hirdetés
hirdetés

Gondolkodás

8 kognitív torzítás, mely befolyásolja gondolkodásunkat koronavírus idején

Mindannyian szeretnénk azt hinni, hogy racionálisan gondolkodunk, valójában azonban rendszeresen követünk el gondolkodási hibákat, úgynevezett kognitív torzításokat. Ezek azért alakultak ki az idők során, hogy időt és energiát spóroljunk, azonban bizonyos körülmények között észlelési hibákhoz, pontatlan következtetésekhez és logikátlan értelmezéshez vezethetnek. A koronakrízis során számos kognitív torzítás megfigyelhető az emberek gondolkodásában. Hogyan hatnak ezek a járvánnyal kapcsolatos döntéshozatalunkra és cselekedeteinkre? Miért halmozunk fel élelmiszerraktárakat, és miért olyan nehéz a szociális távolságtartás? Jöjjenek azok a kognitív torzítások, melyek magyarázatot adnak ezekre a kérdésekre!

1.     „A koronavírus nem veszélyesebb, mint a SARS vagy a H1N1”

Amikor túláltalánosítunk, azt feltételezzük, hogy a múltbeli tapasztalataink minden helyzetre vonatkoznak. Tehát a COVID-19 nem lehet rosszabb, mint a SARS vagy a H1N1. Azonban azok, akik ezen logika mentén gondolkodnak, egyben kognitív torzítás áldozatául is esnek, hiszen a korábbi járványok által szerzett tapasztalatokból való általánosítás figyelmen kívül hagyja a koronavírus sajátos vonásait, mint például hogy tünetmentesen is hordozhatjuk és terjeszthetjük. Minden múltbeli tapasztalatunk gazdagít minket, ám nem eshetünk abba a hibába, hogy azt gondoljuk, ha egyszer egy adott esemény valahogyan történt, akkor annak tökéletes másolata lesz a jelenlegi helyzet is. Ennek a gondolkodási hibának az ellenszere az lehet, ha minél több információt gyűjtünk az új helyzet sajátosságairól, és úgy tekintünk rá, mint egy új szituációra, amivel pont így még sosem találkoztunk. Mindemellett azonban a korábbi tapasztalatainkat is felhasználhatjuk: alkalmazhatunk például hasonló megküzdési stratégiákat, mint korábban, amennyiben egyszer már átéltünk hasonlót.

2.     „A koronavírus nem különbözik az influenzától…”

Több gondolkodási folyamatban felfedezhető, hogy alábecsüljük a krízis komolyságát. Például többen hangoztatják, hogy a koronavírus ugyanaz, mint az influenza, amelyben szintén évente több százezren meghalnak. Ám a valóságban a koronavírusnak magasabb a halálozási rátája, és gondoljunk csak bele, mi történne, ha teljesen szabadjára engednénk. Ezenkívül többen azzal érvelnek, hogy csak az idősekre veszélyes. Valóban, az idősek kiemelten veszélyeztetettek, ám az, hogy kire hogyan hat ez a vírus, az immunrendszer állapotától is függ. A lekicsinylés mint kognitív torzítás egyfajta énvédő mechanizmusként működik, amely által igyekszünk távolítani magunktól az események súlyát. Nyugtatjuk magunkat, hogy nem vagyunk veszélyben, és figyelmen kívül hagyjuk az ellenkező érveket.

 3.     „Ha a szomszéd öt kiló lisztet vesz, nekem is be kell raktároznom…”

Saját viselkedésünket és gondolkodásmódunkat hajlamosak vagyunk a többségéhez igazítani (konformitás elve). Ha mindenki élelmiszert halmoz fel, akkor nekünk is ezt kell tennünk. Ha minden európai ország bezárja az iskoláit, akkor nálunk is ez lesz a helyes. Gondolkodásunknak ezen jellegzetessége az ősi időkre vezethető vissza, amikor az ember megtanulta, hogy érdemes alkalmazkodni a többiekhez, és ha mások is futnak valami elől, akkor jobb, ha én is szedem a lábam, mert valószínűleg ragadozó közeledik. Jelen helyzetben azonban – ha csak a vásárlási pánikra gondolunk vissza – jobban jártunk volna, ha a mértékletességre fókuszálunk, és nem ürítjük ki egyből az áruházak raktárait, mert így valóban előidézhető lett a félelmünk, hogy hiány alakult ki az üzletekben, mivel mindenki többszörös mennyiséget vásárolt fel egyszerre.

 4.     „Ha nem félek, nem is olyan komoly a helyzet”

Az érzelmi érvelés azt jelenti, hogy az ember a saját érzelmei alapján igaznak vél valamit, ám időközben nem veszi figyelembe az ellenkező tényeket. Például ilyen lehet, amikor azt gondoljuk, „ugyan, ez az egész koronavírus nem lehet olyan nagy ügy, mert nem vált ki belőlem erős félelmet”. A félelem hiánya azonban nem változtat a valóságon. Érzelmeink egyfajta jelzőrendszerként működnek, azonban nem mindig megbízhatóak, mert a saját szubjektív belső világunkat tükrözik.

 5.     Az első információ hatalma

Mi emberek, hajlamosak vagyunk az első megszerzett információra túl nagy hangsúlyt fektetni, ezt nevezzük lehorgonyzási hatásnak. Az első tapasztalataink, megszerzett információink befolyásolják a következők értékelését. Torzításunk konkrét példája, amikor másokat az első benyomás alapján ítélünk meg – és ez a benyomás bizony nehezen írható felül. Teljesen új értékelésre szinte képtelenek vagyunk (vagy csak nagy erőfeszítések árán), inkább az első benyomásunk kiigazítása történik. A koronavírussal kapcsolatban például először nagyon nagy hangsúlyt kapott az, hogy szinte csak az idős korcsoport veszélyeztetett, így a fiatalok többsége a mai napig nem érzi magát veszélyben. 

6.     Tucatnyi koronavírus-szakértő a Facebookon

Dunning-Kruger hatásnak nevezzük azt a jelenséget, amikor minél kevesebbet tud valaki egy adott dologról, annál inkább hajlamos túlbecsülni saját tudását. Ez megmagyarázza, miért érzik magukat sokan koronavírus-szakértőknek. A jelenség paradoxona, hogy az a képesség és tudás, mely ahhoz kell, hogy valamiben jók legyünk, gyakran ugyanazokat a tulajdonságokat igényli, melyek ahhoz kellenének, hogy felismerjük: valamiben nem vagyunk kompetensek. Tehát ha hiányoznak ezen képességek, nemcsak tudatlanok maradunk, de nem is szerzünk tudomást a tudatlanságunkról. Ezért nehéz felismerni, ha más emberek tájékozottabbak és hozzáértőbbek, mint mi magunk.

A cikk teljes terjedelmében az Üzlet és Pszichológia 2020. június–júliusi számában olvasható. Az újság megrendelhető itt.

Novák Dóra, online szerkesztő, újságíró
a szerző cikkei

hirdetés
IRATKOZZON FEL
HÍRLEVELÜNKRE!

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON!

hirdetés
ÉRDEKES HÍRE VAN? KÜLDJE EL NEKÜNK!
hirdetés

Meg akarsz tanulni gyilkosan jó álláshirdetést írni? Tarts velünk szeptember 10-én online, a „Kreatív álláshirdetés” workshopon! Előadó: Földi Miklós Dániel, reklám- és neuropszichológus Minden résztvevőnek exkluzív ajándék: ingyen hirdetési lehetőség, ingyen szövegezés

A HRKOMM Award célja, hogy díjazza a Magyarországon futó, munkáltatói tevékenységhez kötődő különféle kampányokat, kommunikációs aktivitásokat. Pontszerzés a PR Toplistán! Nevezési határidő: 2020. szeptember 4.

Jelentkezzetek új versenyünkre, hogy megmutassátok, a CSR-ral valóban lehet jót tenni! Bármilyen Magyarországon tevékenykedő vállalat jelentkezhet. Nevezési határidő: 2020. november 6.

hirdetés