hirdetés
hirdetés
hirdetés

Üzleti titkok távozóban

Vigyázz, nehogy elszóld magad!

A munkáltatók és a munkavállalók gazdasági érdekei összeütközésének kényes területe a versenytárshoz történő “átigazolás”. Jogos hát a kérdés: korlátozható-e a munkatársak versenytárshoz vándorlása?

Nem véletlen ez, hiszen egy-egy munkatárs fejében ott lehet a céges stratégia, a kemény munkával évek alatt megszerzett üzleti ismeretek és kapcsolatok. Ez mind a munkáltatónak, mind a munkavállalónak értékes. A munkáltató a konkurenciát csökkentené, míg a munkatárs a munkaerőpiaci helyzetét szeretné javítani az értékes tudással. Milyen megállapodással biztosíthatja magát a munkáltató? Az Érthető Jog összeállításából kiderül.

Versenytilalom: erre megállapodás is köthető?

A munkavégzés során a munkavállaló által megszerzett információknak gazdasági értékük van, kiváltképp a versenytársak számára. Hasonlóan nagy értéke van egy tapasztalt munkavállaló tudásának. Nem csoda hát, ha ezek munkaviszony utáni sorsát a felek szerződésben szeretnék szabályozni. 

A versenytilalmi megállapodás azt szolgálja, hogy a felek gazdasági érdeke ne sérüljön olyan esetekben, ha a munkavállaló tudását, tapasztalatát később egy konkurens cégnél kívánja kamatoztatni.

A versenytilalmi megállapodásban a felek abban állapodnak meg, hogy a munkavállaló a munkaviszonyt követően sem tesz olyat, ami a munkáltató jogos gazdasági érdekét sérti vagy veszélyezteti.

A megállapodás lényege, hogy a munkavállaló egy adott ideig nem helyezkedhet el a versenytársaknál, vagy nem indíthat ilyen tevékenységű vállalkozást. Ez eddig a munkáltató érdekeit védi. Ugyanakkor a munkavállaló sem kerülhet egyoldalúan hátrányba azzal, hogy indokolatlanul megnehezítik a későbbi elhelyezkedését. Ezért törvény szabályozza a versenytilalmi megállapodások korlátait.

Az elhelyezkedés vagy vállalkozás tilalmát a felek csak erről szóló megállapodásban köthetik ki. Ez lehet a munkaszerződés része vagy egy külön megállapodás is, amiben a munkaviszony megszűnését követően a munkavállaló más cégnél történő munkavégzését, hasonló tevékenységű vállalkozásban való részvételét korlátozzák.

A versenytilalmi megállapodás korlátai

Időkorlát:

A korlátozás nem lehet 2 évnél hosszabb. A kikötött határidő mindig a munkaviszony megszűnésétől kezdődik.

Területi korlát:

A megállapodásban szereplő tilalmat pontosan körül kell határolni. Ez lehet egy földrajzi terület, bizonyos szakterületet, tevékenységet érintő korlátozás, vagy akár konkrétan meghatározott versenytársnál való elhelyezkedés tilalma is. A megállapodásban célszerű meghatározni a szakterületet, pontos tevékenységi kört a tilalom földrajzi helyét.

Ezeket a határokat viszonylag szűken kell meghúzni. Nem lehet a munkavállalót évekre kiszorítani az egész ágazatból. 

Olyan kört lehet csak meghatározni, ahol a munkavállaló munkavégzése valóban hátrányos helyzetbe hozhatja korábbi munkáltatóját. Például egy szakácstól nem várható el, hogy 2 évig ne dolgozhasson a szakmájában. De egy szoftver programozót sem lehet arra kötelezni, hogy képezze át magát cipésznek, mert megtiltják számára, hogy programozóként végezzen munkát.

Megfelelő ellenérték

A versenytilalmi megállapodásban szereplő korlátozásért cserébe a munkavállalónak megfelelő ellenértéket kell kapnia. Ezt rögzíteni kell a versenytilalmi megállapodásban.

Az ellenérték szabadon állapítható meg. Ez lehet egyszeri vagy rendszeres, akár havonta történő kifizetés is. A versenytilalmi megállapodás ellenértéke nem tehető az alapbér részévé. Vagyis nem mondhatja a munkáltató, hogy a havi alapbér bizonyos része a versenytilalmi kikötés ellenértéke. Az alapbérnek és a versenytilalomért járó ellenértéknek el kell különülnie egymástól.

Mennyi jár a korlátozásért? 

Végül is mennyi az annyi? Mi jár azért, ha a munkavállaló kötelezettséget vállal, hogy meghatározott ideig nem erősíti a versenytársat? 

A Munka Törvénykönyve garanciális jelleggel meghatározza az ellenszolgáltatás minimumát. A törvény kimondja, hogy 

„Az ellenérték a megállapodás tartamára nem lehet kevesebb, mint az azonos időszakra járó alapbér egyharmada.”

Mi történik, ha a megállapodást megszegik?

A versenytilalmi megállapodás megszegésének kérdése leginkább akkor merül fel, amikor a volt munkatárs a szerződésben foglalt tilalom ellenére a versenytársnál helyezkedik el, netán saját maga kezd konkurens vállalkozásba.

A megállapodás megszegése esetén a volt munkavállaló kártérítés fizetésére kötelezhető. Ennek mértékét minden esetben a bíróság határozza meg. A kártérítés meghatározásakor vizsgálják a felek megállapodását, valamint a ténylegesen okozott kár mértékét is.

A versenytilalmi megállapodásban kötbér is kiköthető arra az esetre, ha valamelyik fél megszegné a szerződésben foglaltakat.

(forrás: Piac & Profit)
hirdetés
IRATKOZZON FEL
HÍRLEVELÜNKRE!

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON!

hirdetés
ÉRDEKES HÍRE VAN? KÜLDJE EL NEKÜNK!
hirdetés

Az Üzlet és Pszichológia és a hrpwr.hu ismét bemutatja a nagy sikerű „kékgalléros” konferenciát! Kékgalléros HR kihívások 3.0 szakmai konferencia szeptember 26-án.

Meg akarsz tanulni gyilkosan jó álláshirdetést írni? Gyere el „Kreatív álláshirdetés” workshopunkra október 9-én! Előadó: Földi Miklós Dániel reklám- és neuropszichológus

Zöld marketing és kommunikáció Itt a zöldár! A tudatos fogyasztók már átlátnak a greenwashingon, de mi jön ezután? Save the date: 2019.10.10.

Hogyan győzhető le az időstressz? Energiamenedzsment 4 lépésben. A december 13-i tanfolyam során rövid, közös mindfulness gyakorlást tartunk, amit aztán beépíthetsz a hétköznapjaidba.

Toborzás/kiválasztás konferencia DEMO-túrával egybekötve november 5-én. Az előadások hosszabb szünetében a kiállítók a gyakorlatban is bemutatják megoldásaikat.

hirdetés