Online vs. élőben
Hogyan legyél jó virtuális vezető?
Az egymástól fizikailag távol lévő csapatok esetében különösen fontos, hogy egy rátermett vezető irányítsa őket. Ugyanakkor azok a tulajdonságok, amelyek sikeressé tesznek egy olyan vezetőt, aki személyesen irányítja a csapatot, nem feltétlenül tesznek valakit jó virtuális vezetővé. A nem szemtől szemben folyó közös munka esetén a vezetőket inkább a tetteik alapján ítéljük meg, és nem a személyiségük alapján – írja a Növekedés.hu.
- Kommunikáció egy lehetséges második hullám küszöbén: nagy a tét
- Új vezetői kihívások a láthatáron, fókuszban a motiválás és a felelősségvállalás
- „Mindennap megkérdezem a csapattagjaimtól, hogy hogy vannak”
- Hétköznapi pszichopata vagy mindennapi szent vagy? Most kiderül!
- Olyan ez most a vezetőknek, mint egy vakrepülés
Azok a vezetők, akik személyesen sikeresen vezetnek egy csapatot, nem feltétlenül tudnak továbbra is jó vezetők maradni abban az esetben, ha virtuálisan kell irányítaniuk a beosztottakat. Az a magabiztosság, intelligencia és extroverzió, amely általában az irodai hétköznapokban jónak tartott vezetőket jellemzi, az online térben gyakran már nem bizonyul elégnek – olvasható a BBC cikkében.
Egy tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy a nagyhangú vezetők helyett virtuális csapatok esetén azok a feljebbvalók bizonyulnak sikeresebbekek, akik valóban kiveszik a részüket a munkából. Ők azok az egyének, akik segítenek a csapat többi tagjának a feladatokban, figyelnek az ütemtervre, és a célokra összpontosítanak – mondja Radostina Purvanova egyetemi professzor.
Egy másik felmérés is alátámasztani látszik a fent említetteket. A Journal of Business and Psychology nevű folyóiratban megjelent tanulmány 220 amerikai csapatot követett nyomon, hogy kiderüljön, mely csapattagok emelkedtek ki vezetőként az egymással közvetlenül dolgozó, a virtuális és a hibrid csoportokban. A kutatást még a pandémia előtt folytatták le.
Személyiség vs. tettek
Amint az várható volt, a face-to-face dolgozó csapatok a magabiztos, határozott, intelligensnek tűnő, extrovertált társukat választották vezetőnek, a legtöbbször ilyen emberek is kerülnek a cégek élére.
Akiket viszont a kutatás során virtuális vezetőknek választottak meg, inkább a tettek embereiként írhatók le: ők voltak azok, akik segítettek a tervezésben, erőforrásokkal segítették a csapattagjaikat, számon tartották a közelgő feladatokat, és ami talán a legfontosabb: ténylegesen részt vettek a munkafolyamatban. Ezeket a vezetőket a célorientált, eredményes, megbízható és segítőkész jelzőkkel illethetjük.
Lehull a lepel?
"A közvetlen kapcsolódás során legtöbbünket nagyon könnyen magával ragadja az egyén személyiségének ereje" – magyarázza Purvanova professzor. A virtuális térben azonban jóval kevésbé befolyásol minket a másik ember személyisége, ezért ilyenkor sokkal precízebben tudjuk felmérni, hogy valóban vezetői magatartást tanúsít-e valaki vagy sem. Ilyenkor sokkal inkább a tetteik alapján ítéljük meg az embereket, nem pedig a kisugárzásuk, (elbűvölő) személyiségük és annak a ránk tett hatása alapján. Mondhatni: a virtuális térben a tetteink beszélnek helyettünk.
