hirdetés
hirdetés
hirdetés

Megéri mozogni

Egy jó tipp fluktuáció ellen!

Napunk jelentős részét munkahelyünkön töltjük, az ébren töltött időnk majd 40 százalékát 40 éven keresztül, azaz életünk során megközelítőleg 80-90 000 órát. Sem nekünk, sem a vállalatnak nem mindegy, milyen minőségben, milyen egészségben tesszük ezt! Számos nemzetközi tanulmány mutatta ki, hogy minden egészségprogramra elköltött fillérnek a többszöröse jön vissza.

A munkakörnyezetünk hat az egészségünkre, ugyanakkor a mi egészségünk is hat a vállalat teljesítményére. Egyes kutatások szerint azon munkavállalók, akik közepes vagy magas kockázati csoportba tartoznak étkezés és mozgás tekintetében, 6-12 százalékkal alacsonyabb teljesítményt nyújtanak, mint az alacsony kockázatú társaik. A lelki oldalt tekintve pedig: húsz százalékos csökkenés a lelki jóllét értékeiben, tíz százalékos teljesítménycsökkenéshez vezet. Tehát vezetőként oda kell figyelni a munkatársak lelki állapotára is: a kiégésre, a stresszre, a motiválatlanságra, az elégedetlenségre és a depresszióra, tudván, hogy a mozgás kiváló ellenszerük! Kutatások szerint 1 dollárnyi munkahelyi mozgásprogramra költés 1,4-4,6 dollárt hoz, ha a táppénzt és a termelékenységet tekintjük.

27 százalékkal kevesebb hiányzás

A mozgásprogram egy hosszú távú befektetés, nem egyik napról a másikra hat. Egy ausztrál kutatás szerint azonban, ha a vállalat elindít egy mozgásprogramot, aminek keretében a kollégák együtt sportolnak, már néhány hónapon belül is megváltozhat a munkahelyi légkör, javul a morál, az elköteleződés, a csapat összetartóbb lesz. 1-2 évvel a program elindítása után érzékelhető a nagyobb teljesítmény, nagyobb termelékenység és a munkavállalók testi-lelki egészségtudatosságának és elégedettségének jelentős növekedése, így szignifikánsan csökken a fluktuáció.

A mozgásprogramok a társadalmi felelősségvállalásnak is kiváló eszközei lehetnek, a vállalati imázst is pozitívan befolyásolhatják. 3-5 év után jelentősen csökkennek a munkahelyi sérülések, balesetek, betegségek, hiányzások, valamint a presenteeism (azaz, amikor betegen vagy kimerülten dolgoznak az emberek). A WHO adatai szerint 3 év után 27 százalékkal kevesebb a hiányzás és a táppénzköltés, ha van vállalati mozgásprogram. A mozgás számos olyan képességet, készséget is fejleszt, amelyek a munka területén is hasznosíthatók. Emellett, ha az ökológiai közgazdaságtan paradigmájában gondolkodunk, ahol az ember nem egy géphez hasonló erőforrás vagy költségtényező, akkor jól-léte, egészsége, közösséghez tartozása etikai, morális, emberi értelemben értékteremtő, életminőség és társadalmi tőke javító.

Svédország, a sportoló nemzet

Ausztráliában és az USÁ-ban már az 1970-es években indultak munkahelyi mozgásprogramok, Európában a skandináv országok és Anglia az élenjárók. Nálunk az utóbbi tíz évben élénkült meg a terület, de még van hová fejlődnünk. A Randstad Workmonitor 2014-es kutatása szerint munkaidőben a magyarok 15 százalékának van lehetősége sportolni, ugyanez az arány Ausztriában 26%, Lengyelországban 33%, az USA-ban 40%, Svédországban pedig 67%. Biztató jelek azért nálunk is vannak: egyre több cég indul a Budapest Sportiroda (BSI) „Fut a cég” versenyében; egyre több a kerékpárbarát munkahely, sokan csatlakoznak a BAM („Bringázz a Munkába”)-kezdeményezéshez; sokan versenyeznek az Amerikai Kereskedelmi Kamara által elindított 10 000 lépés programban; valamint ötödik éve fut a Legfittebb Munkahely Program és verseny is. A Legfittebb Munkahely verseny győztesei mind azt vallják, hogy a munkahely kiváló terep a mozgásra nevelésben. A munkahelyi egészség, a munkahelyi sport egy olyan win-win-win szituáció, ami az egyénnek és a vállalatnak is értéket teremt, sőt, közvetett módon a társadalom is profitál belőle.

A magyarországi vállalati egészségtudatosság folyamatosan javul, változik a szemlélet egyéni, szervezeti és társadalmi szinten is, és reményeim szerint egyre több lesz az olyan mozgásprogram, amely felsővezetői elköteleződésen alapuló, a munkavállalói igényekre figyelő, hosszú távú program, célokkal, felelősökkel, határidőkkel, költségtervekkel, mért adatokkal és folyamatos fejlesztéssel. Jutalom és költség helyett remélhetőleg egyre több vállalatnál üzletileg megtérülő befektetésként kezelik majd ezen programokat.

dr. Szabó Ágnes, egyetemi adjunktus, Budapesti Corvinus Egyetem; Legfittebb Munkahely Program külső szakértője
a szerző cikkei

hirdetés
IRATKOZZON FEL
HÍRLEVELÜNKRE!

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON!

hirdetés
ÉRDEKES HÍRE VAN? KÜLDJE EL NEKÜNK!
hirdetés

A legsikeresebb digitális kommunikációs kampányokat és megoldásokat keressük, pontszerzés a Kreatív-MAKSz M+Listán. Hosszabbított nevezési határidő: 12.15.

PR workshop a Prizma Kreatív PR Díj kiemelkedő kampányainak bemutatására január 25-én.

A HRKOMM Award 2017 győztes pályázatainak bemutatása. Időpont: 2018. február 13.

hirdetés