hirdetés
hirdetés
hirdetés

Jóllét és teljesítmény

Ki a legboldogabb a munkahelyen? Nem biztos, hogy az, akire tippelnél

Hogyan és mitől lehetünk boldogok munkavégzés közben? Min múlik, hogy egy cégben a dolgozók közül ki éli meg a legnagyobb boldogságot és elégedettséget – és ki teljesít a legjobban? Az egyik elmélet szerint a legelégedettebb dolgozók éppenséggel azok, akiknek a legrémisztőbb kihívásokkal kell szembenézniük. Egy másik elmélet ezzel szemben arra esküszik, hogy a munkahelyi elégedettség azon múlik, hogy olyan kollégákkal legyünk körülvéve, akik szükség esetén kisegítenek a munkában.

A boldogságot és teljesítményt illető meglátásokért nézzünk meg néhány kutatási eredményt!

A kihívások nehézsége

Rosabeth Moss Kanter, a Harvard Üzleti Főiskola professzora és bestsellerszerző azt állítja a Harvard Business Review-nak írott cikkében, hogy azok a legboldogabb emberek, akinek a legnehezebb kihívásokkal kell szembenézniük – persze csak ha ezek egyúttal olyan kihívások, amelyek megérik a fáradtságot. Itt olyasmikre gondol, mint nehéz sorsú gyerekek tanítása, küzdelem a hajléktalan emberek életkörülményeinek javításáért, vagy éppen a fejlődő országokban végzett egészségügyi munka. Kutatásában azt vizsgálta, hogy a nagyon innovatív vállalatoknál dolgozó embereket milyen motivációk vezérlik, és azt mutatta ki, hogy nem a fizetés mértéke volt az, ami miatt a dolgozók minden reggel felkeltek, és bementek dolgozni, továbbá nem is ez tette őket elégedettekké.

Amikor a munkavállalók úgy érzik, képesek valamilyen változást előidézni a munkájukkal, ez nagyobb elégedettséghez vezet náluk. Ez a boldogság egy magasabb szintje, amit pénzzel egyszerűen nem vásárolhatunk meg.

Lazsálni kell a boldogsághoz?

Egy, a Leadership IQ által vezetett kutatás egy ettől teljesen eltérő választ nyújtott arra a kérdésre, hogy mi teszi boldoggá a dolgozókat. A kutatás eredményei azt mutatták ki, hogy a cégek 42%-ánál a legalacsonyabb teljesítményt nyújtó munkatársak sokkal elkötelezettebbek és motiváltabbak voltak a közép- vagy magas szinten teljesítő kollégáiknál. És hogy miért is élvezhették éppen a lazsálók legjobban a munkájukat? A Fast Company egy bejegyzése ezt a következőképpen magyarázza:

A legtöbb szervezetben az alacsonyan teljesítők nagyjából magukra hagyva dolgoznak. Azért boldogak, mert senki észre se veszi, és így nem is zavarja őket. Nyugodtan üldögélhetnek egészen addig, amíg valaki nem tesz valamit a helyzet megváltoztatása érdekében. A magasabban teljesítő kollégáik nem csoda, hogy kevésbé elégedettek náluk, hiszen ők azok, akikre pluszmunka hárul a lazsáló munkatársak helyett. A vizsgált vállalatoknál a legjobban dolgozók közül sokan nagymértékű stresszt élnek meg, és úgy érzik, nem becsülik meg őket eléggé – és ez gyakran csakugyan így is van.

Ki teljesít legjobban a munkában?

Gyakran az extrovertáltakról gondoljuk azt, hogy ők azok, akik jól dolgoznak: hiszen ők jellemzően szerethetőek, könnyen beszédbe elegyednek mindenkivel, rámenősek, karizmatikusak, és figyelemre méltó vezetői képességekkel rendelkeznek. Egy, az Academy of Management Journalban publikált kutatás eredményei szerint azonban az is jellemzőbb az extrovertált munkatársakra, hogy nem annyira figyelnek oda a többiekre, és a másokról érkező inputokra is kevésbé fogékonyak introvertált (vagy ambivertált) társaiknál.

A Los Angeles-i Kaliforniai Egyetemen (UCLA) menedzsmentet oktató Corinne Bendersky és a Rutgers Üzleti Iskola professzoraként tevékenykedő Neha Parikh Shah egy kísérletsorozatot végeztek el, amelyben azt vizsgálták meg, hogy az extrovertáltak és a neurotikusok hogyan teljesítenek különféle csapatmunkánkban. Az extrovertáltak itt a csapattagok értékelése alapján nem muzsikáltak valami jól. Bendersky konklúziója a következő volt: „Az extrovertáltak valószínűleg kevésbé járulnak hozzá a csapatmunkához, a hozzájárulásaikat pedig a csapat alulértékeli".

„Ezen kívül túl sokat is beszélnek, és szeretik elengedni a fülük mellett a többiek tanácsait, meglátásait és ötleteit. Ezzel szemben a neurotikusok idővel egyre jobban és jobban teljesítenek a munkájukban" – nyilatkozta Bendersky a CNN-nek. „A szorongó, neurotikus munkavállalókkal kapcsolatban azt gondolnánk, hogy a bizonytalanságuk és negativitásuk idővel nyűggé teszi őket a team számára. Azt azonban nem vesszük figyelembe mindeközben, hogy a neurotikus személyiség szorongásának egyik aspektusa éppen az, hogy nem akarnak csalódást okozni a társaiknak és a kollégáiknak. És éppen ez az, ami nagyon erős motivációt nyújt a neurotikusaknak, hogy mindent beleadjanak, ha csapatmunkára kerül a sor.”

A neurotikusok abból is profitálnak, hogy a kollégáik eleve alacsonyabb elvárásokkal közelítenek feléjük – így aztán nagyobb meglepetést is okozhat a jó teljesítményük, és ritkábban okoznak csalódást extrovertált társaikkal szemben, akiket több kritika ér a velük szemben megfogalmazott eleve nagyobb elvárások miatt.

(forrás: Time)
hirdetés
IRATKOZZON FEL
HÍRLEVELÜNKRE!

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON!

hirdetés
ÉRDEKES HÍRE VAN? KÜLDJE EL NEKÜNK!
hirdetés

2018. november 15. Az Employer Branding alapszabályai konferencia

A HR emberi oldala - hogy még többet tehess másokért! A hrpwr.hu és az Üzlet & Pszichológia konferenciája november 29-én.

hirdetés