hirdetés
hirdetés
hirdetés

Vezetői életutak

A szüleinktől kapott üzenetek dolgoznak bennünk vezetőként

A jég hátán is megélsz? Mindent megoldasz? Okosnak kell lenned? Csak ötöst hozhatsz? Túl visszahúzódó vagy, kapd össze magad? Ha belekezdesz valamibe, azt csináld rendesen? Ismerős mondatok?... Ilyen és ehhez hasonló, gyerek- és fiatalkorból hozott üzenetek bukkannak fel rendszeresen a vezetőknek tartott vezetőiéletút-tréningeken. Mihez kezdhetünk az ilyen üzenetekkel azon túl, hogy tudatosítjuk őket?

Az OD Partner és az Ascon cégek által szervezett NextGen Leadership Talks rendezvényen a jelen és a jövő 50 kiemelkedő fiatal vezetőjének személyes történetét ismerhettük meg egy kutatáson, valamint személyes beszámolóikon keresztül. A színpadra lépő fiatal vezetők csaknem mindannyian azzal a felütéssel kezdték előadásukat, hogy „Nekem a szüleim gyerekkoromban azt mondták, hogy…”

NextGen Leadership Talks

Szabó Angéla szervezetfejlesztési tanácsadó (OD Partner) a konferencia délutánján „Belső mintáink és magunkkal hozott üzeneteink a vezetővé válás útján (nem csak vezetőknek)” címmel tartott workshopot, ahol a résztvevők végiggondolhatták, majd egymással is megoszthatták, milyen mérföldkövek vezettek el odáig, ahol most tartanak a karrierjükben, esetlegesen milyen kitérőik voltak; és milyen, az említett mérföldköveket kapcsolódó üzeneteket hoztak magukkal ezen az úton gyerek- és fiatalkorukból. A workshop után arról beszélgettünk, hogy általában milyen tapasztalatokat lehet leszűrni a hasonló foglalkozásokból, és egyáltalán: miért hasznos a vezetőknek az, ha önismeretet tanulnak.

Számítanak a kudarcok, a talpra állás és a tekintélyszemélyek reakciói

Szabó Angéla - OD Partner

Általános tapasztalatokat nehéz leszűrni, szögezi le mindenekelőtt Szabó Angéla, hiszen mindenkinél egyéni az az életút, amely a vezetővé váláshoz elvezette. Ezért is született meg dr. Bokor Attila címzetes egyetemi docens vezetésével az 50 fős kutatás, amelyről korábban már mi is írtunk. Annyi mindenképp általánosságban is elmondható, hogy rendszerint meg tudnak különböztetni mérföldköveket a pályájukon, és hogy ezek a mérföldkövek sok esetben nem kifejezetten kellemes élményekhez kapcsolódnak. Rendszeresen visszatérő elem volt az 50 fős kutatásban és a workshopokon is, hogy egy nagy kudarc és az azt követő talpra állás fontos szerepet játszott a vezetővé válás folyamatában. Kirajzolódik, hogy a kudarcok sok esetben legalább olyan fontos szerepet játszottak, mint a nagy sikerélmények, és az is fontos, hogy a kudarcokra hogyan reagáltak az egyén életében aktuálisan jelen lévő tekintélyszemélyek. Az említett tényezők mind meghatározzák, hogyan működünk később vezetőként: hogyan viszonyulunk például a perfekcionizmushoz, a hibázáshoz és így tovább. Volt például olyan vezető, akinek gyerekkorában folyton konfliktusa akadt a tekintélyszemélyekkel, kudarcélményei kötődtek a velük való kapcsolatához. Idővel felismerte, hogy nem viseli jól, ha irányítják, és ennek hatására határozta el, hogy saját vállalkozásba kezd.

A magunkkal hozott üzenetek észrevétlenül dolgoznak bennünk

„Nekem okosnak kell lennem”, „Túl introvertált vagyok, ezen változtatnom kell”, vagy éppen: „A HR nem szakma”. A fenti mondatokat mind az eddigi workshopok résztvevői hozták fel mint tekintélyszemélyektől – szülőktől, tanároktól, korábbi vezetőktől – hallott mondatokat.

Szüleinktől, és később az iskolában tanárainktól, majd első munkahelyeinken a főnökeinktől számos olyan üzenetet kapunk, amelyek észrevétlenül belénk égnek, és később úgy dolgoznak bennünk, hogy ez számunkra nem tudatos. Ha például valakinek gyerekkorában sokat mondták otthon, hogy „Csak ötöst hozhatsz haza!”, előfordulhat (noha nem szükségszerű), hogy a későbbiekben perfekcionista vezető válik belőle. Fontos, hogy ezeket a mintákat és magunkkal hordozott üzeneteket tudatosítsuk, hiszen csak így tudunk reflektálni rájuk, és adott esetben változtatni rajtuk, pozitív irányba formálni őket. Például egy, a fentihez hasonló üzenetet úgy lehet átformálni, hogy azt mondom: mostantól megengedem magamnak, hogy ne csak "ötösöket hozzak". Vagyis: lehetek, perfekcionista, de az már az én választásom, hogy egy adott helyzetben éppen a perfekcionizmust választom, vagy sem.

Hosszabb távon valódi változásokhoz vezethet el az, ha valakinek sikerül ránéznie az életútjára, és meglátni benne a mintázatokat, majd ebből levonni a következtetéseket arra nézve, hogy honnan mit hozott magával, és ebből mi az, ami valóban hasznos a jelenlegi pozíciójában, valamint mi az, amin érdemes lenne változtatni. Meg lehet így látni például azt is, hogy melyek azok az események vagy helyzetek, amelyek visszatérően kihívást jelentenek valakinek az életében. Ezekből is mintázat rajzolódik ki, ami ekkor, a vezetői életút áttekintésekor áll össze, és ehhez hasonló reakciót válthat ki: „Aha! nekem az ilyen típusú helyzetekkel van nehézségem!”. A megoldáshoz már coaching lehet szükséges, de már az is óriási lépés, ha a tudatosításig eljut valaki.

Az önismerettől jobb vezetők leszünk

A fentiekből talán már látszik: nem véletlen az, hogy vezetőként milyen visszajelzéseket adunk, hogyan reagálunk arra, ha például egy beosztottunk hibázik, vagy csak nem úgy viselkedik, mint ahogy elvárnánk tőle. Nagyfokú önismeret szükséges ahhoz, hogy tudjuk, mire miért éppen úgy reagálunk, ahogyan – például arra is rá kell látnunk, hogy egyáltalán tisztában vagyunk-e a saját elvárásainkkal. A tudatosítás, a rálátás saját működéseinkre a nulladik lépés az afelé vezető úton, hogy változtatni tudjunk berögzült szokásainkon, hozzáállásunkon, és ezáltal jobb vezetőkké váljunk.

Az egyik workshopon elhangzott történet jól példázza a fentieket. A történetet megosztó vezetőnek egész addigi életét a versengés kulcsmotívuma kísérte végig. Versengett már gyerekkorában, és versengett később az iskolában és a munkahelyeken is, majd bekerült egy versengő vállalati kultúrába, ahol országos üzlethálózatot üzemeltettek, és az egyes üzleteket épp az egymással való versengés sarkallta jobb teljesítményre. Mindaddig ő maga és a vállalat is csak profitált versengő alkatából, amíg egy ilyen egységet vezetett, de amikor idővel felsővezető lett belőle, már nem vette ki jól magát, hogy továbbra is versengeni akart a többi szervezeti egységgel, miközben ezen a szinten már az együttműködésre, szinergiára kellett volna törekednie. Ebből konfliktusai adódtak, amelyekre végül sikerült rálátnia annak segítségével, hogy a felsővezetővé válásáig áttekintette a vezetői életútját, és felfigyelt arra, hogy saját versengő alkata nem mindig segíti, hanem olykor akadályozza is. Ahhoz, hogy emberekkel tudjunk foglalkozni – márpedig minden vezető emberekkel foglalkozik – először is alapvetően saját magunkkal kell rendben lennünk, ehhez pedig elengedhetetlen az önismeret fejlesztése.

Ne húzzuk rá a szülőkre a vizes lepedőt!

A tekintélyszemélyektől kapott üzenetekre visszatérve Szabó Angéla hangsúlyozza: a fentiekből nem szabad azt a következtetést levonni, hogy minden a szüleinken múlik (vagy bármely másik tekintélyszemélyen, aki jelen volt az életünkben). „Ne a szülőkre húzzuk rá a vizes lepedőt” – fogalmaz. Nem szabad azt gondolnunk, hogy ha ők a megfelelő pozitív üzeneteket adták át nekünk annak idején, akkor szükségképpen jó vezető válik belőlünk, vagy fordítva, ugyanis a pozitív és a negatív üzenetek is tudnak mindkét irányba hatni. Például van, hogy éppen egy pozitív üzenet ró ránk hatalmas terhet: ha történetesen gyerekkorunkban azt ismételgetik nekünk, hogy „Te a jég hátán is megélsz”, elképzelhető (bár nem szükségszerű), hogy a későbbiekben perfekcionizmust alakítunk ki magunkban, és aztán ha egyszer egy megoldhatatlan helyzettel találjuk szembe magunkat, kétségbeesünk, mert azt hisszük, nekünk mindig mindent meg kell tudunk oldani. Tehát nem az a kérdés, mit mondtak nekünk annak idején, hanem az, hogy ez hogyan csapódott le bennük, mihez tudtunk kezdeni vele, és most mihez kezdünk vele.

A vezetői életúttal foglalkozó workshopok egy további nagy tanulsága az, hogy sok esetben az sem eldönthető, egy adott üzenet pozitív volt-e vagy negatív – és minden esetben az a legfontosabb, hogyan csapódott le az adott személyben. De akárhogyan csapódott is le, még ha rossz minták alakultak is ki a következtében, akkor is van lehetőség az átkeretezésre.

Ha kíváncsi vagy egy teljesen másfajta véleményre a vezetés és önismeret kapcsolatáról, akkor olvasd el dr. Robert Hogannel készített interjúnkat is!

hirdetés
IRATKOZZON FEL
HÍRLEVELÜNKRE!

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON!

hirdetés
ÉRDEKES HÍRE VAN? KÜLDJE EL NEKÜNK!
hirdetés

Célja, hogy díjazza a Magyarországon futó, munkáltatói tevékenységhez kötődő különféle kampányokat, kommunikációs aktivitásokat. Pontszerzés a Pr Toplistán! Nevezési határidő: augusztus 31.

Ismét HR konferencia: ez alkalommal a kékgalléros kihívásokat vesszük górcső alá. Save the date: szeptember 20.

Tervezzük meg együtt a munkavállalód élményét! Időpont: szeptember 28.

Coaching eszközök a gyakorlatban hr-eseknek, coaching szemléletű vezetőknek és coachoknak. Időpont: október 11., 09.00 - 16.00

Részletes program hamarosan! 2018. november 15.

hirdetés