hirdetés
hirdetés
hirdetés

TED Talk

A jó vezető ezzel éri el, hogy biztonságban érezd magad

Mi tesz valakit jó vezetővé? Simon Sinek etnográfus, vezetésről szóló sikerkönyvek szerzője és vezetési tanácsadó egészen újszerű választ ad erre az elcsépeltnek tűnő kérdésre az alább bemutatott TED-előadásában. Szerinte a jó vezető az, aki biztonságérzetet teremt a dolgozóiban, és a "biztonság körébe" vonja be őket. Csakhogy a bizalom és a biztonság kiépítése nagy felelősséggel is jár...

Sinek egy William Swenson nevű századosról mond el egy történetet, akit nemrégiben kongresszusi Becsület érdeméremmel tüntettek ki 2009. szeptember 8-i hőstettéért. Aznap egy amerikai és egy afgán hadoszlop haladt egy afganisztáni vidéken, hogy támogassák egy csoport afgán kormányhivatalnok védelmét, akik egy helyi falu idős elöljáróival találkoztak. A hadoszlop csapdába esett, három oldalról körülvették őket. Swenson századost sok egyéb más mellett azért tüntették ki, mert a tűzharc sűrűjébe futott, hogy kimentse a sérülteket és kihúzza a halottakat. Az egyik általa megmentett katona egy őrmester volt, aki egy társával együtt egy sebesültszállító helikopter felé tartott.

Honnan jön a bajtársiasság?

Úgy esett, hogy pont aznap, teljesen véletlenül, a helikopteren szolgáló egyik katona sisakján volt egy GoPro kamera, mely rögzítette az egész jelenetet. A felvételen Swenson százados látható, amint bajtársával egy sérült katonát cipelnek, akit nyakon talált egy lövedék. Felrakták a sérültet a helikopterbe, majd pedig látszik, amint a százados lehajol és homlokon csókolja, mielőtt visszafordul további sérültekért. Ezt látva Sinek megkérdezte magától: vajon honnan jönnek az ilyen emberek, és miért viselkednek így? Ez valami igen mély érzelem lehet, gondolta, ha a hatására ezt cselekszi valaki. Végül rájött, hogy itt szeretetről, egymásba vetett bizalomról és bajtársiasságról beszélünk, és megfogalmazódott benne a kérdés: vajon az ő munkatársai miért nem ilyenek?

Sinek arra jutott, hogy a különbség a következő: a seregben kitüntetik azokat, akik hajlandóak feláldozni magukat mások javára; ezzel szemben az üzleti életben azoknak jár bónusz, akik hajlandóak másokat feláldozni a mi javunkra. Először azt gondolta, a katonák eleve „jobb emberek”, mivel eleve az ilyen embereket vonzza a szolgálat ideája. Ám idővel rájött, hogy ez nem igaz, és hogy a környezeten múlik minden. „És ha az ideális környezet megvan, mindannyiunkban ott rejlik az a képesség, hogy különleges dolgokat vigyen véghez, és képesek is leszünk rá” – jelenti ki Sinek.

A kardfogú tigris és a biztonság köre

Az a gond a bizalommal és a bajtársiassággal, mondja az előadó, hogy ezek érzések, nem pedig utasítások. Nem utasíthatjuk az embereket bizalomra és bajtársiasságra. Ha visszamegyünk az időben 50 ezer évet az őskorba, a homo sapiens korai korszakába, azt látjuk, hogy a világ telis-tele volt veszéllyel. Rengeteg erő munkálkodott az elpusztításunkon. Ott volt az időjárás, az élelem, a víz hiánya, talán még egy kardfogú tigris is, és mind-mind azon munkálkodtak, hogy életünket megrövidítsék. Így aztán társas állatokká fejlődtünk, együtt éltünk és együtt dolgoztunk valahol, amit Sinek úgy hív: a biztonság körében: egy törzsben, ahol érezhettük az összetartozást. Így mikor a sajátjaink közt biztonságban éreztük magunkat, természetes reakcióként alakult ki a bizalom és a bajtársiasság. Mindez azt jelentette, hogy alhatok éjjel és bízhatok abban, hogy a törzsemből valaki őrködik. Ha nem bízunk egymásban, ha nem bízom benned, akkor te nem fogsz őrt állni felettem. Ez rossz túlélési stratégia; azonban a modern korban ugyanez játszódik le. A világ tele van veszéllyel, dolgokkal, amik nehezítik életünket, mérséklik sikerünket, vagy csökkentik esélyeinket a sikerre. Lehet ez a gazdaság hullámzása, a tőzsde bizonytalansága. Lehet egy új technológia is, amely máról holnapra elavulttá teszi az üzleti modellt. Vagy akár egy versenytárs, aki olykor megpróbál kicsinálni. Ezen erők felett nincs hatalmunk.

A jó szülő és a nagyszerű vezető

Ezek az erők mind állandóak, nem tűnnek el. Mindössze a szervezeten belüli körülmények változnak, és itt válik fontossá a vezetés, mert a vezető adja meg az alaphangot. Amikor egy vezető úgy dönt, hogy a szervezetben élők biztonságát és életét helyezi az első helyre, hogy feláldozza saját kényelmét és a kézzelfogható eredményeket, hogy az emberei érezzék a biztonságot, és hogy tartoznak valahová, akkor figyelemre méltó dolgok történnek. Ha a feltételek rosszak, akkor kénytelenek vagyunk saját időnket és energiánkat arra áldozni, hogy megvédjük magunkat egymástól, ami szükségszerűen gyengíti a szervezetet. Amikor biztonságban érezzük magunkat a szervezetben, akkor magától értetődően egyesítjük tehetségeinket és erőinket, és fáradhatatlanul azon dolgozunk, hogy szembeszálljunk a külső veszélyekkel és éljünk a lehetőségekkel.

A jó vezetőhöz talán leginkább a jó szülő hasonlatos. Gondoljunk csak bele: mi tesz valakit nagyszerű szülővé? Az, ha szeretnénk lehetőségeket biztosítani a gyereknek, és oktatást, ha szükséges, fegyelmezzük. Mindezt azért, hogy felnőve többre vigye, mint amennyire nekünk sikerült. A nagy vezetők célja ugyanez. Szeretnének lehetőségeket adni embereiknek, oktatást és fegyelemre tanítani őket, növelni magabiztosságukat, megadni nekik az esélyt a próbálkozásra és elbukásra. Hogy többre vihessék, mint amit magunk számára el tudnánk képzelni.

Az élethosszig tartó foglalkoztatás ideája

Charlie Kim, a Next Jump nevű New York-i tech vállalat vezérigazgatója teszi fel a kérdést, hogy ha gond adódik otthon, szóba jöhetne-e, hogy az ember elbocsátja a gyermekét? Soha nem tennénk ilyet. Akkor miért jöhet szóba, hogy elbocsátunk valakit a saját szervezetünkből? Charlie új üzletpolitikát vezetett be: az élethosszig tartó foglalkoztatást. Ha valakit felvesznek a Next Jumphoz, teljesítménybeli probléma miatt nem mondhatnak fel az illetőnek. Ha gond adódik, továbbképeznek és támogatnak, amint ezt a gyermekünkkel is tennénk. Vagyis hamarabb áldoznák fel a számokat, hogy embereiket mentsék.

„Inkább szenvedjünk mindannyian egy keveset, mint hogy bármelyikünknek sokat kelljen”

Bob Chapman egy nagy gyárat igazgat a Közép-Nyugaton: a Barry-Wehmillert. 2008-ban őket is megviselte a válság, és egyik napról a másikra elveszítették megrendeléseik 30%-át. Egy ekkora vállalatnál ez bizony komoly csapás, így pedig már nem volt pénzük munkásaikra. 10 millió dollárt kellett megtakarítaniuk. Csakúgy, mint sok más cégnél, összeült az igazgatótanács, hogy megvitassák a leépítéseket. Ám Bob erről hallani sem akart. Kidolgoztak tehát egy szabadságolási programot. Az igazgatótól a titkárnőig, minden alkalmazottnak 4 hét fizetés nélküli szabadságra kellett mennie. Mindegy, mikorra időzítették, és nem kellett egy blokkban kivenniük a 4 hetet. Ám az volt igazán lényeges, ahogyan Bob kihirdette a programot. Azt mondta, inkább szenvedjünk mindannyian egy keveset, mint hogy bármelyikünknek sokat kelljen. És a közhangulat javult: 20 millió dollárt takarítottak így meg, és ahogy azt előre sejteni lehetett, amikor az emberek a vezetőségnek köszönhetően biztonságban érzik magukat a szervezetben, természetes reakciójuk a bizalom és a bajtársiasság. Teljesen spontán és váratlanul az emberek elkezdtek egymás között szervezkedni. Akik megengedhették maguknak, összefogtak azokkal, akik kevésbé. Egyesek 5 hetet vettek ki, hogy másnak csak hármat kelljen.

A vezetők azok, akik elöl mennek. Ők a vezetők, mert mindenki más előtt vállalják a kockázatot. Ők a vezetők, mert áldozatot hoznak, hogy embereik biztonságban lehessenek, és jól járjanak, így erre a természetes válasz nem is lehet más, mint hogy embereik is áldozatot vállalnak értük. Vérüket, verejtéküket és könnyeiket adják azért, hogy vezetőjük elképzelése valóra váljon, és amikor megkérdjük őket, mégis miért tesznek így, miért adják vérüket, verejtéküket és könnyeiket azért az emberért, mind ugyanazt felelik"Mert ő is megtette volna értem."

"Hát nem egy ilyen szervezetben szeretnénk dolgozni mindannyian?" – teszi fel a kérdést beszéde végén az előadó.

Itt megtekintheted a teljes TED-előadást!

(forrás: ted.com)
hirdetés
IRATKOZZON FEL
HÍRLEVELÜNKRE!

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON!

hirdetés
ÉRDEKES HÍRE VAN? KÜLDJE EL NEKÜNK!
hirdetés

Vedd kezedbe (akár magán, akár szervezeti) céljaidat és dolgozz velük! Vágyakból célok! Változásmenedzsment workshop Limpár Imrével május 14-én

Az MPRSZ tavaly negyedik alkalommal hirdette az Employer Branding Awardot. Május 14-én ezeket a díjnyertes megoldásokat ismerhetik meg a résztvevők.

Ne róluk, hanem velük beszélgessünk! Kékgallérosoktól , IT-soktól, Y-os tehetségektől, kismamáktól lehet kérdezni egy nyitott kerekasztalbeszélgetés keretében május 22-én.

Idén is Sales&Pszichológia konferencia. Foglald le helyed most! 2019.05.28.

Toborzási kampányok létrehozása és eredményes működtetése a LinkedIN-en: gyakorlati workshop június 6-án, limitált létszámmal.

hirdetés