hirdetés
hirdetés
hirdetés

TED

Babák a stáblistán: Mit tanulhatnak a cégek a hollywoodi sikerekből?

Linda Hill harvardi professzor a Pixarnál tanulmányozta, milyen az, amikor összeadódik a munkatársak kreativitása, és vezetőként hogyan lehet elérni, hogy ez megvalósulhasson.

Magyar nyelven is elérhető TED-előadásában az üzleti tudományokat oktató Linda Hill (Harvard Egyetem) elmondja, hogy rájött: amit a legtöbben jó vezetői képességnek tartunk, az egyszerűen nem működik az innováció esetében. Munkatársaival személyesen, munka közben figyeltek meg kivételes innovációs vezetőket, és törvényszerűségeket kerestek a vezetők tevékenységében. A végeredmény? „Ha innovációs szervezetet akarunk létrehozni, sürgősen ki kell vernünk a fejünkből a vezetésről szóló hagyományos fogalmakat” – mondja a kutató.

Mennyit számít egy ívelt szemöldök? Íme a Pixar titka.

Hill az előadásban elmeséli, hogy többek közt Ed Catmullt, a Pixar alapítóját és vezérigazgatóját tanulmányozta. Egy Pixar-film elkészítése igazi csapatmunka: 250 fő 4‒5 évi munkája szükségeltetik hozzá. A Pixar-filmekről ugyanakkor azt is fontos tudni, hogy amíg a film nincs teljesen kész, addig egyik részét sem tekintik befejezettnek. Egy produkció egy részletében az animátor egy figurának ívelt szemöldököt rajzolt, amitől az huncut arckifejezést kapott. Amikor a rendező meglátta a rajzot, azt mondta: "Felejtsük el, mert nem illik a figurához". Két hét múlva a rendező meggondolta magát: "Illesszük csak be azt a pár másodpercet!" Az animátort tehát nem gátolták meg abban, hogy megoszthassa másokkal azt, amit lángelméje egy darabkájának nevezhetünk, tudott segíteni a rendezőnek a figura finom, de lényeges újrafogalmazásában, és ez jót tett a történetnek.

Túl sok bába közt így nem vész el a gyerek

Amikor azt vizsgáljuk, miért sikeres a Pixar, azt a kérdést kell föltennünk: mi zajlik náluk pontosan? A történelem, s így Hollywood is, tele van csupa sztárból álló csapatokkal, amelyek megbuktak. A kudarcok többségének jellegzetessége a túl sok sztár, azaz a túl sok bába, akik közt elvész a gyerek. Miért van mégis az, hogy a Pixar sok bábája ellenére újra és újra ennyire sikeres lehet? A kutatások arra mutattak rá, hogy az innovációs szervezetek olyan közösségek, melyeknek háromféle képességük van: kreativitás

  1. a vitákban,
  2. a reakciókban
  3. és a problémamegoldásban.

A kreativitás a vitákban annyit tesz, hogy az ötletekből piacképes dolgokat hozunk ki vitákon és megbeszéléseken keresztül. Az innovációs szervezetekben teret adnak a különbségeknek, nem csillapítják őket. A résztvevők tudják, hogyan folytassanak heves, de építő vitát azért, hogy a lehetőségek egész kínálatát dolgozzák ki.

Az innovációs cégek munkatársai megtanulják, hogyan kérdezzenek, hogyan figyeljenek aktívan, és azt is megtanulják, hogyan álljanak ki véleményükért. Értik, hogy az innováció aligha jön létre a sokféleség és a viszály egyidejű megléte nélkül. A kreatív reakció ebben áll: képesek vagyunk ötlettárunkat tesztelni és finomítani gyors változatok, észrevételek és kiigazítások útján.

A kreatív problémamegoldás azt jelenti, hogy a döntéshozatalban még az ellentétes gondolatokat is össze tudjuk békíteni, hogy új és hasznos megoldást alkossunk. Az innovációs cégeknél nem hagyják, hogy egy csoport vagy személy felülkerekedjék, még akkor sem, ha vezetőről vagy szakértőről van szó. Ehelyett olyan türelmes és elfogadó döntési folyamatot hoztak létre, amelyben a megoldások nem kizárólagosak, hanem összeegyeztethetők. Hill szerint e három tulajdonsága miatt tud a Pixar sikeres lenni.

Végül az előadó felteszi a kérdést: miért képes erre a Pixar, és miért nem képesek rá mások? Hill szerint a titkos összetevő a vezetői képesség. Csakhogy itt másféle vezetésről van szó, nem olyanról, mint amit sokan képzelnek, amikor „a nagy vezetőre” gondolnak. Az innováció vezetése azt jelenti, hogy olyan teret teremtünk, ahol az emberek akarnak és képesek szorgalmasan dolgozni az innovatív problémamegoldásért.

Szabály: mindenki megmondhatja a rendezőnek, mit gondol a filmjéről

A Pixar vezetői szerint a vezetés olyan világ létrehozása, amelyhez az emberek tartozni szeretnének. Idejüket főként nem vízióteremtésre fordítják, helyette ilyenekről gondolkoznak: hogyan tervezzünk olyan stúdiót, amely a közösségi tér érzetét kelti, ahol az emberek kommunikálnak egymással? Legyen az a szabály, hogy rangjától vagy munkakörétől függetlenül bárkinek meg szabad mondania a rendezőnek, hogy mit gondol a filmjéről! Hogyan biztosítsuk, hogy a kisebbségi és az okvetetlenkedő vélemények is megnyilvánulhassanak? És végül: jutalmazzuk ezeket nagylelkűen egy köszönetnyilvánítással! Aki végig szokta nézni a Pixar-filmek stáblistáját, az észrevehette, hogy ott a film gyártása közben született babákat is felsorolják.

Ha valaki most amiatt ideges, hogy nem a Pixarnál dolgozik, ne feledje: van még remény. Hill és társai számos olyan szervezetet is tanulmányoztak, amelyekről nem is gondolnánk, hogy sok innováció történik náluk. A továbbiakban Hill a Google-től és számos más cégtől is érdekes példákat hoz a kollektív kreativitás folyamataira.

Nézze meg a videót itt!

(forrás: ted.com)
hirdetés

Címkék

IRATKOZZON FEL
HÍRLEVELÜNKRE!

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON!

hirdetés
ÉRDEKES HÍRE VAN? KÜLDJE EL NEKÜNK!
hirdetés

2018. november 15. Az Employer Branding alapszabályai konferencia

A HR emberi oldala - hogy még többet tehess másokért! A hrpwr.hu és az Üzlet & Pszichológia konferenciája november 29-én.

hirdetés