hirdetés
hirdetés
hirdetés

Irodaberendezés

Foglalj helyet, és érezd magad otthon!

Gondosan berendezett, saját kis területünk jelentős kommunikációs értékkel is bír munkatársaink és mások felé. A cél nem az, hogy megteremtsük a munkavégzéshez szükséges minimális környezetet, hanem hogy jól érezzük magunkat a minket körülvevő térben.

A környezetpszichológia tudománya, amely a hatvanas évek Amerikájában kezdte meg pályafutását, már több mint 18 éve hazánkban is honosnak mondható, és egyre nagyobb szerepet kap a hazai vállalati életben is. Olyannyira, hogy néhány évvel ezelőtt külön tanszék (Gazdaság- és Környezetpszichológia Tanszék) is alakult Budapesten az ELTE Pszichológiai Intézetében, amely bázist nyújt a terület képviselőinek. A tanszék vezetőjével, Dr. Dúll Andreával beszélgettünk.

A környezetpszichológia ember és környezete kapcsolatával, összeillésével foglalkozik. Kiindulási pontja, hogy e kettő folyamatos kölcsönhatásban van egymással, akár tudatában vagyunk ennek, akár nem. A környezetpszichológia jellegzetes, és igen szoros összefüggésben áll számos olyan szakmával és tudománnyal, mint például az építészet, lakberendezés, ergonómia, neurológia vagy éppen a munkapszichológia. De vajon mennyire jellemző a hazai, illetve a nemzetközi vállalatokra, hogy e tudomány szempontjait is figyelembe véve választanak és alakítanak ki irodákat, munkahelyeket? Hazánkban egyelőre még kevéssé, de vannak előremutató jelek. Úgy tűnik, hogy egyre többen fedezik fel a munkahelyi környezet és a munkavállalók lojalitása, hatékonysága és eredményessége közti összefüggéseket, és vesznek igénybe tudományos alapokon nyugvó környezetpszichológiai tanácsadást is céljaik elérése érdekében.

Mindenütt jó, de a legjobb otthon?

A kutatások ugyanis azt mutatták meg, hogy az emberek, bárhol is vannak, szeretik előbb-utóbb „otthonosan” érezni magukat, és ennek érdekében igyekeznek az aktuális környezetet saját igényeiknek megfelelően alakítani. Ráadásul úgy tűnik, hogy ez a késztetés mindenkire jellemző, és mély evolúciós gyökerekkel rendelkezik, vagyis ösztönös. Az ember – az állatokhoz hasonlóan –, egy rövid idő után a környezet szükségleteire alakításával és személyre szabásával önálló territóriumot jelöl ki magának minden új helyen, ahol tartózkodik. Ezt a jelenséget a környezetpszichológia perszonalizációnak nevezi, és fokozottan igaz ez munkahelyeinkre is, ahol egyre több időt töltünk el. Ezt az úgynevezett „én helyem”-állapotot leginkább személyes tárgyaink elhelyezésén, és más tárgyak átrendezésén keresztül érjük el. E tevékenység lényege, hogy egy ismerős bázist hozzunk létre magunk számára, amelybe visszatérve ismerős közegbe jutunk, és fel tudunk töltekezni szeretett tárgyainknak, környezetünknek köszönhetően, és ezáltal biztonságérzetünk is fokozódik a kihívásokkal teli, sok stresszel járó tágabb munkakörnyezeten belül.

Gondosan berendezett, saját kis területünk emellett jelentős kommunikációs értékkel is bír munkatársaink és mások felé. Szemléletes például az a skandináv felmérés, amelyben a dolgozók minden nap maguk dönthették el, hogy melyik munkaállomást veszik birtokba. Érdekes módon pillanatokon belül kialakultak a megszokott pozíciók, vagyis egy hallgatólagos rend, amelynek megbontása kimondva vagy kimondatlanul, de mindig konfliktusokkal járt. Ennek megelőzése érdekében még arra is hajlandóak voltak a dolgozók, hogy napról-napra hamarabb érkezzenek az irodába, hogy elfoglalják jól megérdemelt, sajátjuknak tekintett helyüket. A személyes terünkben elhelyezett tárgyak, illetve megszokott elhelyezkedésünk tehát nagy jelentőséggel bírnak, és lényeges dolgokat üzennek a többek felé. Például azt, hogy „ez itt az én területem”, vagy azt is, hogy „én ilyen vagyok”, ám ezáltal egyúttal támadási felületet is generálhatnak, hiszen egyáltalán nem biztos, hogy mondjuk egy születésnapra kapott, szerencsét hozó rózsaszín kabalaállatka a monitor tetejére ültetve másokra is olyan üdítően hat, mint lelkes tulajdonosára.

Nyitott vagy zárt tér?

„A nyitott irodák egyik hátrányának a fokozott stresszhatásokat tekintjük, amelyek a zajártalomnak, illetve a rengeteg felesleges ingernek is köszönhetők” – válaszolja az ideális irodák jellegzetességeit firtató kérdésre az ELTE egyetemi docense. Ebben az esetben nem beszélhetünk vizuális vagy más jellegű határokról, vagyis a kollégák állandóan hallják, látják és észlelik egymást, folyamatos kommunikációs helyzetben vannak, amely mint stressznövelő tényező, gyakran gátolja a munkában való elmélyedést és a koncentrációt is.

Ezzel szemben egy „cellairodában”, ahol maximum 2-4 munkatárs dolgozik egy térben, de jobb esetben mindenkinek saját szobája van, sokkal nagyobb hangsúlyt kaphat a perszonalizáció, és a békés munkavégzésre is több lehetőség adódik. Persze van olyan eset is, leginkább a nagyon kreatív munkák (építészeti tervezés, reklámkampány-tervezés, brainstorming jellegű munkafázisok), ahol a társas közeg és a folyamatos kommunikációs helyzet előnyös lehet és insprálóan hat. Emellett az sem mindegy, hogy éppen melyik generáció tagjairól beszélünk. A munkahelyi tapasztalatok azt mutatják, hogy a fiatalok, akik már belenőttek az internet és a távkommunikáció használatába – és így elképzelhető, hogy kevésbé kötődnek helyekhez, mert laptopjuk és mobiltelefonjuk segítségével bárhol tudnak dolgozni –, akár igényelhetik is ezeket a nyitott, kreatív tereket. Erre vonatkozóan egyelőre több a kérdés, mint a válasz, a környezetpszichológiai tanszéken is indul ezzel kapcsolatban vizsgálat. Az emberek személyisége is számít: a nyitottabb, ingerkeresőbb, nagyobb kommunikációigényű munkatársaknak a térhasználat tekintetében is kielégítőbb, sőt hatékonyabb munkára inspiráló az egyterű munkatér.

A környezet mint motiváló erő

Az talán az eddigiekből már kiderült, hogy a környezet megfelelő kialakítása a felesleges stressz megelőzését szolgálhatja, de vajon mennyire függhet ez össze a motiváció jelenségével? A tapasztalatok szerint, ha egy vállalat vezetői hosszú távon gondolkodnak, és nyitottak egy környezetpszichológusi team tanácsaira, akkor olyan eszközökkel gazdagodhatnak, amelyek nagymértékben növelik munkatársaik lojalitását, stressztűrő képességét, illetve ezen keresztül egészségük megőrzéséhez, és a vállalat imidzsének növeléséhez is sokban hozzájárulnak.

Ehhez azonban el kell fogadni, hogy a cél nem az, hogy megteremtsük a munkavégzéshez szükséges minimális környezetet és „túléljünk”, hanem egyenesen az, hogy jól érezzük magunkat a minket körülvevő térben. Szerencsére ezt ma már aktívan, tudatosan és hatékonyan tudjuk alakítani az említett tudományos alapokra támaszkodva is. Ez a fajta szemléletváltás az, amelynek köszönhetően számos helyen már az épületek tervezési fázisában is figyelmbe veszik e tudomány szempontjait is. Érdekes jelenség, hogy az utóbbi években a legmodernebb technológiai vállalatok, illetve a trendi startupok szinte sportot űznek abból, hogy a legmenőbb munkahelyeket hozzák létre dolgozóik számára. A legtöbb ilyen kezdeményezés célja – az említett imázsépítésen kívül –, hogy inspiráló, exkluzív és csábító környezetet hozzon létre a munkavállalok számára, amely szórakoztató, izgalmas, de kényelmes is egyben. Ennek érdekében szinte mindenhol lehetőséget biztosítanak az aktív kikapcsolódásra, illetve a relaxációra, pihenésre is.

„Az ötlet önmagában jó, és vannak olyan vállalatok, ahol ez beválhat. Mondjuk elképzelhető, hogy a nagy fokú kreativitást igénylő tevékenységeknél jó ötlet egy bizsergő, tágas nyitott sőt, a pihenést, rekreációt is lehetővé tevő irodát létrehozni, de például egy gyárban, raktárban, nem biztos, hogy erre van szükség” – véli Dr. Dúll Andrea. Az ilyen, és ehhez hasonló hibák elkerülése végett alakult ki környzetpszichológusok részéről az a gyakorlat, hogy a munkahely kialakításának szempontjait mindig a vállalatvezetőkkel közösen, a cég filozófiájához, tevékenységéhez, egyéni helyzetéhez igazodva határozzák meg. Ugyanis hiába hozunk létre egy nagyszerű környezetet munkatársaink számára, ha a használat során kiderül, hogy az valamiért mégsem optimális. Érdemes kideríteni, hogy milyen megnyilvánuló és rejtett motivációi vannak a dolgozóknak a munkahely tényleges használatára, például valójában milyen személyes és társas szükségleteiket szeretnék kielégíteni a munkafolyamat során: tényleg szeretnék-e látni egymást játszani, szeretnének-e a főnökük társaságában egy babzsákmatracon relaxálni és így tovább. A környezetpszichológia abban különbözik a kreatív ötletektől és egyúttal a Feng Shui-szerű, hiedelmeken alapuló rendszerektől, hogy kizárólag tudományos kutatások eredményeire támaszkodik, ennek köszönhetően az elvárt hatás is valószínűsíthetőbb.

Környezetpszichológia mint vezetői eszköz

A vállalati környezetek kialakítása szempontjából Dr. Dúll Andrea négy fontos szempontot emel ki, amelyeket alkalmazva hosszú távon is gyümölcsöző, hatékony megoldások születhetnek a vállalatvezetőkkel együttműködésben. Lényeges, hogy a munkahely önazonos legyen a vállalati identitással és a vezetők elképzeléseivel is. Emellett mindig következetes tervre van szükség, amely a lehető legjobban illeszkedik a vállalat céljaihoz, filozófiájához és tevékenységéhez egyaránt, és a dolgozók sajátosságait is figyelembe veszi. A változások megfelelő módon való kommunikálása a vezetők feladata, amelyhez a tanácsadók szintén hasznos segítséget nyújthatnak. Végül rendkívül fontos a változások utánkövetése, és az esetleges utólagos változtatások kivitelezése, hiszen a cél az emberek és környezetük maximális összeillésének biztosítása, amely csak az új környezet birtokba vétele után szerzett tapasztalatok alapján csiszolható össze teljes mértékben.

 

Juhász Dániel, pszichológus
a szerző cikkei

hirdetés
IRATKOZZON FEL
HÍRLEVELÜNKRE!

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON!

hirdetés
ÉRDEKES HÍRE VAN? KÜLDJE EL NEKÜNK!
hirdetés

Célja, hogy díjazza a Magyarországon futó, munkáltatói tevékenységhez kötődő különféle kampányokat, kommunikációs aktivitásokat. Nevezési határidő: 09.22.

Az első benyomás megismételhetetlen. Légy rá felkészülve! Konferencia a POME-ról és fontosságáról szeptember 21-én.

A verseny célja, hogy megtaláljuk a legjobb hazai PR-projekteket és ügynökségeket, valamint hogy a PR kiemelt kommunikációs szerepét tudatosítsuk. Nevezési határidő: október 6.

Workshop a Kreatív szervezésében a Sakkom Interaktív szakmai támogatásával. Október 11.

hirdetés