egy arckifejezés, sem egy izomrángás. Csupán annak vannak látható jelei, ha a hazug ember fejében kavargó gondolatok és érzelmek nem egyeznek a száját elhagyó szavakkal. Ez a belső konfliktus sok formában megmutatkozhat az ember testbeszédében, így könnyű beazonosítani. Számtalan jele van annak például, ha valaki ideges, fél, takargatnivalója van, bizonytalan a szavaiban, próbálja elfojtani az érzelmeit, elhatárolódik a saját mondandójától, vagy szorong valami miatt, vagyis önmagával viaskodik. A hazugságvadászatban ennek a belső viaskodásnak a külső jeleit keressük.

Árulkodó jegyek

Szájrándulás

A leggyakoribb árulkodó jel, amivel a mindennapokban találkozhatsz, a száj rándulása. Amikor nem értünk egyet a hallottakkal, a látottakkal, vagy ha egyszerűen csak nem tetszik valami, azt tudattalanul egy arckifejezés formájában közöljük a környezetünkkel. Ez az úgynevezett „nem” arc, ami egy egyszerű, kifli formájú szájrándulásból áll, és azt a jelentést hordozza, hogy: „Nem tetszik, nem értek egyet, nem hiszek neked, nem igaz” stb. Ez a kifli formájú szájrándulás nem csak a hallgatónál, de a beszélőnél is megjelenhet, ha ő maga nem ért egyet a saját szavaival.Sok esetben, ha valaki valótlanságot állít, akkor a hazug szavak kimondása után megrándul a szája. Ezzel azt az üzenetet közvetíti, hogy nem gondolta komolyan, vagy nem ért egyet azzal, amit mondott. Ha tehát valaki megdicséri a legújabb ruhadarabodat vagy a frizurádat, majd megrándul a szája, biztos lehetsz benne, hogy a bók nem volt őszinte. Fontos, hogy ne keverd össze ezt az arckifejezést a „Nem tudom” vagy a „Fogalmam sincs” arckifejezéssel, ahol a száj rándulása mellett a szemöldök is felszalad a homlokon.

A száj eltakarása 

Amikor olyasmiről beszélünk, amiről tudjuk, hogy nem volna szabad (hazugság, rosszindulatú pletyka, titok stb.), akkor az agyunk tudat alatt arra készteti a testünket, hogy fojtsa belénk a szavakat, és erre a legtöbbször a kezünket utasítja. A száj eltakarása a legszínpadiasabb jelenségtől egészen a legészrevehetetlenebb gesztusig is terjedhet. Néha csak pár ujjunkkal takarjuk a szánkat, máskor pedig összeszorított öklünkkel vagy tenyerünkkel. Minél jobban törekszik az agyunk szavaink elfojtására, annál erősebb a gesztus. A legtöbben álcázzák a száj eltakarását azzal, hogy például a tenyerükkel végigsimítják az állukat, vagy az egyik ujjukkal megvakarják az orruk szélét, esetleg műköhögést is bevetnek. 

Az arc megérintése 

Arcunk röpke megérintése a száj eltakarásának „továbbfejlesztett változata”. Ahogy öregszünk, úgy tudjuk egyre jobban kontrollálni tudat alatti tevékenységeinket, így a testbeszédünket is. Ennek az egyik legjobb és leggyakoribb példája az arc megérintése. A hazug szavak kimondása előtt a kezünk elindul, hogy pár szó erejéig eltakarja a szánkat, de önkontrollal az utolsó pillanatban eltérítjük, és lesz belőle egy orrérintés, a szem sarkának megnyomása vagy a száj környékének megérintése. Ha csupán egy apró érintésről van szó (és nem vakarásról vagy dörzsölésről) a szem, az orr vagy a száj környékén, az nagy valószínűséggel a száj eltakarásának szándékára, így pedig hazugságra utal. 

Pinocchio-jelenség 

A chicagói Szaglás- és Ízleléskutató Alapítvány munkatársai kiderítették, hogy amikor azon gondolkodunk, hogy hazudni fogunk, az idegesség hatására kicsit megemelkedik a vérnyomásunk. Ennek következtében pedig elsőnek az arc és a nyak bőre kezd el viszketni, mert ezek a legvékonyabb bőrfelületek az emberi testen. Ez a viszketés gyengén irritáló, így maximum egy-két könnyed, dörzsölő mozdulattal enyhíthető. A kutatók arra is rájöttek, hogy messze az orrunk válik a legérzékenyebbé, ha hazudunk. Ilyenkor egy katekolamin nevű vegyület szabadul fel bennünk, amelytől megduzzad az orrnyálkahártya, és viszkető érzést kelt. Speciális testtérképező kamerákkal még azt is kiderítették, hogy a megemelkedett vérnyomás következtében minimálisan megnagyobbodik az orrunk, tehát valóban bekövetkezik a meséből közismert Pinocchio-jelenség. Az orr megdagadása ugyan szabad szemmel nem látható, de megtörténik.

A szem takarása 

Ha a szem eltakarásának gesztusa beszélni tudna, azt mondaná, hogy: „Nem akarom látni a rosszat!”Ha valami olyat látunk, ami nem tetszik – például egy balesetet vagy egy félelmetes jelenetet egy filmben –, ösztönösen eltakarjuk a szemünket. Nem akarjuk látni, mert nem tetszik, amit látunk. Ha olyanok társaságában vagyunk, akiket a legszívesebben a hátunk közepére se kívánnánk, akkor próbáljuk „nem láthatóvá tenni őket”, és hosszasan dörzsöljük a szemünket, vagy elnyújtjuk, lassítjuk a pislogásunkat, esetleg rájuk sem nézünk.Az embereknél akkor is megfigyelhető ez a sokat eláruló gesztus, ha valótlant állítanak, tudat alatt ezzel kifejezve, hogy nem akarják látni a saját „rosszaságukat”. Ha valaki hazudik, akkor beszéd közben feltűnően többet takarja vagy tartja csukva, dörzsöli a szemét, vagy épp igazítja a sminkjét, mint általában szokta. 

A fülmarkolás

A száj és a szem eltakarásához hasonlóan a rossz, nem kívánatos dolgok kizárására irányuló gesztus a fül eltakarása. Ha valaki beszéd közben a fülére vagy a füle köré teszi a kezét, esetleg a fülcimpáját húzogatja, azzal szimbolikusan próbálja „nem meghallani” a saját hazugságát.

Persze egyéb okból is megdörzsölhetjük a szemünket, hozzáérhetünk a fülünkhöz, és eltakarhatjuk a szánkat. A jelek olvasása művészet, és kontextusfüggő.

A csúf igazság a hazugságvizsgálóról

A poligráf vagy hazugságvizsgáló nem hazugságot vagy bűntudatot mér, hanem kizárólag azok kísérőjelenségeit: a szervezetben végbemenő pszicho-fiziológiai változásokat. Úgymint a vérnyomás, a pulzus, a légzésintenzitás, a test hőmérsékletének változása és az izzadás mértéke. Ezekből az értékekből következtetnek az alany érzelmi állapotára és stressz-szintjére. A probléma az, hogy ezek az értékek nemcsak a hazugság miatt fellépő idegesség hatására változnak meg, hanem akkor is, ha a vizsgált alany dühöt, megdöbbenést, felháborodást (igazságtalanul vádolják), félelmet, szexuális vágyat vagy bármilyen erős érzelmet él át. Ha tehát a kihallgatásokat bikinis hölgyek vezetnék le, akkor a poligráfos vizsgálaton minden férfi megbukna. A hazugságvizsgáló nem hazugságot, hanem idegességet mér. A poligráf másik nagy hátránya, hogy átverhető. Ehhez nincs szükségünk másra, mint néhány szem nyugtatóra, ami ellazít minket, és elnyomja az idegesség jeleit.

Miért hazudunk?

Robert Feldman, a Massachusettsi Állami Egyetem pszichológusa kísérleteivel azt az elméletét kívánta igazolni, hogy mi, emberek már annyit hazudtunk életünkben, hogy a hazugság szokásunkká vált, és sok esetben már észre sem vesszük, hogy hazudunk másoknak. Kísérleteiben vadidegeneket mutatott be egymásnak, majd kettesével arra kérte őket, hogy egy bekamerázott szobában ismerkedjenek össze. Ezt követően megkérte az alanyokat, hogy tekintsék meg vele együtt a beszélgetés felvételeit, és jelezzék, ha olyasmit hallanak a saját szájukból, ami nem igaz. A résztvevők a videó megtekintése előtt váltig állították, hogy minden szavuk fedte a valóságot, ám az eredmények azt mutatták, hogy több mint 60 százalékuk a 8 perces beszélgetés alatt legalább kétszer valótlant állított. Mindezt úgy, hogy észre sem vették, hogy hazudnak! Feldman ezt a jelenséget azzal magyarázta, hogy egyrészt az emberek már-már teljesen önkéntelenül hazudnak, másrészt a megtévesztést úgy kezelik, mint a megszokott társadalmi érintkezés részét. Hazudunk, hogy ezzel többnek, jobbnak, értékesebbnek és fontosabbnak állítsuk be magunkat mások előtt, hogy ezzel javítsunk az önértékelésünkön, és elnyerjük környezetünk pozitív visszajelzéseit.

A cikk eredetileg az Üzlet és Pszichológia 2017. június-júliusi lapszámában jelent meg.

Kugler Ádám
a szerző cikkei

(forrás: Üzlet & Pszichológia)
hirdetés
IRATKOZZON FEL
HÍRLEVELÜNKRE!

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON!

hirdetés
ÉRDEKES HÍRE VAN? KÜLDJE EL NEKÜNK!
hirdetés

DIGITALIZÁLVA – ÚJ MEGOLDÁSOK SAVE THE DATE 07.23. 14:00

A HRKOMM Award célja, hogy díjazza a Magyarországon futó, munkáltatói tevékenységhez kötődő különféle kampányokat, kommunikációs aktivitásokat. Pontszerzés a PR Toplistán! Nevezési határidő: 2020. szeptember 4.

hirdetés