hirdetés
hirdetés
hirdetés

Elköteleződés növelése

Miért nem mindegy, van-e értelme a munkádnak?

Egy Gallup-felmérés szerint az „elkötelezett” munkavállalók aránya 2000 (a mérés kezdete) óta az amerikai munkavállalók körében 30% körüli, világszinten pedig 15%. Miért lehet ennyire alacsony ez a szám? Hogy lehetséges, hogy noha számos vállalat hatalmas erőfeszítéseket tesz az elköteleződés javítása érdekében, az arány immár két évtizede mit sem növekedett? És mit lehetne mégis tenni azért, hogy ez az arány pozitív irányba változzon?

Barry Schwartz pszichológus, aki több mint negyven éven át a Swarthmore Egyetemen dolgozott a társadalomelmélet professzoraként, és számos bestseller, többek közt a magyarul is megjelent A választás paradoxona és Miért dolgozunk? című könyvek szerzője, évtizedeken át kutatta a pszichológia és gazdaság közti kapcsolódási pontokat, annak érdekében, hogy választ találjon a kérdésre: hogyan tehetnénk jobbá a munka világát? Az alábbiakban Barry Schwartz és Laszlo Bock (CEO, Humu, a Google volt HR-igazgatója) egy, a Humunál tartott tréningjének legfontosabb megállapításait szedtük össze.

A munka azért nehéz, mert úgy szervezzük meg, hogy nehéznek érezzük

Az egyik legelterjedtebb munkával kapcsolatos tévképzet az, hogy az emberek csakis azért dolgoznak, mert fizetést kapnak érte – mondta el Barry, hozzátéve: egyben ez az a tévképzet is, amely leginkább ellenáll a változásnak.

Erre a feltételezésre alapozva vezetők évtizedeket töltöttek el azzal, hogy olyan intézményeket hozzanak létre, amelyek rendkívül megnehezítik az ott dolgozó munkavállalóknak, hogy értelmet találjanak a munkájukban. „Ha például a futószalag mellett dolgozik valaki – mondja Barry –, akkor semmi más oka nincs annak, hogy a munkahelyén tölti az idejét, mint az, hogy fizetést kap érte. Lehetetlenné tettük a munkavállalók számára, hogy másképp viselkedjenek.”

Sajnálatos módon a legtöbb szervezet kizárólag szabályokra és ösztönzőkre épít, amikor a munkaereje motiválásáról van szó. Ha a dolgozók az előírt szabályok szerint cselekszenek, akkor jutalomban részesülnek, ha nem, akkor elbocsátják őket.

A szabályokkal és ösztönzőkkel az első probléma az, hogy rendszerint nem a megfelelő viselkedésekhez nyújtanak motivációt. Példának okáért ha egy tanárt mindenekelőtt az motivál, hogy felhúzza a diákjai teszteredményeit (mert ezek alapján értékelik a tanárokat), erre sokkal egyszerűbb módszereket is találhat annál, mint hogy valóban megtanítsa nekik az anyagot.

De ami még ennél is rosszabb: a szabályok és az ösztönzők a bölcsességet mállasztják szét. Ha egy szervezet csak erre a két eszközre támaszkodik, akkor az alkalmazottaik kevésbé lesznek hajlandóak kockázatot vállalni, ami pedig aztán ellehetetleníti, hogy helyesen ítéljenek meg helyzeteket. A helyzetek helyes megítélésének képessége ugyanis a hibázásokon keresztül alakul ki, és ha nem merünk hibázni, akkor soha nem fogjuk tudni kialakítani ezt a képességet.

De nem kell, hogy így legyen…

„Olyan intézményeket kell létrehoznunk, ahol az embereknek lehetőségük van arra, hogy a munkájuk egyben az önmegvalósításuk terepe is legyen – és megláthassák a tágabb jelentőségét is a munkának, amelyet végeznek” – fogalmazott Barry.

Barry kutatásának eredményei szerint a dolgozói megelégedettség akkor érkezik el, és a motiváció akkor születik meg a munkavállalókban, ha olyasvalamit vittek véghez, ami számít. Ezt semmiféle kompenzációval nem lehet helyettesíteni. Más kutatók is hasonló következtetésekre jutottak: a Whartonon oktató Adam Grant kimutatta, hogy ha segítünk az embereknek abban, hogy értelmet találjanak a munkájukban, azzal több mint 20%-kal növelhető a produktivitás.

A fentiek ellenére ma még nagyon kevés munkavállalónak biztosítanak arra lehetőséget, hogy problémamegoldókként tekinthessenek saját magukra, vagy megérthessék, hogyan érnek el a munkájukon keresztül pozitív változást mások életében – különösen ha úgynevezett alacsony képzettséggel végezhető munkákról beszélünk. A beszélgetés során Barry amellett érvelt, hogy ezen alacsony képzettséget igénylő munkák egy jelentős része – például az eladóé – pont hogy nagyon is értelmes: „Más emberek problémáit megoldani, még ha csak egy apró problémáról van is szó, értelemmel bír.” Ha például egy vásárló besétál egy üzletbe, az itt dolgozó alkalmazottak kérdéseket tesznek fel neki, ezáltal megértik a problémáját, majd segítenek neki megoldani azt. Ha az alkalmazottak megértik ezt – hogy a munkájuk lényege az emberi problémák megoldása –, ezáltal sokkal lelkesebben fogják végezni a munkájukat. „Bármilyen munka, amely magában foglalja emberek problémájának megoldását, valójában értelmes munka.”

A Humunál is érdemesnek tartják invesztálni abba a fajta szervezeti kultúrába, amelyet Barry is leírt: vagyis amelyben az alkalmazottakat arra bátorítják, hogy teljes szívvel-lélekkel végezzék a munkájukat, és a fizetésen túl is értelmet találjanak benne. Saját tapasztalataik szerint amikor ilyen irányú változtatásokkal ösztönözték a munkavállalóikat, csökkent a fluktuáció, növekedett a boldogságszint, és megszaporodtak a vezetőség tevékenységével kapcsolatos pozitív visszajelzések.

(forrás: Humu)
hirdetés
IRATKOZZON FEL
HÍRLEVELÜNKRE!

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON!

hirdetés
ÉRDEKES HÍRE VAN? KÜLDJE EL NEKÜNK!
hirdetés

A HRKOMM Award célja, hogy díjazza a Magyarországon futó, munkáltatói tevékenységhez kötődő különféle kampányokat, kommunikációs aktivitásokat. Pontszerzés a PR Toplistán! Nevezési határidő: 2019. augusztus 30.

Hogyan győzhető le az időstressz? Energiamenedzsment 4 lépésben. A szeptember 6-i tanfolyam során rövid, közös mindfulness gyakorlást tartunk, amit aztán beépíthetsz a hétköznapjaidba.

Toborzási kampányok létrehozása és eredményes működtetése a LinkedIn-en: gyakorlati workshop szeptember 12-én, limitált létszámmal.

Az Üzlet és Pszichológia és a hrpwr.hu ismét bemutatja a nagy sikerű „kékgalléros” konferenciát! Kékgalléros HR kihívások 3.0 szakmai konferencia szeptember 26-án.

Meg akarsz tanulni gyilkosan jó álláshirdetést írni? Gyere el „Kreatív álláshirdetés” workshopunkra október 9-én! Előadó: Földi Miklós Dániel reklám- és neuropszichológus

Zöld marketing és kommunikáció Itt a zöldár! A tudatos fogyasztók már átlátnak a greenwashingon, de mi jön ezután? Save the date: 2019.10.10.

hirdetés