hirdetés
hirdetés
hirdetés

Pszinapszis 2019

A work-life balance nem létezik! De van helyette más

Kidurranó lufik, sáros cipők, tányérzsonglőrködés és változatos stresszmegküzdési megoldások is előkerültek Kis-Tamás Loránd szervezetfejlesztő pszichológus, life és business coachnak a Pszinapszison vasárnap megtartott előadásán. A munkanap folyamán minket érő hatások erőteljesen dolgoznak bennünk a magánélet békésnek tervezett óráiban is, azonban szerencsére már nem csak azt ismeri fel sok szervezet, hogy igen nagy mennyiségű pszichoszociális ártalom éri a munkavállalókat nap, mint nap, hanem azt is, hogy ezen ártalmak kezelésére vannak jó megoldások: ezekből kaphattunk egy csokorra valót.

Az előadás egy meglehetősen stresszes helyzettel vette kezdetét: Kis-Tamás Loránd kezében egy tűvel és egy léggömbbel sétált körbe a teremben, és figyelte (illetve ki-ki maga megfigyelhette) a közönség stresszreakcióit. A gyakorlat célja annak tudatosítása volt, milyen egyéni módokon és mennyire sikeresen küzdünk meg a stresszel – és ki mennyire tudatosan teszi ezt.

Mi a munkahelyi stressz, és mi a célunk a felmérésével?

Vajon észrevesszük-e a hétköznapokban, mit tehetünk magunkért stresszhelyzetekben, és milyen hiedelmeket, korlátokat állítunk fel magunknak, amelyek a vele való megküzdésünket akadályozzák? Például: miért nem szólunk a főnöknek, hogy ne ordibáljon vagy ne túlóráztasson? Az első lépcsőfok a tudatosítás: vegyük észre, milyen helyzetek váltanak ki belőlünk stresszreakciót, nézzük meg, milyen megküzdési stratégiákat alkalmazunk ilyenkor, és mennyire sikeresen, majd vizsgáljuk meg azt is, hogy milyen típusú stresszforrásról beszélünk, hiszen ez sem mindegy a stressz kezelése szempontjából. Ha például a multitasking, a monotonitás vagy a túlterhelés a stressz forrása, itt lehet aktívan, egyéni szinten is változtatni a helyzetünkön, olykor elég csak szólni, hogy nekünk ez így nem jó; míg pszichoterror esetén – ami az egyik leggyakoribb stressztényező ma Magyarországon a felmérések szerint – már az egész szervezeti kultúra megváltoztatására lehet szükség.

Bármikor, amikor stresszhelyzetbe kerülünk, próbáljunk meg tudatosan odafigyelni – ahogy a közönség az előadás elején a lufis példánál tette –, mi játszódik le a szervezetünkben, mi zajlik bennünk, tudunk-e tenni ellene valamit, és egyáltalán akarunk-e változtatni rajta – tanácsolta Kis-Tamás Loránd, aki megismertette a közönséget olyan hasznos – kvantitatív, kvalitatív és biofeedback – szervezetdiagnosztikai módszertanokkal, amelyekkel a szervezet stressz-szintje felmérhető.

A kulcsszó: legyünk balanszban!

Ezt úgy lehet elérni, hogy előbb a mérleg egyik nyelvébe kell pakolni a stressztényezőket, a másikba a megküzdési tényezőket, és aztán megnézni, merre billen el a mérleg nyelve.

A szervezet egészen sok stresszt is képes elviselni, ha elég sok, jól működő megküzdési tényezővel rendelkezik – és fordítva: kevés megküzdési tényezővel jóval kevesebb stressz is sokkal jobban megterheli a szervezetet. Ha pedig kevés stresszhez sok megküzdési tényező járul a szervezetben, akkor a munkavállaló unatkozni kezd.

Jó.jó, de mit kezdjek a kapott adatokkal?

Ha már látjuk, mi az, ami stresszel minket egyéni, csapat- és szervezeti szinten, akkor kognitív-intellektuális, érzelmi-testi és életmódváltási megoldások állnak rendelkezésünkre (persze azt is mindig figyelembe kell venni, hogy mi a stressz forrása, lásd fent!).

1. A kognitív-intellektuális megküzdésre példa az átkeretezés, a fejlődésorientált gondolkodás elsajátítása. Ha például pocsolyába léptem, és sáros lett az új cipőm (mint az az előadáson elhangzott példában szerepelt), akkor erre a szituációra változatos módokon reagálhatunk: 1. „Á, nem is történt semmi!” (hárítás); 2. „Micsoda szerencse, akár a lábamat is eltörhettem volna!” (optimista átfogalmazás) vagy 3. „Legközelebb nem a mobilomat nézem, miközben sietek valahová”, esetleg: „Mostanában nagyon hajszolt vagyok, érdemes lenne kicsit lassítani” (fejlődésfókuszú megközelítés: a gyökérokok megvizsgálása, és megnézem, mit tanulhatok az adott helyzetből – ez a leghatásosabb reakció stresszmegküzdés szempontjából).

2. Az érzelmi-testi megoldások közé tartoznak a testi kontroll elsajátításának különböző technikái, mint például a légzéstechnika, a tudatosságot erősítő autogén tréning, mindfulness vagy meditáció, a testi-emocionális élményalapú megoldások, és az is, hogy megtanuljunk töltődni, mivel megfelelő feltöltöttségi szinttel sokkal nagyobb stresszterhelést fogunk tudni elviselni. Alakítsunk ki magunknak egy olyan – egyéni, a magunk számára legjobban működő – reggeli rutint, ami segít abban, hogy feltöltsön egész napra!

3. Az életmód-, életvitelváltásra szintén számos lehetőségünk van, az egyik a multitasking kiiktatása. A multitaskingot rendszerint azért csináljuk, mert úgy érezzük, így több dologgal haladunk egyszerre. Csak közben azt vagyunk hajlamosak elfelejteni, hogy a multitasking igen energiaigényes, ráadásul valójában – mint azt számos (többek közt a helyben, az előadás hallgatóságán elvégzett) kísérlet bizonyítja – lelassít az egyes feladatok elvégzésében, jobban elfáraszt, és megnöveli a hibázásaink számát. A multitaskingolós munkahelyen úgy próbáljuk megteremteni a jóllétünket, hogy már reggel 11-kor kivagyunk, miközben tudjuk, hogy még este 8-ig ott leszünk – mutatott rá a helyzetben rejlő abszurditásra az előadó.

A multitaskingot sok esetben sajnos nem lehet kiiktatni, ilyenkor – és általában véve is – az a feladatunk munkavállalóként és vezetőként is, hogy találjuk meg azt a belső balanszot, amelyben jól tudunk az adott munkakörnyezetben dolgozni. Ha ez nem megy, akkor érdemes váltani egy másik környezetre.

Ha minden tányért egyszerre próbálok meg pörgetni, akkor előbb-utóbb le fog esni…

…tehát a munka-magánélet egyensúly valójában nem létezik, és nem is létrehozható – fogalmazott Kis-Tamás Loránd. Ehelyett munka-magánélet döntések vannak, amelyeket meg kell tennünk, és ezek következményekkel járnak – mint azt a General Electric korábbi CEO-ja, Jack Welch megfogalmazta. A helyzet akkor kezd nehézzé válni, ha dönteni kell, mivel annak a megfogalmazásához már gyakran intenzív önismereti munkára van szükség, hogy melyik tányért engedjem el akkor, amikor már rájöttem, hogy muszáj elengedni valamelyiket.

Work-life balance helyett érdemes inkább ebben a belülről megteremthető balanszban hinnünk, erre koncentrálnunk, amelyet ha megteremtettünk, a segítségével aztán jó döntéseket fogunk tudni meghozni.

A Pszinapszisról bővebben a Pszinapszis honlapján és Facebook-oldalán tudsz tájékozódni.

hirdetés
IRATKOZZON FEL
HÍRLEVELÜNKRE!

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON!

hirdetés
ÉRDEKES HÍRE VAN? KÜLDJE EL NEKÜNK!
hirdetés

Vedd kezedbe (akár magán, akár szervezeti) céljaidat és dolgozz velük! Vágyakból célok! Változásmenedzsment workshop Limpár Imrével május 14-én

Az MPRSZ tavaly negyedik alkalommal hirdette az Employer Branding Awardot. Május 14-én ezeket a díjnyertes megoldásokat ismerhetik meg a résztvevők.

Ne róluk, hanem velük beszélgessünk! Kékgallérosoktól , IT-soktól, Y-os tehetségektől, kismamáktól lehet kérdezni egy nyitott kerekasztalbeszélgetés keretében május 22-én.

Idén is Sales&Pszichológia konferencia. Foglald le helyed most! 2019.05.28.

Toborzási kampányok létrehozása és eredményes működtetése a LinkedIN-en: gyakorlati workshop június 6-án, limitált létszámmal.

hirdetés