Új megközelítésben a vezetői teljesítményszorongás kezelése

Mindannyian abból indulunk ki, hogy a saját gondolataink egyenlőek a valósággal, amelynek következtében ezek nagyon nagy hatást gyakorolnak ránk. Hajlamosak vagyunk teljesen összeolvadni a fejünkben megjelenő gondolatokkal, például gyakran fogalmazunk úgy, hogy „úgy érzem, nem vagyok elég jó anya/apa”, ahelyett, hogy azt mondanánk „van egy olyan gondolatom, hogy nem vagyok elég jó anya/apa”. A fejünkben lévő történetekhez alkalmazkodunk, ám érdemes tudatosítani, hogy ezek csak a saját gondolataink, amik nem feltétlen azonosak a valósággal. 

Agyunk egy olyan számológép, mely nem képes a törlésre

14 hónapos korunktól fogva képesek vagyunk automatikusan gondolatokat gyártani. Amiről egyszer tudomást szerzünk, vagy amit egyszer megtanultunk, azt nem igazán tudjuk kitörölni. El kell fogadnunk tehát, hogy a gondolatainkat nem vagyunk képesek megváltoztatni, sőt, minél inkább törekszünk erre, minél erősebben próbálunk egy gondolatot elnyomni („Nyugodjak már meg...”), annál nagyobb lesz ránk a hatása.  

Ne megváltoztatni akarjuk, hanem előnyt kovácsolni belőle

Az lehet a leghatékonyabb megközelítés, ha a működésünket nem megváltoztatni szeretnénk, hanem tudatosan használni annak előnyös oldalait. Ahhoz, hogy ezen gondolkodásmódot elsajátítsuk, a pszichológiai rugalmasság fejlesztését érdemes kitűzni magunk elé. Ez egy olyan állapot, amiben képesek vagyunk tudatosan megfigyelni a saját belső gondolatainkat, érzéseinket, érzeteinket, késztetéseinket, és ezekkel összhangban, vagy éppen ezekkel ellentétesen azt tudjuk tenni, ami számunkra értékes. Azaz, ha egy negatív gondolattal találjuk szembe magunkat, ne kezdjük el címkézni, hanem figyeljük meg, mit érzünk pontosan, hogyan hat ez ránk, legyünk nyitottak rá. Ezután meg tudjuk vizsgálni, milyen előnyös oldalai vannak ennek az állapotnak és mit tudunk tenni azért, hogy jobban érezzük magunkat.

Az elmúlt 20 évben rengeteg kutatás bizonyította, hogy a pszichológiai rugalmasság fejleszthető és nagyon hatékonyan segíti az új helyzetekhez való alkalmazkodás képességét, valamint jelentősen csökkentheti a krónikus szorongás és a kiégés kockázatát. Éppen ezért érdemes lehet ezzel a szemlélettel foglalkozni, mert hatással van a vezetők jóllétének fenntartásában és megőrzésében.