hirdetés
hirdetés
hirdetés

Megtartás

Munkaerő-hiány? Ugyan már! Inkább csak rossz munkáltató

Évek óta beszélünk munkaerőhiányról a mérnök szakmákban. Az informatikában. Pár éve már a szakmunkák terén is. Ki ne tapasztalta volna, hogy milyen nehéz szerezni egy jó burkolót, kőművest, szigetelőt, ne adj’ isten ácsot. Legyintgessünk vagy lépjünk? 

Tavaly óta komoly kihívások elé kényszerülnek immár azok is, akik egyszerű betanított munkára szeretnének munkaerőt toborozni. Attól tartok, hogy ezek a felsoroltak még csak a jéghegy csúcsa… Hogy ez messze nem a folyamat vége. Sőt. Ez csak a folyamat eleje. Hogy csak most kezdünk el szembesülni azzal, amit klasszikusan munkaerő-hiánynak nevezünk, mert ezzel könnyebb szembenézni, mint azzal, hogy ez valójában inkább rossz munkáltatói beidegződésekből fakadó tehetetlenség a munkaerő-piacon.

A nyár folyamán két nap alatt kellett szembesülnöm, mint vevő a következőkkel:

- az A-kategóriás irodaházunkban négy hétig nem működött az egyik lift. Nem volt “szaki”, aki tudná, mi a baja.

- vagy, aki akkoriban járt a West Endben, észrevehette, hogy a váci úti bejáratnál lévő mozgólépcső körülbelül 3 hétig “javítás alatt” állt. Vagy nem volt ember, aki alkatrészt szerzett volna hozzá, vagy nem volt szaki, aki megcsinálta volna… A legnagyobb forgalmú plázáról beszélünk egyébként.

- vagy itt a Praktiker, ahol ugyanezen a nyári hétvégén akartam vásárolni valamit, ami külön vitrinben volt, és eladói segítségre volt szükségem, és 15 percig tartott, míg előkerült valaki.

- másnap ugyanez a Brendonban. Egy doboz cumiért mentem (volna) be, de megláttam a több méteres sort az egyetlen pénztárnál, ami üzemelt, így sarkon is fordultam.

Így nagyjából eljutunk oda, ahová a helyzet vezet, ha nem hajlandóak változtatni a cégek ezen a rossz beidegződésen, amire rámondják, hogy munkaerő-hiány. “Könnyű” ennyivel elintézni, mert legalább ez nem az ő felelősségük. Sehol egy jó ember… Pedig szerintem de.

Van ember, csak meg kell tartani

A kérdés most már az: ki marad talpon ezen a piacon? És nem azért, mert az övé a jobb termék, vagy az olcsóbb termék, hanem azért: mert ő tudja kiszolgálni az ügyfelet. Eljutunk oda, hogy a vevő oda fog menni (és legyen ez céges vagy magánszemély), ahol előbb kiszolgálják. Ahol nem kell fél órát sorban állni, vagy két hetet várni a szerelőre, vagy egy évet várni az ácsra. Itt fog eldőlni a verseny. A munkaerő-piacon. Mert ez lett a hiánycikk: a munkaerő. 

És ezt a helyzetet megszokásból kezelni nemcsak ostobaság, de merő felelőtlenség is – a cégek vezetői részéről. Azzal kezelni, hogy évente igazítunk a béreken a KSH adatok alapján. Mi van? Ausztriában a betanítottak keresnek kétezer eurót, és a legtöbb helyen már nyelvtudás sem kell, mert a helyi felettesek magyarok. Ezt egy győri ügyfelünktől hallottam, hogy már nyelvtudás sem kell, így toboroznak hegesztőket Németországba és Ausztriába.

A bérkorrekció nem elég drasztikus

A turizmusban az ősszel írták alá (elvileg) az ágazati kollektív szerződést, ami szerint az országosan kötelező 180 ezer forintos szakmunkás-bérminimumhoz képest több tízezer forinttal magasabb jövedelemhez, akár több mint 240 ezer forinthoz juthatnak a szállodaiparban és a vendéglátásban foglalkoztatott munkavállalók. Jó reggelt kívánok. 

Nagyjából erről beszélünk. Mert különben az van, amit augusztusban megtapasztaltam Annabergben (Bécstől 80 km-re nyugatra) egy két éve épült, négycsillagos hotelben: hogy a recepcióson kívül minden alkalmazott magyar. Ezt a helyzetet nem lehet 2-3 százalékos bérkorrekciókkal orvosolni. Itt drasztikus lépések kellenek.

Egészen egyszerű: ne legyél bunkó főnök!

Ennek a másik vetülete a munkáltatói arculat, vagy divatos nevén (szaknyelven) employer branding. Mit éreznek a munkavállalók vagy lehetséges munkavállalók, amikor meghallják egy cég nevét? “Áh, de jó lenne oda bekerülni!”, vagy “Soha többet!”, vagy egyszerűen csak sosem hallottak az adott cégről. Sajnos, tisztelet a kivételnek, az utóbbi reakciókból van több. Aminek persze több oka van, és cége válogatja, hogy épp mi miatt gondolják ezt az emberek, amit gondolnak, de van egy közös nevező ebben: hogyan bánnak a vezetők a beosztottakkal.  

Mondhatnám így is: a brandépítés első szabálya: ne legyél bunkó a munkavállalóiddal! És ezt most szándékosan nagyon leegyszerűsítve, nagyon sommásan fogalmaztam meg. Mert ennyire kritikus a helyzet. Könnyen kipróbálhatja bárki: tegyen ki a cég egy Facebook-hirdetést egy állásajánlattal, és máris látja, hogy mit gondolnak az emberek. Pont ezért kevesen teszik ezt meg.

Ne a hr-en spórolj!

Van még egy harmadik, gyakorlatilag az előző kettőt átfogó, vagy magába foglaló szempont: maga a hr. Mert a személyzeti erőforrások hiánya vezet oda, hogy lassú a hr, lemarad a jó jelöltekről, nincs képben a munkaerő-piaccal kapcsolatosan, és nem építi a brandet. Aminek a legelső lépése lenne, hogy megtanítja a vezetőket arra, hogy hogyan bánjanak a beosztottakkal.

Ebben a három fő tételben összegezhető a magyar piacon tevékenykedő cégek versenyképességének záloga, vagyis az, hogy ki marad állva a következő években. Tehát itt az ideje, hogy többé ne munkaerő-hiányról beszéljünk, hanem arról, hogy hogyan változtatjuk meg a rossz munkáltatói beidegződéseket. Erre legalább van ráhatásunk, hát nem?

 

Tokár Péter , toborzási és employer branding szakértő, TESK Csoport
a szerző cikkei

hirdetés
IRATKOZZON FEL
HÍRLEVELÜNKRE!

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON!

hirdetés
ÉRDEKES HÍRE VAN? KÜLDJE EL NEKÜNK!
hirdetés

Digital Branding Reggeli a Google-lel március 6-án!

Toborzásaink kiegészítése LinkedIn kampányokkal. Mire jó, hogyan használható, kinek érdemes, kinek nem? Március 6., 08:30

Gyakorlati Facebook útmutató: Recrutiment branding a gyakorlatban, eszközök és lépések több és releváns jelentkezőért. Március 6., 13:00

Amit egy hr-esnek a GDPR-ról tudnia kell. Konzultációval egybekötött workshop a Deloitte szakértőivel március 8-án.

Magyarország egyik legrangosabb kreatív reklámversenye, idéntől külföldi kreatívigazgatók is a zsűriben! M+Listán pontszerzés. Nevezési határidő: 03.09.

Keressük Magyarország legkiválóbb élelmiszert és egyéb FMCG-termékeket kínáló üzleteit! Nevezési határidő: március 09.

A Magyar Instagram Körkép 3.0 kutatás eredményeinek és az Instagram legfrissebb híreinek ismertetése. Március 21., 09:00

Ismét keressük az elmúlt év legjobb tartalomalapú marketingmegoldásait! A verseny shortlistesei és nyertesei pontszerzők a Kreatív PR Toplistán! Nevezési határidő: 2018.04.06.

hirdetés