hirdetés
hirdetés
hirdetés

A szolgáló vezetésről

Vezetni szeretnél? Akkor szolgálj!

A CX-Ray egyik újonnan végzett felmérése azt mutatta ki, hogy ha egy vezető a kollégák megítélése szerint mentorként is jól helyt tud állni, akkor a beosztottak távozási valószínűsége mintegy ötven százalékkal lesz alacsonyabb. Mit is jelent ez pontosan? Nos, kutatásaink szerint azt, hogy a vezetőknek megéri a saját igényeik elé helyezni, s minél támogatóbban kezelni alkalmazottaik szükségleteit. Pontosan erről szól a szolgáló vezetés elmélete. Nézzük meg ezt kissé részletesebben is!

Amikor a „főnök” vagy a „vezető” szavakra gondolunk, legtöbbünknek egy karizmatikus, stratégiaalkotó és utasításokat osztogató csapatkapitány jut az eszébe, aki a „ráruházott hatalmánál fogva”, igazi vezérként vezeti a népet. A klasszikus definíció szerint a vezetés egyfajta interakció a vezető és a követők között, amely során a vezető egyéni kompetenciái és sajátos viselkedésformái által közös erőfeszítések megtételére veszi rá a követőit. A sikeres vezetőkről éppen ezért azt tartják, hogy magas szintű szociális hatékonysággal rendelkeznek, azaz bármikor képesek kollégáikat aktivizálni, ösztönözni és „kontroll alatt tartani”. A szolgáló vezetés elméletének azonban merőben más az erről alkotott véleménye! 

Egy jó vezető önalávetéssel irányít 

Robert Greenleaf a szolgáló vezetés egyik úttörője így vélekedett: „Egy vezető elsősorban szolgáló. A szolgálatkész vezetővé válás folyamata azzal veszi kezdetét, hogy természetesen bukkan fel bennünk mások szolgálatának vágya. Ezt aztán egy tudatos törekvés kíséri el a tényleges vezetésig. A szolgáló vezetők élesen különböznek a többi vezetőtől abban, hogy ők nem a saját vágyaikat, hanem az emberek szükségleteit tartják inkább szem előtt. Tegyük fel a kérdést: a kiszolgált személyek vajon tudtak fejlődni? A szolgálat által egészségesebbé, bölcsebbé, szabadabbá és önállóbbá váltak? Esetleg ők maguk is szolgálni akarnak már? Ha igen, akkor kiálltuk a próbát.” 

Mi tehát a szolgáló vezetés elméletének legfőbb üzenete? Röviden az, hogy kezeljük értékes emberekként az alkalmazottainkat, és tegyünk meg értük mindent, amit csak tudunk annak érdekében, hogy munkavégzésük a lehető legzavartalanabb és leghatékonyabb legyen! A vezetőknek úgymond le kell győzniük önmagukat és fel kell áldozniuk az individualizmusukat mások támogatása és a közösség fejlesztése érdekében. Mindez persze nem kell, hogy bármiféle elkényeztetést jelentsen. A beosztottakat nem körülugrálni és kiszolgálni kell, hanem értelmes célokkal motiválni és az egyéni erőfeszítéseiket facilitálni. De mégis hogyan?

 Lágy vezetés mellé kemény empátia 

Mi az a kemény empátia? Dióhéjban annyi, hogy a vezető nem azt nyújtja az alkalmazottainak, amire azok vágynak, hanem azt, amire szükségük van. Nem lesi tehát állandóan a kívánságaikat vagy végzi el helyettük a munkát. Egy kemény empátiával megáldott vezető olyan kihívások és kritériumok elé állítja munkatársait, amelyek elérése nem könnyű ugyan, de nem is teljesíthetetlen, éppen ezért a megoldásuk szakmai fejlődést jelent. A kemény empátia azonban a különféle célok kitűzésével korántsem ér még véget. Az is a feladat része, hogy vezetőként humánus és megértő magatartást tanúsítsunk, s hogy a feladatok teljesítése során a felmerült szükségletekhez is megfelelő erőforrásokat, eszközöket és egyéb munkafeltételeket biztosítsunk. Legyen szó akár egy új irodai bútor beszerzéséről, akár egy-két hasznos tipp megosztásáról, akár egy személyes probléma meghallgatásáról. 

Mi teszi a szolgáló vezetőt? 

Peter Economy, amerikai szerző és szakértő szerint egy sikeres, szolgálatkész vezető:

  • hisz abban, hogy minden egyes ember értékes, éppen ezért udvariasságot, bizalmat és tiszteletet érdemel,
  • úgy véli, hogy az emberek sokkal jobban tudnak teljesíteni akkor, amikor önmagukon túlmutató célokat tűznek ki eléjük,
  • tisztán kommunikálja és személyes példamutatással is megerősíti azt, hogy mennyire fontos másoknak segíteni,
  • tiszteli önmagát, és felelősséget vállal a saját tetteiért is,
  • kitartóan, állhatatosan és következetesen viselkedik,
  • szociálisan érzékeny: meghallgat és odafigyel,
  • illetve mindig önzetlen mentorként cselekszik.

Ezeket a szempontokat minden vezetőnek érdemes időről időre figyelembe vennie. Főleg azoknak, akik magas fluktuációval küzdenek. Habár a lemorzsolódásnak számtalan oka lehet, egy átfogó hálózatelemzésből vagy egy alapos elégedettségfelmérésből könnyen kiderülhet, hogy melyek azok a pontok, ahol a vezetőknek vagy a szervezeteknek változtatniuk kellene. Amennyiben egy felettes úgy érzi, hogy a fenti vezetési stílussal kapcsolatban nehézségei adódtak, úgy mindenképp érdemes egy coach vagy egy tréner segítségét kérnie a fejlődéshez.

Patterman Péter, munka- és szervezetpszichológus, CX-Ray
a szerző cikkei

(forrás: CX-Ray)
hirdetés
IRATKOZZON FEL
HÍRLEVELÜNKRE!

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON!

hirdetés
ÉRDEKES HÍRE VAN? KÜLDJE EL NEKÜNK!
hirdetés

A HRKOMM Award 2018 nyertes pályázatainak bemutatása február 20-án. SAVE THE DATE!

hirdetés