hirdetés
hirdetés
hirdetés

A munkavállalói élmény dimenziói

Mi a különbség a Kronosz- és a Kairosz-pillanatok között?

Korábbi cikkeinkben a munkavállalói élményt befolyásoló három dimenzió közül kettőt mutattunk be, az elvárások összehangoltságát és az ún. három megállapodást. Jelen írás a harmadik dimenzióval foglalkozik, ami nem más, mint a bizalom és az azt próbára tevő pillanatok témaköre.

A bizalmat próbára tévő pillanatokra úgy tekinthetünk, mint a munkáltató és munkavállaló közötti háromféle megállapodás helytállóságának próbáira. Ezek a pillanatok két kategóriára oszthatók: Kristin Chapman szervezeti tanácsadó az ókori görög istenségek alapján Kronosz- és Kairosz-pillanatokat különböztet meg.

A Kronosz-pillanatok

Chapman azokat a helyzeteket nevezi Kronosz-pillanatoknak, amelyek a munkavállalói életút során előre láthatóak, és bár jelentőségük ezeknek is vitathatatlan, mégis a felek közötti bizalomra kisebb ráhatással vannak, mint a váratlan helyzetek. Ilyen, az idő istenéről elnevezett pillanat lehet az onboarding-folyamat, egy fizetésemelés (de akár annak elmaradása is), a teljesítményértékelés, egy továbbképzés, vagy éppen a munkaviszony megszűnése.

Ezen pillanatok közös eleme tehát, hogy előrejelezhetők és ezáltal kontrollálhatók is. A legjobb példa erre a rendszeres teljesítményértékelés: egy előrelátó vezető, aki tudja, hogy egyik alkalmazottja várhatóan gyengébb értékelést fog kapni, felkészülhet az alkalmazott reakciójára, és proaktív lépéseket tud tenni, például megoldási javaslatokat vagy ösztönzőket ajánlhat a megfogalmazott kritika mellé már azelőtt, hogy ezek iránt érdeklődne a beosztott.

A Kronosz típusú események jellemzően a tranzakcionális megállapodáshoz kapcsolódnak, vagyis a felek közti alapszabályokat, az együttműködés alapjait meghatározó, sokszor írásbeli megállapodáshoz: szólhatnak többek között a javadalmazás struktúrájáról vagy a teljesítményértékelés gyakoriságáról. Ezek komoly, felelősségteljes menedzselést igényelnek, ám nem szükséges hozzájuk komolyabb vezetői jövőbelátás. A Kronosz-pillanatokból fakadó bizonytalanságot nagymértékben csökkenthetjük, ha jól megfogalmazott a felek közti tranzakcionális megállapodás, és ha tudatában vagyunk az elvárásoknak, képesek vagyunk alakítani azokat.

A Kairosz-pillanatok

Kairosz az ókori görögben a „megfelelő időpontot” jelenti, azt a megfoghatatlan pillanatot, amikor valami különleges történik. A munkavállalói élmény Kairosz-pillanatai azok, amelyek inkább az illető személyiségéhez vagy külső, váratlan behatásokhoz köthetőek. Jó példa erre egy ügyfél panasza, egy külső állásajánlat, valamilyen váratlan családi esemény, esetleg egy projekt bukása, vagy éppen egy munkahelyi kapcsolat kialakulása. Közös elemük, hogy mivel váratlanok, ezért a menedzselésük nem egy meghatározott folyamat, hanem a szervezeti kultúra és az elvárások összehangoltságának kérdése.

A Kairosz-pillanatok tulajdonképpen a pszichológiai megállapodás megerősítéséről, illetve kialakításáról szólnak, és ragyogó alkalmat teremtenek a felek közötti bizalom elmélyítésére. Ehhez viszont előrelátásra és odafigyelésre van szükség a vezető részéről. Ilyen pillanat lehet például az első olyan alkalom, amikor a legjobb beosztottunk hibát követ el, mert az, hogy vezetőként miképp kezeljük ezt a kihívást, bizony befolyással lehet arra, hogy a szervezet meg tudja-e tartani a fontos munkaerőt. Hasonló esetekben érdemes végiggondolni, hogy Kronosz- vagy Kairosz-pillanattal van-e dolgunk.

A laza értékesítő - tipikus példa, ami akár a te cégednél is megtörténhet

Nézzük mindezt egy konkrét példán keresztül! A cégünk egyik értékesítője többhetes elmaradásban van az adminisztrációjával, melynek naprakész állapota elengedhetetlen a raktárkészlet megfelelő szinten tartásához. A kihívás az, hogy ez a kolléga a legjobb értékesítő a cégnél, és bármikor találna máshol is munkát. Miként lehet tehát kezelni a helyzetet úgy, hogy megerősítsük a vele való kapcsolatot ahelyett, hogy feszültséget keltenénk?

Matthew Wride ötlépéses megközelítést ajánl:

  1. Készüljünk fel a megbeszélésre, előzetesen tisztázzuk magunkban, hogy ez egy Kronosz- vagy Kairosz-pillanat. Mivel a kollégának lehetősége és adottságai is vannak a távozásra, sőt, még az is könnyen lehet, hogy az adminisztratív feladatokat „rangon alulinak” érzi, nagy valószínűséggel az utóbbi típusú pillanattal állunk szemben. Érdemes nem csupán megkérni a változtatásra, hanem egy rövid találkozót szerveznünk vele: ezzel lehetőség nyílik bizalmas megbeszélésre, ahol adott esetben más témákat is érinthetünk, valamint finom üzenetet is küld, hogy fontos mondandónk van.
  2. Nyissunk egy megfigyeléssel. Közöljük az okot, amiért beszélni szerettünk volna, miszerint elmaradást vettünk észre az adminisztrációban. Majd mihamarabb térjünk át a harmadik lépésre.
  3. Magyarázzuk el az okokat. Mutassuk be, hogy miként érinti negatívan a céget az elmaradás, lehetőleg egy történeten keresztül. Ne feledjük, az élő példák, történetek sokkal erőteljesebben közvetítik az üzenetünket, mint a gondolatok elméleti megközelítése!
  4. Vonjuk be a megoldásba a munkavállalót. Miután tisztáztuk az okokat, tegyük egyértelművé, hogy mit várunk tőle és tegyük partnerré a megoldáshoz vezető úton.
  5. Álljunk készen a visszajelzés adására és befogadására egyaránt. Valószínűleg az értékesítő mentségeket fog felhozni, vagy kifejti, mennyire nem kedveli a munka ezen részét. Ezzel semmi gond nincsen: hallgassuk meg az aggályait, és gondolkodjunk vele közösen, hogy milyen megoldások lehetnek a helyzetre. A beszélgetés ezen része már könnyebb lesz, ha a korábbi lépésekben megfelelően választottuk meg a hangnemet és stílust.

A bizalom egy dinamikus változó

Visszatérve a bizalmat próbára tévő pillanatokhoz, minden ilyen esemény megerősítheti, rombolhatja, vagy éppen új alapokra is helyezheti a háromféle megállapodás bármelyikét. A megerősítésük a biztonság és az elismertség érzését vonja maga után, míg a megállapodás megszegése dühöt vagy csalódottságot okozhat, emellett akár cinizmushoz is vezethet.

Ne feledjük: a bizalom sosem statikus, hanem egy folyamatosan növekvő és csökkenő változó. A bizalom csökkenésének mértéke egy megállapodás megsértésekor négy faktortól függ:

  • Szándékosság: véletlen volt-e a kihágás,
  • Gyakoriság: egyedi vagy visszatérő jelenségről van-e szó,
  • Amplitúdó: mennyire súlyos következményei vannak a megállapodás áthágásának,
  • Reakció: az elkövető fél miként köszörüli ki a csorbát.

A megállapodás megszegésének legjobb ellenszere a bocsánatkérés. Elismerni egy hibát, és aztán őszintén a megoldásán dolgozni még a legkomolyabb kihágásokból is a bizalom elmélyítésére alkalmas helyzetet képes teremteni. A kölcsönös bizalom pedig nem csupán a jó munkavállalói élmény, hanem mindenfajta sikeres és hatékony együttműködés kulcsa, érdemes tehát dolgozni érte!

Ríz Ádám, EMPX Solutions
a szerző cikkei

(forrás: LinkedIn Pulse)
hirdetés
IRATKOZZON FEL
HÍRLEVELÜNKRE!

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON!

hirdetés
ÉRDEKES HÍRE VAN? KÜLDJE EL NEKÜNK!
hirdetés

A HR emberi oldala - hogy még többet tehess másokért! A hrpwr.hu és az Üzlet & Pszichológia konferenciája november 29-én.

Hogyan keress IT-s kollégát? Félnapos konferencia december 4-én.

hirdetés