hirdetés
hirdetés

1300 vezérigazgató jövőképe

Legjobban a munkaerővel kapcsolatos rizikó aggasztja most a világ cégvezetőit

Alapjaikban változnak meg a kiépült struktúrák a járvány hatására. Átrendeződött a cégvezetőket foglalkoztató kockázatok fontossági sorrendje az év elejéhez képest, első helyre került a munkaerőbe történő befektetések értékmegőrzésének kockázata. Jelentősen csökkentek a növekedési várakozások, de van, ami bizakodásra ad okot – derül ki a KPMG CEO Outlook 2020 vezérigazgatói kutatásból.

A KPMG Magyarországon a Portfolio által szervezett Budapest Economic Forum keretében mutatta be idei globális vezérigazgatói kutatását KPMG CEO Outlook 2020 címmel.

A kutatás legfontosabb megállapításai a következők voltak:

  • 2020 elején még minden második, nyár végére viszont már csak minden harmadik cégvezető bízott 2,5%-ot meghaladó mértékű éves növekedésben a következő 3 évre vonatkozóan.
  • A klímaváltozás miatti aggodalmak ugyan nem szűntek meg, de a cégvezetőket foglalkoztató kockázatok fontossági sorrendjében a társadalmi kérdések (pl. vállalati felelősségvállalás és a munkaerő értékének védelme) előbbre kerültek. Felértékelődött a munkatársak mentális állapotára való odafigyelés szerepe.
  • A digitalizáció fontosságáról a járvány hónapjai megerősítették a cégvezetőket: 5-ből 4 vezető szerint kiemelt figyelem jutott erre a területre a karanténidőszakban. Ezzel kapcsolatban a skillek közt felértékelődött annak a szerepe, hogy a digitális átállással lépést tud-e tartani az adott munkatárs.

A KPMG CEO Outlook 2020 a világ legjelentősebb piacainak meghatározó cégvezetői körében végzett felmérés, amelynek során a vezetőket három évre előre tekintő üzleti és gazdasági kilátásaikról, valamint az ezeket meghatározó legfontosabb trendekről kérdezik. Nem meglepő, hogy a 2020-as évben ez a felmérés rendhagyóra sikerült. Mivel január és február folyamán 1300 vezérigazgató körében végzett véleménykutatás megállapításai a tavaszi COVID-19 járvány miatt hamar elavultak, ezért a nyár végén szűkebb körben megismételték a lekérdezést, hogy az eltelt hónapok tanulságai nyomán változó várakozások is beépülhessenek a kutatás eredményeibe.

 Merre tovább?

A kutatás eredményei alapján az alábbi dolgokba kell mindeképpen fektetni a kilábalás érdekében:

  1. új, innovatív ötletekbe (mert "a régi nincs tovább");
  2. élmény alapú működésbe, kiszolgálásba;
  3. újra kell gondolni az ellátási láncot, diverzifikáltabb megoldásokra van szükség (például: "Mi lesz, ha elesik Kína?");
  4. összekapcsoltság: a partnerség, együttműködési láncok megerősítése;
  5. adatvezérelt világ: többet kell kihoznunk a sok elérhető adatból; jobban meg kell ismernünk az ügyfeleket, a várható problémákat;
  6. teljes digitalizáció: meg kell ismernünk, hogyan lehet minden feladatot digitalizálni, az MI bevonásával;
  7. ügyfélkapcsolat, ügyfélvélemény erősítése;
  8. új típusú munkaerőre és új típusú gondolkodásra van szükség: szükség van a nagyobb önállóság, döntési hatáskör, gyorsabb reagálási lehetőségek biztosítására most, hogy a home office-ban nem ülünk egymás mellett.

Csökkenő várakozások és bizalom

A KPMG CEO Outlook 2020 markáns szempontváltást tárt fel a cégvezetők hozzáállásában. Év elejéhez képest felerősödtek bizonyos meglévő trendek: a fenntarthatóság, a digitalizáció, a rugalmas foglalkoztatás; vezérfonallá váltak az üzleti stratégia kialakításában. Jelentősen csökkentek a növekedési várakozások. Míg az év elején a vezetőknek 46 százaléka bízott abban, hogy cége legalább évi 2,5%-os növekedést fog produkálni a következő 3 évben, addig nyár végére jócskán csökkent az arányuk: már csak 35%-uk tartotta ezt lehetségesnek. Ugyanakkor a vállalati kilátásokkal kapcsolatban még így is bizakodóbbak a vállalatvezetők, mint országuk vagy a világgazdaság sorsát illetően. A jövőben tervezett technológiai innovációkban látják vállalatuk üzleti folyamatainak stabilizálását, cégük alkalmazkodóképességének növelését és az előrelépést pl. az ügyfélélmény javításában.

Újraértékelt kockázatok: talent-risk az első helyen

Általános vélemény, hogy egy új üzleti stratégia bontakozik ki, ahol az eddigi felerősödő trendek mellett új szempontok formálják a vezérigazgatók hozzáállását. A tanulmány egyik legmeglepőbb eredményét talán a kockázatok újraértékelése hozta.

Év elején még 12. helyre rangsorolták a megkérdezettek a munkaerőbe történő befektetések értékmegőrzésének kockázatát (talent-risk), ez nyár végére az első helyre ugrott, megelőzve az ellátási lánc zavara és a klímaváltozás által okozott üzleti kockázatot is vagy az újjáéledő territorializmustól való félelmet. A járvány után szembesültünk azzal, hogy vannak olyan munkatársak, akikre üzletfolytonossági terveket építettek, akik kiemelten fontosak voltak, és ezáltal az egészségük védelme is kiemelt fontosságra tett szert. Mindebből az következik, hogy muszáj stratégiai szempontból tervezni a munkaerőállományt, a human agenda állapotát.

Ezzel immár két olyan rizikó szerepel az élen, amire a CEO-knak nincs ráhatásuk, azonban direkt intézkedést igényelnek a részükről.

„A járvány nemcsak azért fenyegetés, mert kulcsfontosságú munkatársakat időszakosan nélkülözni kell a munkából, hanem azért is, mert a kiépült struktúrák és HR-stratégiák alapjaiban változnak meg a körülöttünk zajló események hatására”– mutatott rá a CEO Outlook egyik legfontosabb tanulságára Rózsai Rezső, a KPMG Magyarország vezérigazgatója. „A vírusválság által felkavart munkaerőpiaci helyzet világszerte elsődleges kockázattá lépett elő. Tartósan csökkenő árbevétel és volumen mellett egy vállalatnak mérlegelnie kell, hogy megtarja a munkaerőt, és ezzel cash flow terhet vesz a nyakába; vagy a költségtömegét – benne a bérköltséggel – szerényebb gazdasági kilátásokhoz igazítja. Ez összetettebb kérdés, mint egy profitabilitásszámítás. A nem körültekintően hozott döntés, a rosszul megválasztott stratégia hosszú távon a fenntartható növekedést veszélyeztetheti, jelentősen rombolva a munkatársi elkötelezettséget, és egyben reputációs veszteséget is okozva.”

Személyes pozíciójukat is veszélyeztetve érzik a cégvezetők a klímaváltozás miatt

Nem egyszerűen arról van szó, hogy a cégvezetők – a járvány hatására – átértékelték a kockázatokat, hanem arról, hogy a cégvezetők a COVID-járvány miatt sokkal egységesebben szemlélik a vállalatukat és annak környezetét. A klímaváltozás okozta aggodalmak továbbra is ugyanúgy megjelennek, ám beágyazva a kiemelt jelentőségű társadalmi hatásba.

A korlátozások klímaváltozásra gyakorolt pozitív hatásait a megkérdezett cégvezetők majd kétharmada megőrizné olyan intézkedésekkel, mint kevesebb üzleti utazás, rugalmasabb munkavégzés, lokális üzleti lehetőségek jobb kiaknázása. Egyes szektorokban kénytelenek elismerni, hogy a klímaváltozás komoly kockázatot jelent a vállalkozásukra, 65% jelezte, hogy még a személyes pozícióját is veszélyeztetve érzi.

Elkötelezettebb és aktívabb szerepvállalás

A társadalmi szerepvállalás személyes és vállalati szinten már év elején is kiemelt fontosságot élvezett. A jelenlegi kiélezett helyzetben a megkérdezett vállalatvezetők úgy érzik, hogy erősebb elvárás van velük és a szervezetükkel szemben, 5-ből 4 vallotta, hogy újra meg kellett fogalmazni a vállalata küldetését, és hasonló arányban számoltak be arról is, hogy személy szerint is erősödött bennük a felelősségtudat, jobban azonosultak a válság következtében vállalataik társadalmi szerepének súlyával. Tovább csökkent azon cégvezetők aránya, akik vezetői szerepüket elsődlegesen a részvényesi érték maximalizálásában látják mérhetőnek. Immár csak a megkérdezetteknek kevesebb mint negyede értett ezzel egyet.

A világ legnagyobb vállalatainak vezetői közül 65% gondolja, hogy amikor a kormányok válságkezelési képességébe vetett bizalom csökken, akkor az emberek joggal várják el a vállalkozások és a civil szféra erősebb együttműködését. „Elkötelezettebb és aktívabb szerepvállalással a vállalatok a fenntartható, a környezettudatos és a társadalmilag hasznos mellé állnak, társadalmi ügyek megoldásához járulnak hozzá meg- vagy újrafogalmazott küldetésük által vezérelve” – hangsúlyozza Rózsai Rezső, a KPMG Magyarország vezérigazgatója.

Átérzik a kihívás súlyát

A megkérdezett topmenedzserek 80%-a vélte úgy, hogy a pandémia hatására felgyorsultak a digitalizációs folyamatok, 30%-a állította, hogy évekkel előbbre tartanak a digitalizációban, mint azt a normális üzletmenetben vizionálták. A válaszadók 69%-a számolt be arról, hogy valószínűleg csökkenteni fogja az irodaterületet, és kétharmaduk véli úgy, hogy a digitalizáció által szélesedett a potenciális munkaerő elérésének lehetősége. „Az üzleti korszellem még nagyobb innovációs igényt, agilitást és vevőközpontúságot feltételez, amelyek eléréséhez a digitalizáción keresztül vezet az út. A rugalmas munkavégzés, az alternatív értékesítési csatornák, a vevők elvárásainak és magatartásának elemzése olyan prioritások, amelyek jelentős versenyelőnyt biztosíthatnak a rugalmasan reagáló vállalatok számára” – véli Kórász Tamás, a KPMG Menedzsment Tanácsadásának vezető Partnere. Mint elmondta: a cloud mellett az IOT, az 5G és a 3D-nyomtatás azok az új áttörési területek, amelyekre a digitalizáció lehet és érdemes építeni.

A kutatás eredményeiből kiindulva 4 fő kitörési irány fogalmazódik meg, amelyekre egyre többet költenek a vállalatok:

1. újgenerációs üzleti modellek kialakítása;

2. ügyfélélmény fokozása;

3. új revenue experience;

4. a munkaerő digitális támogatása.

Összességében az olyan innovációk, mint a járvány nyomán felgyorsított digitalizáció, és egyéb technológiákba történő befektetés kiutat jelenthetnek a válságból. Erre vezethető vissza az is, hogy az egyes vállalati várakozások bizakodóbbak mint az országra, vagy a világra vetítve megfogalmazott előrejelzések. „A cégvezetők a jelek szerint átérzik a kihívás súlyát, őszintén látják a szektorukra, cégükre és rájuk leselkedő veszélyeket, ugyanakkor vannak reményt adó stratégiai elképzeléseik.”

A tanulmány, számos további részlettel, itt érhető el angol nyelven.

hirdetés
IRATKOZZON FEL
HÍRLEVELÜNKRE!
hirdetés
ÉRDEKES HÍRE VAN? KÜLDJE EL NEKÜNK!
hirdetés

Jelentkezzetek új versenyünkre, hogy megmutassátok, a CSR-ral valóban lehet jót tenni! Bármilyen Magyarországon tevékenykedő vállalat jelentkezhet. Meghosszabbított nevezési határidő: 2020. november 27.

Az Üzlet és Pszichológia/HRPWR.HU, a Kreatív és a Brandfizz bemutatja: a Nagy Employer Branding Napot! - Legyél nyolckarú HR SHIVA 1 nap alatt!

A HR és a vezetés szerves része, hogy értsük a munkavállalóban végbemenő folyamatokat. Webináriumunkon azok a szolgáltatók mutatják be gyakorlati megoldásaikat, akik egy szervezet emberi működésével kapcsolatos kérdésekre adnak válaszokat. HR-eseknek ingyenes!

hirdetés